Hidrológiai tájékoztató, 1961
3. szám, december - Bokor Mihály: A Mohács-pécsi vízkivételi mű
árvíz szintjénél, ami az árvízvédelmi biztonsági igényeket kielégíti ugyan, de a gépház épitési költségét megnöveli. E hely útjában állott volna a Farostlemezgyár területi fejlődésének. A második változa t szerint a vizkivételi mü mintegy 400 m-rel az előbbi hely fölött közvetlenül a Csele-patak betorkolása alatt települt volna. Itt a terepmagasság csak 1,5 mrel van az árvízszint fölött,ezért a gépház épitése gazdaságos, a Farostlemezgyár fejlődésének nem állt útjában, a part közvetlen közelében megfelelő vizmélység rendelkezésre állt, a bevezetőcsövek hossza viszonylag rövid, a partbiztositások már elkészültek és igy a part állandónak tekinthető. Hátrányként jelentkezett ennek a változatnak a Csele-patak közelsége.A patak vizének esetleges biológiai szennyezettsége miatt a közegészségügyi hatóságok a patak torkolata fölé történő telepítéshez ragaszkodtak. A harmadik változa t a Csele-patak betorkolási helye fölött 600 m távolságra lévő kedvező terepalakulatot, előnyős parti és mederviszonyokat,a Budapest-Mohács-Eszék-i állami főközlekedési ut közvetlen közelségét használta ki. Egyetlen hátránya volt a nyomóvezetéknek mintegy 350 m-rel történő meghosszabbodása. A részletes tervezés ennek a változatnak az elfogadásával indult meg. Általános elrendezés . A telepítés helyén a talajrétegződés olyan, hogy a felszin alatt humuszos agyag, majd sárga éa szürkés-sárga sovány agyag fekszik 6,50 m mélységig. Ez alatt homokliszt, majd finom homokréteg helyezkedik el, összesen 17 m vastagságban. Utána 3 m vastag áárga homokos agyagot, ez alatt pedig vörös-sárga agyagot tártak fel a talajfurások. A jellemző dunai vízállások a vizkivételi mü helyén: a nullviz szintje +. 0 = 80,14 m A.f. a legmagasabb jeges árvízszint /1956-ban/ = 90,44 m A.f. a legmagasabb jégnélküli árvízszint /1954 VII./ = 89,38 m A.f. a legalacsonyabb jégnélküli vizszint /1947/ = 80,96 m A.f; a legalacsonyabb jeges vizszint /1909/ = 80,49 m A.f; a mértékadó jeges árvízszint /számított/ = 90,62 m A.f. A legmagasabb és legalacsonyabb vizszinek közötti különbség 10,13 m. Ennek következtében a szivattyúk emelőmagasságában is 10,13 m-es ingadozással kellett számolni. A MÉLYÉPTERV többféle kialakítási változat elemzése után olyan megoldást választott, amely szerint a medor partéléhez simulva a gépházzal egybeépített szivóaknát süllyesztőszekrényként épitik ki. A szivóaknát két darab vaslemezcsővel kötik össze a mederrel olyan mélyen fektetve a csöveket, hogy azokban a legalacsonyabb vízállásnál levonuló jégtáblák sem tehessenek kárt. A 10,50 m magassággal, 14,66 x 14,26 m = 210 m2 alapterülettel tervezett vasbeton szekrényt a környező felszín alatt 8,70 m mélyen kialakított munkaplaton készítették el és innen indult meg a süllyesztés a tervezett 75,50 m helyett a 75,98 m-ee alapozási szintig. A változtatásra a süllyesztés során a 77,50 m-ee szinten a szekrény nyugati oldalán a Duna felé lejtő kövér agyagréteg miatt volt szükség. A vasbeton szekrény második ütemben épült része a rendezett felszin fölé 30 cm-rel a 94,60 m-es szintig ér. A magasépítési rész 5,50 m magasságú. A szekrény lesüllyesztését a tervezett markolos