Hidrológiai tájékoztató, 1961
1. szám, március - Dr. Mosonyi Emil: Új elgondolások vízerőink kihasználásában
A hidraulikus energiatár ozók tanulmányozása azt mutatja, hogy a Duna-kanyar környezetében számos kedvező lehetóseg "kínálkozik, amelyek közül a már sok helyen idézett Hegyestető-i és Prédikálószék-i tározók látszanak a legkedvezőbbnek. A tanulmányozás folyamatban lévő volta itt is azt indokolja, hogy a számokkal Írásban még ne lépjünk a nyilvánosság elé. Többszáz megawatt-teljesitmény érhető el még világviszonylatban is kedvezőnek mondhato gazdaságossági mutatókkal. Az európai országokban megépült hidraulikus energiatározók és hőerőművek fajlagos beruházásának viszonyszámait egybevetve azt kapjuk, hogy e viszonyszám tekintetében a hazai lehetőségek az élen járnak. Ezzel kapcsolatban célszerűnek látszik hivatkozni az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottság egyik tanulmányában foglalt megállapításra, amely szerint:"Olyan hőerőmüvi villamosenergiarendszerben,amelyben csak gőzerőmüvek szerepelnek, gazdaságos szivattyú tározómü épitése, feltéve, hogy az egységnyi beépitett teljesítményre eső fajlagos építési költség nem lényegesen magasabb, mint ugyanez a költség korszerű, alapterhelést vivő hőerőműnél, amit hőerőmüvi egység-költségnek nevezünk". Az eddigi tájékoztató vizsgálataink azt mutatják,hogy a Dunakanyarban létesíthető hidraulikus energiatározók fajlagos beruházása alig éri el a barnaszénre telepitett kondenzációs hőerőmű fajlagos beruházásának félértékét. A hidraulikus energiatározókkal kapcsolatban korábban elsősorban csak annak a kimutatására szorítkoztunk,hogy mekkora az a teljesítmény, amelyet valamely meghatározott idősza kon át a tározómü a hálózatra tud adni. A2 energiarendszer hosszabb ideig /több óráig/ tartó, rendszeresen megismétlődő napi csucsenergiaszükségletének fedezésén kivül a tározómünek azonban még több további igen fontos szerepe lehet, amelyek az ujabb időkben a napi csúcsok biztosítása mellett mindjobban előtérbe kerülnek: - Az egész nap folyamán jelentkező hirtelen jellegű, de kisebb mértékű és rövid ideig tartó ingadozásoknak a felvétele. Ezzel a tározómü a szabályozó erőmű szerepét veszi át a rendszerben, miáltal lényegesen gazdaságosabbá válik a rendszerben működő hőerőműveknek az üzeme. /Igen érdekes példákat szolgáltatnak erre a Kelet-Németországban üzemben lévő hidraulikus energiatározók, ahol előfordul, hogy naponta 4o-6o be- és kikapcsolás is történik a rendes napi csúcsok felvételén kivül ezeknek az un. szabályozási csúcsoknak az átvételére/. - A hidraulikus energiatározó átveheti a hálózati fogyasztásnak azokat a meredek változásait, amelyek különösképpen erősen igénybe veszik a hőerőműveket éB általában nagy gondot okoznak a teherelosztóknak. Ezek a hétvégi hirtelen fogyasztáscsökkenés és a heteleii hirtelen fogyasztásnövekedés. A hét végén a hidraulikus energiatározók korábban, és a hőerőművel által igényelt fokozatos átmenettel átvehetik a terheles megfelelő részét s a hirtelen teljesítményesést már a hidraulikus energiatározó követi. A hót elején fordított a helyzet, előbb a hidraulikus energiatározó lép üzembe, majd fokozatosan adja át a terhelését a hőerőműveknek. - A hidraulikus energiatározó igen fontos és rendkívül gyors belépésre alkalmas üzemi tartaléka lehet az energiarendszernek. A gépek álló helyzetéből a teljes teljesítménynek a hálózatra adását megfelelő automatika esetében 5o-6o mp alatt tudja elvégezni. Ez a kedvező tulajdonsága világszerte mindjobban előtérbe kerül azzal a törekvéssel párhuzamosan, hogy a hőerőművekbe mind nagyobb gépegységeket építenek be. - A hidraulikus energiatározó szinkron villamosgépe, a szivattyú ós a turbina üres járása mellett alkalmas a hálózat fázis-viszonyainak a javítására. A fentiek tükrében a hidraulikus energiatározó szerepe világszerte mindjobban előtérbe kerül, s ehhez még hozzájárul az a körülmény is, hogy a jövőben az atomerőmüvek legalkalmasabb kiegészítője a csúcsidőszakokban a hidraulikus energiatározó lesz. Nem hagyhatjuk figyelmen kivül a hatásfokok javulását sem: amig néhány évvel ezelőtt csak 66-67 ft-os eredő hatásfokkal mertünk számolni, addig ma már 68-7o %-os üzemi hatásfok előirányzása megokolt. Hiszen legújabban épültek már olyan müvek is, amelyek hatásfoka figyele rar emeltóan meghaladta a 7o %~ot ig. A reverzibilis vízgépek fejlődése ugyancsak forradalmi változást okozott a hidraulikus energiatározók építésében, lényegesen lecsökkeptve a beruházást. Kis- és közepes esésekre már a gyakorlatban is megoldott kérdés, a nagyesésekre vonatkozóan azonban még csak kisérleti eredményekről lehet beszámolni. Ugy vélem, hogy a fentiekben előadottak figyelembevételével és alapos mérlegelésével lényegesen meg kell változtatnunk álláspontunkat a hazai vizerők kihasználása tekintetében. A fenti szemlélet és fejlődés .tükrében mind a primér energiatermelőként működő folyami müveink, mind a tervezett hidraulikus tározók nemzetközi viszonylatban is jelentékeny teljesítményű, figyelemreméltó csucsenergiát szolgáltató és feltétlenül gazdaságos müveknek tekinthetők. lő
