Hidrológiai tájékoztató, 1961
1. szám, március - Király Lajos: Beszámoló a M.H.T. borsodi csoportjának munkájáról
BESZÁMOLÓ A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG BORSODI CSOPORTJÁNAK MUNKÁJÁRÓL KIRÁLY LAJOS, az MHT Borsodi Csoportjának elnöke A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja szfcintölenül azt figyeli, hogy a hidrológia vonalán milyen igények merülnek fel az egyes népgazdasági szektoroknál. Ezzel a jószandéku mérlegelő'figyeléssel mibennünk indul el egy olyan folyamat, amely azután aktiv munkában fejti ki mindenki javára a tevékenységét. Azonosulni kívánunk a hidrológiai hiányt szenvedő szervekkel és vállalatokkal, keresni a természetes megoldásokat. Amint mi ebben a munkában hűségesek és kitartóak vagyunk, azonnal jelentkeznek mindenünnen a munkaigények is. Társadalmi munkánkat, szinte legelsőként a Párt igényelte. 5-6 évvel ezelőtt azt kérte tőlünk, hogy aktivan kapcsolódjunk az árviz elleni védekezésbe. Megalakítottuk az "Árvíz elleni" és az "Erózió elleni".munkabizottságokat. Nem elégedtünk meg a feladat egyszerű átvételével és teljesítésével, hanem azonnal megvizsgáltuk az árvizek alapokait is, azonnal foglalkozni kezdtünk a hegy- és dombvidéken leeső természetszerűen nagyobb csapadék lefutásakor kifejtett elsőfokú hatásaival. Munkabizottságainkba mindenkor iparkodtunk az összes érdekelt irányitó tényezőt bevonni, hogy a védekezésnek egységes szemlélete, a tennivalóknak közösen kialakított módszere és az intézkedéseknek harmonikusan felépített rendszere jöhessen létre. Nálunk született meg a Tokaj-Hegyalja rekonstrukciójának gondolata is. A Borsodi Szénbányászati Tröszt kérésére foglalkoztunk a szuhakállói tömeges bányaszerencsétlenség okainak kiküszöbölésével, a hirtelen lehulló csapadék árvizi előrejelzésével és igy végső fokon a bányamunka biztonságosabbá tételével. Egy-efjy ilyen munka nem maradhat meg soha abban az elszigeteltségben,ahogyan elindult. Az Eróziós Munkabizottság kimutatta, hogy az egyes szektoroknak okozott károk nem egyedülállóak. Kimutatta, hogy az erózió elsősorban annak a tsz-nek okozott mérhetetlen kárt, ahol a helytelen művelés miatt a baj elindult és ezért e helyeken kell az ellenintézkedéseknek megindulniok. Munkánkra a Minisztertanács is felfigyelt, meggyőződött megállapításaink helyességéről, létrehozta az Országos Talajvédelmi Tanácsot. . A Bükkben elsőrendű érdek a karsztvizek jobb felhasználása. Ez viszont azt tételezi fel, hogy ismerjük meg a karsztvizek által kiépitett bükki hatalmas járatokat, barlangokat. A Karsztvizkutató Szakosztály már egy évtizede foglalkozik ezzel a rendkívül fontos problémával. Az Aggtelek környéki barlangok nagyobb földalatti érdekességet Ígérnek ugyan, mint a bükkhegysegi, legnagyobbrészt beomlott vizjáratok, viszont itt a viz fontossága emeli a karsztvizkutatás jelentőségét. Csoportunk igen behatóan foglalkozik a felszini vizek elszennyeződésének, tisztításának és újrahasznosításának kérdésével is. Ennek a tárgykörnek mérhetetlen Jelentősége van az egész Kárpát-medencében. Hiba lenne, ha egyoldalúan várnánk szomszédainktól a helyzet megjavulását. Vizsgálnunk kell a folyók melletti kutak fokozatos elszennyeződését. Ez maga is egy egész munkabizottság társadalmi munkáját igényli.Vizsgálnunk kell a szennyvizek öntözési ártalmait, de vizsgálnunk kell a folyómenti vizigényes ipartelepek károsodásait is, amelyeket a költséges víztisztítás miatt kell elszenvedniük. Komoly felvilágosító harcot kell folytatnunk a szennyvizkérdés regionális megoldása érdekében. Azt bízvást elvárhatja tőlünk, nemcsak a legjobban érdekelt megyénk, hanem az egész ország is, hogy az ügy érdekében egy nagyszabású terv kialakításáért küzdünk. Számot kall vetnünk azzal is, hogy a szennyező anyagok milyen jelentékeny nyersanyagbáz ist adhatnak az iparnak. így aztán egyetlen szakosztály feladata felbomolhat sok munkabizottsági feladattá, hogy azután ezek munkájából létrejöhessen a nagy feladat megoldásának szintézise. Megyénkben egymás után kerülnek felszínre az értékes hév- és gyógyvizek.Mint mindenütt^ itt is azzal a hamis felfogással találkozunk, hogy az egyes gyógyhelyek pillanatnyi szükségleteit kisegitő beruházásokat biztosítjuk. így épülnek- azután a fejlődést gátló épületek, berendezések, szórakozóhelyek, stb. . Ezen szemlélettel ellentétben ml abban látjuk feladatunkat, hogy megismerjük a vizek gyógyhatását, felhasználható mennyiségét. Olyan távlati tervek készitését igényeljük, amelyek előre meghatározzák a gyógytényezők legmegfelelőbb felhasználását. A mi szemléletünk egyetemes fejlesztési iránya nemcsak a gyógymódokat kivánja összehangolni és a közös propagandát kiépíteni, hanem a tájszépségi érdekességek, a néprajzi különlegességek, a történelmi látnivalókon keresztül nemes szórakozást és magasabb kulturális fejlődést kiván biztosítani az üdülőknek. Amikor egyes bányavidékünk és ipari centrumunk ipari- és ivóvíz problémáit tárgyaltuk, láttuk, hogy itt csakis regionálisan lehet a kérdést megoldani. Mindenütt meg kellett keresnünk azokat az optimális lehetőségeket, amelyek a teljes megoldáson kivül'más sz;ektorok, vagy néha vidékek érdekeit is sértik. Nem volt tehát véletlen az sem, hogy elsősorban a Borsodi Regionális Vizmü terve készült el. Társadalmi felelősségünk tudatában szóltunk a rakacai víztározó vízgyűjtőjének helyes megtervezéséhez, majd a lázbérci tározó különböző problémáihoz. Amikor pedig a Miskolcot ivóvízzel ellátó tapolcai hidegvizforrásnak változó mennyisége és ugyanakkor a viz melegedése valamilyen zavarra figyelmeztetett, az ipar vezetőinek kérésére elkezdtünk Mis23
