Hidrológiai tájékoztató, 1961
3. szám, december - Bokor Mihály: A Mohács-pécsi vízkivételi mű
hogy a vezetékben sehol sem lép fel meg nem engedhető vákuum,tehát nem következik be vizszálszakadás. Ilyen esetben - amint azt kisérlet során tapasztaltuk is - a nyomáslengés szabályos csillapítással következik be, melynek során a vezetékben bárhol fellépő tulnyomásértékek nem haladják meg az Üzemszerű állapotban előforduló értékeket, A főnyomócső « A vizmü főnyomócsővezetéke hosszúságát tekintve egyedülálló a hazai vizeli át as~TeruTeTen7 A vizmü létesítményei közül a legnagyobb beruházási összeget igényelte és ezért tartalék vezetékről nem lehetett gondoskodni. A főnyomócső biztonságát éppen ebből kifolyólag fokozott mértékben kellett szemelőtt tartani. A csőanyag megválasztása során a döntés lemezből heggesztett acélcs ő mellett történt. A nyomvonal nagyobb szakaszán a viszonylag nagy üzemi nyomás miatt, egyéb csőanyag nem is jött számításba. A magasfekvésü, tehát kisebb nyomású szakaszokon pedig a roskadó lösz indokolta az acélcső alkalmazását. Egyéb csőanyagok esetében ugyanis az elkerülhetetlenül jelentkező toklazulások által okozott szivárgások az üzemeltetés biztonságát erősen csökkentették volna. A gazdaságos csőátmérő számitás szerint a napi 40.000 m3 viz szállítására 700 mm átmérő adódott. Síinek birtokában lehetett a szivattyúk nyomómagasságát A = 0,016 + 0,002 súrlódási tényező alapulvételével megállapítani. A nyomásviszonyok ismeretében a cső falvastagságát A 34.21S acélanyag esetére 9, illetőleg 8 mm-ben határozták meg a tervezők. Az utóbbi értéket, tekintettel a csővezetékben esetlegesen fellépő vákuum által okozott horpadási jelenségekre,a csővezetéken végig,tehát az alacsony nyomású szakaszon is, célszerű volt megtartani. A súrlódási tényezőre vonatkozó mérések arra mutattak,hogy a súrlódás értéke nagyobb a tervszerintinél. Remény van rá, hogy ez a helyzet a legnagyobb szivattyúk tartós üzemeltetése során javulni fog. Egyelőre a nyomásviszonyok kedvezőtlenebbek a tervben előirányzottnál. A csővezeték korrózió védelmére szakértők bevonáséval több javaslat készült. A csöveket szigetelés előtt rozsdától, revétől meg kell tisztítani. A fémti3zta felületet belül 3, kivül 2 rétegű lakkbenzinben oldott bitumen bevonattal kell ellátni. A külső bevonatra azután forró bitumennel PVC betétes dublirozott papirréteg ragasztandó, majd kivül ismét lakkbenzinben oldott kvarchomokot tartalmazó bitumen bevonat kerül. A csövek szigetelése külön erre a célra épített telepen történt, melynek első szakasza rózsdátlanitás, revétlenités. Ennek a munkafolyamatnak gyakorlati végrehajtása egyedülálló volt.Kb 1 m átmérőjű 11 m hosszú tengelye körül forgatható acélcsőbe 10-40 mm szemcsenagyságu korundot lapátoltak, majd behelyezték a 10 m hosszúságú vizvezetékcsövet. Ennek belsejébe szintén korundot helyeztek el. A külső henger forgatása közben a korund a vezetékcső külsőbelső felületét a fémtiszta felületig megtisztította. Metallográfiai vizsgálatok ezt az eljárást jónak találták. Sajnos, kivitelezése kissé költségesnek mutatkozott. A csővégek kivételével a kívül-belül szigeteléssel ellátott csöveket a központi szigetelő telepről a munkaárok mellé folyamatosan hordták ki. A csövekből a munkaárok mellett görgőkön forgatva 80 m hosszú csőszálat hegesztettek össze, pótolták a varratok helyén a szigetelést, majd a munkaárokba bocsájtottak az egyes csőszálakat. Pej fölötti hegesztés ilyen formában 80 m-ként vált szükségessé a munkaárokban. E fektetési módszer nem biztosit elég gyors haladást. Egyéb kifogás azonban alig hozható fel ellene. Sőt megemlíthető, hogy bizonyos műszaki előnyöket biztosit az általában legkorszerűbbnek mondott úgynevezett folyamatos fektetéssel szemben, A főnyomócső műtárgyai közül elsősorban az állócsövek érdemelnek említést. Az úgynevezett nagyállócső hidraulikai szerepe a nyomaslengés elhatároláséban mutatkozik. A kis állócső rendeltetése, hogy a megelőző mintegy 500 m hosszú csőszakaszban a teltszelvényü vízáramlást biztosítsa. A főnyomócső a Csele patak és szajki völgy keresztezésénél magasvezetésü mintegy 100100 m hosszban. Ezt az árviz, illetőleg a magas talajviz indokolta. Az oszlopokra függesztett konzolos kéttámaszú tartóként működő önhordó csődarabok végeiken Várai jay-féle csőkötéssel csatlakoznak egymáshoz. A csőkapcsolat a hőmérséklet változásból származó hosszirányú mozgást is lehetővé teszi. A magasvezetésü szakaszok hőazigetelő burkolattal vannak ellátva. Sajnos, a hőszigetelés védőburkolata még nem készült el, ami a szigetelés időelőtti tönkremenetelére vezethet. A-csővezeték által szállított vizet az üszögi vizmütelepen fogadják. A Mohács-Pécs-i vízkivételi mű BOKOR MIHÁLY, Országos Vízügyi Főigazgatóság A Pécsi Hőerőmű, Pécs városa és egyéb pécsi érdekeltségek vízigényének kielégítésére, az errevonatkozó tanulmányok eredményeként a Mohács fölötti Dunából történő vizkivétel mutatkozott a legcélszerűbbnek. A Farostlemezgyárnak Mohácstól északra történt telepítése során ennek az üzemnek ipari vizét ugyancsak a Dunából kellett biztosítani. A Pécsi Hőerőmű és a Farostlemezgyár külön-külön vízkivételi miire tartottak igényt. Minthogy azonban mindkét tervezést a MÉLYÉPTERV végezte.kezdeményezésére - hosszas egyeztető tárgyalások után - elkerült elérnie, hogy mindkét vizigény egy vízkivételi mü segítségével kerüljön megoldásra.A Farostlemezgyár vizigénye a tervezés időszakában 8000 m3/nap,a Pécsi Hőerőműé pedig napi 42 000 m3 volt. Telepítés . A vízkivételi mü, a hozzátartozó tisztítótelep és a magasnyomású gépház telepit esere többféle változatot dolgoztak ki ugy, hogy mindegyik változat kielégítése a folyamszabályozási követelményeket és a telepités árvízvédelmi, a jégzajlások jégtorlaszok elleni védelemmel szemben szükséges biztonsági igényeket. Az e gyik változa t volt a Mohácsi Téglagyár fölé a Farostlemezgyár közvetlen közelében történő elhelyezés. Ebben az esetben maga a téglagyár is ebből a vízkivételi műből elégítette volna ki csekély vízigényét. Ezen a helyen a felszin kb 6 m-rel magasabb a legmagasabb 17