eljárás helyett iszapszivattyukkal végezték. A finom homokban ezt sikerrel végezték, de a közbeékelődött agyaglencséket búvármunkával vezetett vizsugárral bontották meg. A süllyesztés munkája /10,5 m/ 7 hétig tartott, egy közbejött árhullám es a talajmechanikai feltárásnál nem észlelt agyaglencse okozta nehézségek miatt. A tervezők a vizjárási viszonyok adta lehetőség kihasznalása végett a mélyépítési munka lényeges végrehajtásét az augusztus-decemberi időszakra ütemezték be. A süllyesztés során előállott torzióra jellemző a két átló területi metszéspontjának függőlegesében mért maximális 20 mm. A fenéken tervezett vizalatti betont,a kivitelező prepakt betonnal készitette, nem teljes sikerrel, mert a csővezetékben olykor-olykor megszakadván a habarcs folytonossága a légnyomás a habarcsot kifújta a betonból.A hiányosságot a továbbiakban a membrános habarcs szivattyú alkalmazásával kiküszöbölték. • . A gépház belső tagozódása a. vízjárás és a szállítandó vízmennyiségnek megfelelően megtervezett gépészeti berendezéshez igazodott.A szivattyúk nagyságszerinti tagozódását,számát, a vizet igénylő üzemek megindulásakor, továbbá fejlődésük fokozatain és felfejlődésükkor igényelt, egymástól nagyságrendileg'eltérő vízmennyiségek határozták meg. Ezen a helyen is indokolt volt a mélyépítést tervezők óvatossága a belső méretek megállapítása terén,mert már az építmény befejezése idejére majdnem 50 %-kal növekedtek a vizigenyek.amelyek áttervezettnél nagyobb gépegységek beállítását tették szükségessé 100 %-ob tartalék biztosításával. A két egymással összekapcsolható, egymás melletti szivóakna mögött a velük egybeépült gépház négy szinttel épült meg.A legalsó /81,00 m A.f./szinten van a pécsi vízigényt kiszolgáló 2 db,egyenkint 500 l/s és 2 db egyenkint 250 l/s teljesítményű szivattyú /eredetileg 1 db 500-as + 2 db 250-ee és 1 db 125 l/s szivattyú volt beszerelve/. A második szinten /85,20 m A.f./ telepitették a Farostlemezgyár 2 db egyenSánt 125 l/s teljesítményű szivattyúját /eredetileg 2 db á 52-67 l/s/.Ezen az emeleten van az alsó szint szivattyúinak nyomóoldali gyüjtőcsöve és ennek, valamint a farostlemezgyári szivattyúknak 2-2 nyomócsöve itt lép ki a gépházból. A harmadik szinten /90,20 m A.f./ kaptak helyet a szivattyúkat meghajtó elektromotorok, valamint a tolózárak szabályozó berendezései, a kapcsolószekrény. A legfelső emeleten /94,60 m A.f./ helyezték el a gépész szobát és mellékhelyiségeit olyan folyosószerü elrendezésben, hogy ennek az emeletnek padozata 5,60 x 9,90 m területen nyitott lévén,innen az egész motortér ellenőrizhető. A szivattyúkat és motorokat befogadó helyiségeket kívülről is és a fenéklemezen a külső viz ellen - fekete - szigeteléssel védték meg. A szigetelőlemez a vasbetonfal külső oldalán van és védő vasbetonfal burkolja. A két fal között az erőátvitelt peremes áttörések között biztosították. A két szivattyúaknát l-l, 30 m hosszú, 1000 mm 0 lemezcső köti össze a Duna medrével. A cső tengelyének magassága 79,00 m A. f.,azaz 1,50 m-rel mélyebben van,mint a helyi legalacsonyabb vízállás.A csövek ágyát kotrással állították elő,a csöveket átlagosan 40 cm vastag zúzottkő teritésre fektették,felette 60 cm vastagon és mindkét oldalukon kőhányással rögzitet18
