Hidrológiai tájékoztató, 1961

1. szám, március - P. Vendl Anna dr.: A budapesti melegforrások fejlődése és helyzetváltoztatása

Mindezek a források közvetlenül a triász időszaki dolomitból, vagy az azt boritó felsőeocén "budai" márgából fakadnak. Régebben a Rákospatak torkolatával szemben lévő dunai szigeten, a Fürdőszigeten is voltak források. 1857-ben még épségben volt ez a kis sziget, s ekkor Szabó József geológus professzor a szigeten 5o-6o ponton észlelt 23,7-58,8 C hőmérsékletű vizfakadást. A zátonyt 1874-ben a Duna medrének szabályozásakor elkotorták.

valószinü, hogy ezek a források ma a Duna fenekén fakadnak. A Margitsziget északi végén is voltak melegviz szivárgások. Ezek azonban az ott lévő artézi kut fúrásakor eltűntek, vizüket az artézi kut fogja fel, 3/ Óbudán az Árpád forrás, továbbá északabbra a csillaghegyi Árpád fürdő és a Rómaifürdő forrásai. Ezeken kivül vannak a mesterségesen feltárt melegvizforrások, az artézi kutak. Három artézi kut a Margitszigeten, két artézi kut a Duna balpartján /Szabadság strand, Elektromos sporttelep/ és a városligeti két artézi kut. A Duna jobbpartján a pünkösdfürdői fúrás,a Várhegyi fúrások, a üellért-fürdő egy fúrása és a Sósfürdő artézi kútja. A Szabadsághid és az Erzsébet-hid közötti szakaszon a Dunában 8 forráscsoport ismeretes, kb. 4o, különböző hőfokú és vizbőségü forrásfeltöréssel. Az alacsony Duna vizállásnál jól megfigyelhető un. szökevényforrások hőmérséklete 4o C körüli, legnagyobb összhozamuk percenként loo literre becsülhető. Az összesen napi kb 7o millió liter vizet szolgáltató budapesti melegforrások megfelelő és korszerű - a mainál tökéletesebb - hasznositásával Budapest mintafürdővárossá való fejlődésének a jövőben is komoly bázisát képezhetik. BUDAPEST MELEGFORRÁSAI ÉS ARTÉZI RÚTJAI A forrás, forráscsoport _ ... , w Csillaghegyi • artézi kút Árpád ~f. \ törésvonal \fdrHorusitzky Ferenc utánJ 29