Hidrológiai tájékoztató, 1961
3. szám, december - Kovács J. Gyula: Tata vízellátásának időszerű kérdései
Tata vízellátásának időszerű kérdései KOVÁCS J. GYULA, Komárom megyei Víz- és Kútépítő Vállalat, Tata Tata a karsztvizek város a és mint ilyen, az ország összes városai közül talán a legérdekesebb vízellátási kérdéseket okozta és okozza az ezzel foglalkozóknak. Tata vízellátását az elmúlt évtized alatt nem volt nehez megoldani, mert a lakosság épitkezései során 1-6 m-es mélységig bárhol megbontotta a felszíni rétegeket - a terep adottságtól függően - mindenütt jóminosegü karsztvízre talált. A város fejlődése megkívánta az ásottkutas rendszerről ivóvizvezetékes ellátásra való üzemelést. A viz fejadagok megállapítását a szokásoB statisztikai adatok figyelembevételével 2,600 m3/napban állapították meg. Az átlagos fogyasztás 108 m3/óra, a csuos pedig 162. m3/óra mennyiségben. — A fentiek alapján a várost két övezetre bontották . A két városrészt a különböző bő viznyerési lehetőségek miatt nem kötötték össze vezetékkel. A két különálló gépház üzemeltetésével ivóvízellátási zavarok I960, szeptemberéig nem merültek fel. I960, évben a Komárom Megyei Tanács V.B. Tervosztálya a Pokol forrást /I.ábr a/ jelölte ki Tata II. kerület ivóvízellátásának biztosítására. • I960, májusában a karsztvízszint a Tükör-, Pokol- és Angyal forrásoknál /!.ábra / 138,59 m A.f.-en állt. Nagy szivattyúzás! költségek mellett elkészítették a Pokol forrás aknáját, melyben 3 db 1000 1/p-es szivattyú szivócsövét helyezték el és a volt Jenő malomba telepitett gépház üzemelésével biztosították Tata II. ivóvízellátását. A Tükör-, Pokol források közötti összefüggést már HoruBitzky H ., a Soproni Egyetem dolgozói, valamint a VITUKI is megállapította.Az Angyal- es a Pokol forrás közötti összefüggést ebben az időben még csak feltételezték. Tata I. kerületben a Lopresti, Papkerti és a Tükör forrá3 állott viznyerés céljára rendelkezésre. A Lopresti forrás vízhozama ekkor még 800 m3/nap, a Papkerti-é 150 m3/nap, a Törökforrásé pedig, mely a Kórház ivóvízellátását biztosította, minimálisan 200 m3/nap volt. Az I960, szeptember 5-i Tatabánya XV/b aknai vízbetörést követően szeptember 8-án a Tükör forrás elapadt, a Pokol forrás vízaknájában pedig 35 cm-es süllyedést állapítottak meg, a ugyanilyen mérvű volt a Lopresti forrás vizszintcsökkenése is. Megjegyezzük, hogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint a karsztvízszint Tatán 1948-ban még 142,04 m A.f.-i magasságon volt. 1948-1960. szeptember 8-ig a karsztvízszint átlagosan évi 28,88 cm-t süllyedt, mely havi átlagban 2,4 cm. 1961Í szeptember 8-án a karsztvízszint Tatán a Tükör-, Angyal- ós Pokol forrásoknál 136,09 m A.f. Igen érdekes adatokat sikerült rögzíteni a karsztvízszint állandó leolvasásával, melyet a mellékelt grafikonon szemléltetünk /2.ábr a/. Külön érdekesség a tatai karsztvizeknél, hogy a város ivóvízellátását biztositó forrásokon kívül Tata rendelkezik egy igen bővizű karsztviz forráscsoporttal az un. Fényes forrásokkal, melyeknek szintje a 120,06 m A.f. magasságon van. Ezekkel i'.t most bővebben nem foglalkozunk. A VITUKI /dr.KesBler H. / tanulmánya a Tatabánya XV/b aknai karsztvizbetörést és a tatai karsztvízszint csökkenést összefüggőnek ismerte el. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt geológusai ezt feltételezhetőnek ismerik el, pedig véleményünk szerint minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a fokozott bányaművelés következtében Tatabányán előállott nagymennyiségű karsztviz kiemelések idézték elő Tatán a karsztvízszint ily nagymértékű csökkenését. A Komárom Megyei Viz- és Kutépitő Vállalat 1961. január 1-én alakult. A források vízszintjének állandó mérése és grafikonra való felrakása alapján még Januárban jelentettük, hogy mindkét városrész vízellátásában már februártól zavarok állnak elo egészen addig, fljAg a vízszolgáltatásba bekapcsolt forráaaknák fenékmélységét megfelelően le nem süllyesztjük. A grafikon csaknem lineáris csökkenést mutatott és a februárban bekövetkezett vízszint csökkenés következtében a Pokol forrásban elhelyezett 3 SZÍVÓCSŐ közül egyikkel sem lehetett üzemelni. A vállalat február hónapban hajtotta végre az első szivattyuegység szívócsövének 80 cmrel mélyebbre helyezését. Tekintettel arra, hogy Tata II-ben csak 50 m3-es víztározó medence állt rendelkezésre, a szükséges mélyítéseket csak éjszaka /12-4 óra között/ lehetett klórozott szerszámmal és felszereléssel elvégezni. Szerencsére az akna jobb oldalán üreget fedeztünk fel, melyben sikerült a űzivóceövet ugy elhelyezni, hogy szeptember l-ig biztosítani lehetett Tata II. vízellátását. A Komárom Megyei Tanács V.B. Építési, valamint Tervosztálya vállalatunk által bemutatott grafiko:;ok alapján hitelt bocsájtott rendelkezésünkre a további mélyítésre, s elfogadták azt a javaslatunkat, hogy a Pokol forrás tőszomszédságában levő Angyal forrás barlangja fölé uj aknát mélyitsünk, melyben a 2. és 3. szivattyuegysegek szivócsövét el tudjuk helyezni. A karsztvízszint csökkenésével lehetővé vált az Angyal forrás I960 évben épített aknájából 1-3 m-es vízmélységgel rendelkező barlangot feltárni /3.ábr a/ és ebből biztosítottnak láttuk Tata II. vízellátását» Az akna és a szivóvezeték munkaárkának kitörése után szeptember 1-éa át kellett állni az Angyal forrás szivattyúzására, miután a Pokol forrásban elhelyezett szívócsövekkel ivóvizet nem lehetett biztosítani. Az átállás után az Angyal forrás barlangjából 1600 l/p vízkivétel mellett 7 cm-ee vizszintcsökkenést tapasztaltunk. 1961. szeptember 1-től december 9-ig a Tatabányán történt erősebb szivattyúzások következtében a tatai karsztvízszint további 28 cm-t süllyedt. A Pokol forrás mélyítése során megállapítottuk, hogy a forrásakna és járat - melyben a szivócsövét elhelyeztük - vizét az Angyal forrásból kapta. A felső karsztJáratok elapadása után, melynek irányai az Angyal forrás felé mutatnak,^ két főágat találtunk. Az Angyal forrás barlangjának felkutatására a Pécsi Könnyűbúvár Szakosztály tagjai vállalkoztak. A kutatás eredménye az volt, hogy a barlang két nagy és több apró Járaton keresztül kapja a karsztvizet. A viz mélységét 5,20 m-ben állapítottuk meg. A szifonban továbbha34
