Hidrológiai tájékoztató, 1961

3. szám, december - Bokor Mihály: A Mohács-pécsi vízkivételi mű

hogy a vezetékben sehol sem lép fel meg nem engedhető vákuum,tehát nem következik be vizszál­szakadás. Ilyen esetben - amint azt kisérlet során tapasztaltuk is - a nyomáslengés szabá­lyos csillapítással következik be, melynek során a vezetékben bárhol fellépő tulnyomásérté­kek nem haladják meg az Üzemszerű állapotban előforduló értékeket, A főnyomócső « A vizmü főnyomócsővezetéke hosszúságát tekintve egyedülálló a hazai viz­eli át as~TeruTeTen7 A vizmü létesítményei közül a legnagyobb beruházási összeget igényelte és ezért tartalék vezetékről nem lehetett gondoskodni. A főnyomócső biztonságát éppen ebből ki­folyólag fokozott mértékben kellett szemelőtt tartani. A csőanyag megválasztása során a döntés lemezből heggesztett acélcs ő mellett történt. A nyomvonal nagyobb szakaszán a viszonylag nagy üzemi nyomás miatt, egyéb csőanyag nem is jött számításba. A magasfekvésü, tehát kisebb nyomású szakaszokon pedig a roskadó lösz indokolta az acélcső alkalmazását. Egyéb csőanyagok esetében ugyanis az elkerülhetetlenül jelentkező toklazulások által okozott szivárgások az üzemeltetés biztonságát erősen csökken­tették volna. A gazdaságos csőátmérő számitás szerint a napi 40.000 m3 viz szállítására 700 mm átmérő adódott. Síinek birtokában lehetett a szivattyúk nyomómagasságát A = 0,016 + 0,002 súrlódási tényező alapulvételével megállapítani. A nyomásviszonyok ismeretében a cső falvastagságát A 34.21S acélanyag esetére 9, illetőleg 8 mm-ben határozták meg a tervezők. Az utóbbi érté­ket, tekintettel a csővezetékben esetlegesen fellépő vákuum által okozott horpadási jelensé­gekre,a csővezetéken végig,tehát az alacsony nyomású szakaszon is, célszerű volt megtartani. A súrlódási tényezőre vonatkozó mérések arra mutattak,hogy a súrlódás értéke nagyobb a terv­szerintinél. Remény van rá, hogy ez a helyzet a legnagyobb szivattyúk tartós üzemeltetése során javulni fog. Egyelőre a nyomásviszonyok kedvezőtlenebbek a tervben előirányzottnál. A csővezeték korrózió védelmére szakértők bevonáséval több javaslat készült. A csöveket szigetelés előtt rozsdától, revétől meg kell tisztítani. A fémti3zta felüle­tet belül 3, kivül 2 rétegű lakkbenzinben oldott bitumen bevonattal kell ellátni. A külső bevonatra azután forró bitumennel PVC betétes dublirozott papirréteg ragasztandó, majd kivül ismét lakkbenzinben oldott kvarchomokot tartalmazó bitumen bevonat kerül. A csövek szigetelése külön erre a célra épített telepen történt, melynek első szakasza rózsdátlanitás, revétlenités. Ennek a munkafolyamatnak gyakorlati végrehajtása egyedülálló volt.Kb 1 m átmérőjű 11 m hosszú tengelye körül forgatható acélcsőbe 10-40 mm szemcsenagysá­gu korundot lapátoltak, majd behelyezték a 10 m hosszúságú vizvezetékcsövet. Ennek belsejébe szintén korundot helyeztek el. A külső henger forgatása közben a korund a vezetékcső külső­belső felületét a fémtiszta felületig megtisztította. Metallográfiai vizsgálatok ezt az el­járást jónak találták. Sajnos, kivitelezése kissé költségesnek mutatkozott. A csővégek kivételével a kívül-belül szigeteléssel ellátott csöveket a központi szige­telő telepről a munkaárok mellé folyamatosan hordták ki. A csövekből a munkaárok mellett görgőkön forgatva 80 m hosszú csőszálat hegesztettek össze, pótolták a varratok helyén a szigetelést, majd a munkaárokba bocsájtottak az egyes csőszálakat. Pej fölötti hegesztés ilyen formában 80 m-ként vált szükségessé a munkaárokban. E fektetési módszer nem biztosit elég gyors haladást. Egyéb kifogás azonban alig hozható fel ellene. Sőt megemlíthető, hogy bizonyos műszaki előnyöket biztosit az általában legkorszerűbbnek mondott úgynevezett folya­matos fektetéssel szemben, A főnyomócső műtárgyai közül elsősorban az állócsövek érdemelnek említést. Az úgyneve­zett nagyállócső hidraulikai szerepe a nyomaslengés elhatároláséban mutatkozik. A kis állócső rendeltetése, hogy a megelőző mintegy 500 m hosszú csőszakaszban a telt­szelvényü vízáramlást biztosítsa. A főnyomócső a Csele patak és szajki völgy keresztezésénél magasvezetésü mintegy 100­100 m hosszban. Ezt az árviz, illetőleg a magas talajviz indokolta. Az oszlopokra függesz­tett konzolos kéttámaszú tartóként működő önhordó csődarabok végeiken Várai jay-féle csőkö­téssel csatlakoznak egymáshoz. A csőkapcsolat a hőmérséklet változásból származó hosszirányú mozgást is lehetővé teszi. A magasvezetésü szakaszok hőazigetelő burkolattal vannak ellátva. Sajnos, a hőszigetelés védőburkolata még nem készült el, ami a szigetelés időelőtti tönkre­menetelére vezethet. A-csővezeték által szállított vizet az üszögi vizmütelepen fogadják. A Mohács-Pécs-i vízkivételi mű BOKOR MIHÁLY, Országos Vízügyi Főigazgatóság A Pécsi Hőerőmű, Pécs városa és egyéb pécsi érdekeltségek vízigényének kielégítésére, az errevonatkozó tanulmányok eredményeként a Mohács fölötti Dunából történő vizkivétel mu­tatkozott a legcélszerűbbnek. A Farostlemezgyárnak Mohácstól északra történt telepítése során ennek az üzemnek ipari vizét ugyancsak a Dunából kellett biztosítani. A Pécsi Hőerőmű és a Farostlemezgyár külön-külön vízkivételi miire tartottak igényt. Minthogy azonban mindkét ter­vezést a MÉLYÉPTERV végezte.kezdeményezésére - hosszas egyeztető tárgyalások után - elkerült elérnie, hogy mindkét vizigény egy vízkivételi mü segítségével kerüljön megoldásra.A Farost­lemezgyár vizigénye a tervezés időszakában 8000 m3/nap,a Pécsi Hőerőműé pedig napi 42 000 m3 volt. Telepítés . A vízkivételi mü, a hozzátartozó tisztítótelep és a magasnyomású gépház te­lepit esere többféle változatot dolgoztak ki ugy, hogy mindegyik változat kielégítése a fo­lyamszabályozási követelményeket és a telepités árvízvédelmi, a jégzajlások jégtorlaszok el­leni védelemmel szemben szükséges biztonsági igényeket. Az e gyik változa t volt a Mohácsi Téglagyár fölé a Farostlemezgyár közvetlen közelében történő elhelyezés. Ebben az esetben maga a téglagyár is ebből a vízkivételi műből elégítet­te volna ki csekély vízigényét. Ezen a helyen a felszin kb 6 m-rel magasabb a legmagasabb 17

Next

/
Thumbnails
Contents