Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - Dr. Szentiványi Ferenc: Hidrológiai adatok az oroszlányi barnakőszénmedencéből

Hidrológiai adatok az oroszlányi barnakőszénmedencéből DR. SZENTIVÁNYI FERENC, Oroszlányi Szénbányák Vállalat Az oroszlányi barcakószénmedencében a barnakőszéntelepes alsóeocén rétegsor alatt, kréta időszaki képződményeket találunk. A barnakőszéntelep közvetlen feküje kékesszürke agyag, melyben ősmaradvány eddig nem mutatkozott. Jellemző a fekü agyagra, hogy benne alumohidrokalcit, kalciumkarbonát, olykor markazit konkréciók találhatók. A kékesszürke feküagyag alatt tarka szárazföldi agyagok települnek, majd utána kréta időszaki un. turriliteszes márga következik. A turriliteszes márga tömött, jó vízzáró kőzet, mely alatt az üreges, repedezett rekvióniás mészkő következik. A mészkőben tárolt viz lágy, aránylag sok nátriumhidrogénkarbonátot tartalmaz. A viz nyugalmi szintje magas, ennélfogva a felszínre kifolyik. A kréta időszaki rekviéniás mészkő vizét 1959. jun. 12-én az oroszlányi 417.70 m mély 1317.az. fúrás nyitotta meg. Fúrás közben 279.80 m-nél észlelték a viztartó réteget.1959 aug. 3o-án végzett vizmóréa alkalmával a külszin /+221.55 m A.f./ szintjétől +0.5 m-re magasított csövön 264 l/p, 4.5 m-es csövön 220 l/p és 6.8 m-es cső tetején 165 l/p kifolyó vízmennyiséget mértek. A kifolyó viz mennyisége két év alatt 12o 1/p-re csökkent. A viz öaszetétele jellegzetes, élesen különbözik a kemény, kalciumhidrogénkarbonátos, /a triász időszaki kőzetekben tárolt/ karsztvíztől. A MÁFI kémiai laboratóriumában készült elemzés eredménye: Nátrium 279.0 mg/l 96.07 Than f. egyenért. % Kálium 3.0 " 0.61 " Kalcium 5.6 " 2.21 " Magnézium 1.7 " 1.11 100.00 % Klorid 18.4 mg/l 4.19 " Hidrogénkarbonát 634.6 « 83.86 " Szulfát 71.2 " 11.95 100.00 % A viz hőmérséklete = 14 C°j lugosság = 10.40} összes keménység = 1.18 N? A kréta rétegek nátriumhidrogénkarbonátos vize az oroszlányi XlX-es akna mélyszinti frontjára 196o. dec. 3-án betört. A frontelőkészitéa során vágattal elérték a XVi-os akna felőli vetőt, de vizet nem észleltek. Később a frontfejtés megindulása után az É-i részen következett be a 2 m3/p-es vízbetörés az emiitett határvető mentén. Majd megkezdték a mélyszinti front déli részén a telep lefejtését. A vető mentén haladva 1961. jan. 29-én itt is betört a viz. A viz hőmérséklete 12 C , a Tatabányai Szénbányászati Tröszt Földtani Labora tóriumában végzett vizsgálat szerint lugossága 10.214, összes keménysége 1.562 N , A XlX-ea aknai vízbetörés oka nyilvánvalóan az, hogy a vetőn túlra eső XVI-os akna területén a kőszéntelep mintegy 40 m-el fekszik magasabban. Ugyanitt vagy vékonyabb lehet a vízzáró turriliteszes márga, s igy a vizet tartalmazó rekviéniás mészkő a vető mentén érintkezhetett a mélyszinti frontfejtés üregével, vagy pedig a 'vetőhasadék néhol nyitott, vizvezető s a fejtéssel a vetőt megközelítve ilyen helyen következett be a vizbetörés. Ez utóbbi esetben a viz tehát mélyebben fekvő viztároló rétegből, a vetőhasadék mentén felemelkedve jutott a fejtési térségbe. A vízmennyiség hamarosan leesett annyira, hogy ma már a 2.5 m3-es szivattyú is elegendő a betörő viz külszinre emeléséhez. A mélyszint leművelésének biztosítására mintegy 350 m3-es zsomprendszert építettek ki. A XIX. akna mélyszinti vízbetörése azért figyelemre méltó, mert az eddigiek során mélyebb szinten is - vetők mentén és a feküagyagban lévő homok lencsékből egyes esetekben legfeljebb 20-40 l/p vizfakadáat éazleltünk. Az összehasonlítás kedvéért felemlítjük még az oroszlányi XX. akna ÉK-i peremén lévő 792 sz. fúrásban feltárt karsztvíz néhány adatát. A fúrást 1958-ban fejezték be,296.5o m talpmélység mellett. A fúrás harántolta az alsóeocón barnakőazéntelepet, majd a fekü sorozatot, s végül kréta mészkőben állt meg. Triász képződményeket nem érintett. Ennek ellenére, a fúrással feltárt viz jellegzetes karsztvíz. Nyugalmi szintje a felszín alatt 75 méterben /+139.0 m A.f./ áll. A viz összetétele egy 1956-ban végzett elemzés szerint: Nátrium 0.00 mg/l Klorid 5.00 mg/l Kalcium 71.47 " Szulfát 29.21 " Magnézium 49.84 " Hidrogénkarbonát<02.70 " Vas 0.52 " Szabad azénsav 65.70 " Lugoaság = 6.60; összes keménység = 21.4 N°j karbonát keménység = 18.5 N°; a viz hőmérséklete = 14.0 0°. Összehasonlítva a kréta rétegek nátriumhidrogénkarbonátos vizével, nyilvánvaló, hogy a 792. sz. fúrással feltárt viz nagyobb vető mentén felszálló karsztvíz, annak ellenére, hogy közvetlenül kréta mészkőből jut a furólyukba. Karsztvíz jellegét egyrészt a +139 m-ben lévő nyugalmi szint, másrészt a 21.4 N keménységet előidéző sok kalcium - magnézium hidrogénkarbonát adja. A 792 sz. kut 300-350 l/p vizet termel búvárszivattyúval az oroszlányi vizmü részére. 29