Hidrológiai tájékoztató, 1961
3. szám, december - Tolnai Béla: A mohácsi vízkivételi mű vasbeton süllyesztőszekrényének hidromechanizációs eljárással történt kivitelezése
látásához szükséges gépek működtetéséhez hirtelen vihar esetén is alkalmas volt. A szekrény melletti partra telepitettük a vezénylő bódét, amelyből a tutajon és a szekrényen lévő összes gép kezelése történt. Az áramellátáshoz szükséges kábelek, valamint a működtetéshez szükséges vezetékek szekrényre történő átvitele eleinte nehézséget okozott. Ezen megoldás alkalmazása esetén igen nagy baleseti veszélyt idéztünk volna elő. Kaglanek Korné l gépészmérnök egy olyan kábelhíd létesítését javasolta, amely 2 db sodrony k'5TeT5öI —es-ärriä rögzített pallókból áll. A 2 db sodronykötél az egyik parton fix leerősitésü, a másik parton pedig a csörlőkkel utána engedhető, a szekrény 10 m-es süllyedésének megfelelő mélységig. A hidra elhelyezett kábelek és vezetékek függőlegeshez közelállóan érkeztek a gépekhez, igy semmiféle baleseti veszély nem állt fenn. A szekrény süllyesztése 1957 Junius 24-től augusztus 24-ig tartott. Ezen időszakon belül, julius 28 és augusztus 6 között árviz miatt a munkát szüneteltetni kellett. 'ábra. A mohácsi v/zbvéteti mJsütit/esztés/ graMon/a Az 1. ábrá n feltüntettük a Duna vízállását, a torziót, a vágóéi helyzetét, az üzemben lévő zagyszivattyuk számát, valamint a homokos talajban lévő agyaglencsék miatti buvármerülési órak, később pedig az agyagtalaj elérése után felmerült buvárórák számát. A grafikonból világosan kitűnik, hogy a torziónál az engedélyezett 50 mm-t egyetlen egy esetben sem értük el. Megfigyelhető, hogy a homoktalajban történt süllyesztésnél a szekrény sebessége aránylag nagy. Az agyagtalaj elérése után körülbelül 10 napig a süllyesztés sebessége csökkent, de kielégítőnek nem volt mondható. Az árviz előtt olyan agyagtalajba értünk, amelynek áttörése az alkalmazott igen sok buváróra ellenére sem sikerült és még árvíz után ie kb 7 napig tartott. Arra mindig ügyelnünk kellett, hogy a szekrényben lévő vízszint a Duna vizszint fölött 1-1,2 m legyen. A zagyszivattyuk által kiemelt zagy a Dunába folyás előtt egy közös facsatornán haladt keresztül. A facsatornából óránként vettünk mintákat a za^yszázalék megállapítása céljából. Ezzel a módszerrel természetesen a működő zagyszivattyuk átlagértékét kaptuk meg. Amennyiben egy zagyszivattyu teljesitmenyére voltunk kíváncsiak, ugy azt is meg tudtuk állapítani,mivel a facsatornába flexibilis tömlőn keresztül folyt be a zagy és igy az egyenkénti mintavételre ie lehetőség volt. A mért maximális zagyszázalék a julius 3-a és 8-a közötti időszakban több ízben 40%, ezen időszak alatt a minimális mérési eredmény 30%, átlagosan 34%. A szekrény elakadásáig a homokos agyagtalajban 10-15% zagytartalmat állapitottunk meg, az elakadás utáni megindulásnál azonban csak 2-4%-ot. A süllyesztés alatt maximális billenésűnk 400 mm, part felé. A süllyesztés befejezésekor a billenés 23 mm volt part felé. Összefoglalva a süllyesztés teljes ideje - ha a zsámolyról való levételt is bele számitjuk - 61 nap volt,ebből 10 napon át az árviz miatt a munka szünetelt,tehát 51 munkanap alatt hajtottuk végre a süllyesztést. A tervezett 10,7 m-es süllyesztést - valószínűleg hordalékos származású - több nagy szikla elérése miatt nem tudtuk, végrehajtani, 10,2 m-nél a tervező beleegyezésével leálltunk.A napi átlagos teljesítmény tehát 20 cm, a maximális sülylyedés egy nap alatt 96 cm, a minimális 0 cm. A mohácsi Vízkivételi Mü szekrénysüllyesztése bebizonyította a hidromechanizációs eljárás létjogosultságát homok, vagy homokos agyagtalajban. 20
