Hidrológiai tájékoztató, 1961
2. szám, augusztus - A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkáiról
A vizépitéai létesítmények ellenőrzés e keretében a mérési módszerek kidolgozása és a mérőhálózat helyszint kiépítése után került sor az első mérésekre a tiszalöki duzzasztóműnél. A munka folyamán meghatározták az egyes építményrészek vízszintes és magassági értelmű elmozdulásait, a pillérek elferdüléseit, valamint a repedések nagyságának val toz asát. Az építmények egyes részein rezgésméréseket végeztek. A műtárgyak hidraulikai kialakításának ellenőrzésére áramlástani vizsgálatok, a feliszapolódások mértékének meghatározására echográfos felvételek szolgáltak. Tiszalökön a helyi adottságok miatt módszertani szempontból az összes ellenőrző mérést elvégezték,mig a többi, a létesitményellenőrzési rendszerbe bevont műtárgynál /Békésszentandrási duzzasztómű, Siófoki zsilip, Tiszaörvényi szivattyútelep/ az Intézet csak az esetenként várható mozgások meghatározásához szükséges adatokat méri. A továbbiakban a mérésekbe bevonják a Tassi és a Kvassay zsilipet, a befejezés előtt álló rakacai és a tervezett lázbérci völgyzárógátat is. Ezeknek a munkáknak a keretében került sor eddig még nem alkalmazott mérési módszerek kipróbálására, illetve külföldi, valamint hazai gyártmányú vagy módositott kivitelű műszerek alkalmazásba vételére. A mozgásvizsgálatok során két uj eljárást próbáltak ki az építmények elferdülésének meghatározására. A tiszalöki erőműn keletkezett repedések okainak kiderítésére uj mechanikus rezgésvizsgálót alkalmaztak. Az áramlás vizsgálatokat egyrészt az Ott-féle nyugatnémet folyami áramlásmérővel, másrészt az Intézet VI.osztályán kifejlesztett, a nemréren szabadalmaztatott Muszkalay-Kránic z féle áramlási iránymérő műszerrel végzik. Utóbbi a sebesség vizszintes és függőleges síkban vett irányát és nagyságát együttesen jelzi. Nagyszabású helyszíni kisérletet végzett az Intézet a folyami vízerőművek csucsenorgia termelésre való felhasználása érdekében a tiszalöki erőműnél. A cél az volt, hogy képet kapjunk a csucsenergia termelés hidraulikai vonatkozásairól, valamint energiagazdálkodási vizsgálatok alapján gazdaságosságáról. Az itt végrehajtott mérések során kronográffal és müszerlánccal /? sebességű szárnynyal/ történő sebességmérést is végeztek, amely a mérést rendkívüli módon meggyorsítja es nagymértékben fokozza a mérési eredmények pontosságát. Kiterjedt vizsgálatok folytak arra vonatkozóan, hogy különböző tömegű sebességmérő vitorlák mennyiben befolyásolják a sebességmérés pontosságát. A vizsebességmérő berendezések tökéletesítése során olyan vitorla-prototipust alakítottak ki, amely alkalmas arra, hogy ferde rááramlás, vagy nagyobb fokú iránypulzáció esetén a tengelyirányba eső sebességkomponenst mérje. A balatoni, valamint a folyami partvédelem érdekében a hullámzásmérés módszertanának és műszereinek kidolgozására az elmúlt évben került sor.Háromféle hullámzásmérő műszert alkalmaztak, köztük egy az Intézetben kialakított tipust. Gyakorlati alkalmazásukra 1961-ben a felállítandó balatoni hullámmérő állomáson kerül sor. A csővezetékben történő vizhozammérés pontosabbá tételére egy kisméretű elektro-indukciós berendezés készült. A gyakorlat követelményeinek megfelelően a hódmezővásárhelyi öntözőrendszer vizhozammérő berendezéseinek létesítését, valamint a tiszafüredi öntözőrendszer üzemelési vizsgálatát végezte el az Intézet. A rakacavölgyi taroz ó kiépítése tavasszal lényegében befejeződött. Hazánkban ez az első nagyobb tározó, és igy tervezése, építése és üzeme - hazai vonatkozásban - egyaránt úttörő jellegű. Mind a tervezés, mind a meglévő tározó üzeme - elsősorban hidrológiai tekintetben - igen kevés mérési adaton alapul, és tapasztalatok sem segíthetik még a munkát. Ezért Illés Györg y OVF főosztályvezető kezdeményezésére, a VITUKI Vízgazdálkodási és Vízépítési Kutatási osztálya, a VIZIBER hathatós támogatásával, a tározó üzemét és műszaki létesítményeit méréseken alapuló módszeres ellenőrzés alá vonják. Ennek eredményeként a tározó üzeme biztonságosabbá, gazdaságosabbá, hatékonyabbá tehető. A tapasztalatok a további tározók tervezéséhez és üzemehez is előnyösen felhasználhatók. a./ A tározó működése folyamán mérésekkel kell ellenőrizni, hogy a tározó betölti-e feladatát, biztositja-e a Bódva kisvizhozam'ának kiegészítését 1,9 m3/s, illetve szükséges-e ennek érdekében a kezelési szabályzatot változtatni vagy kiegészítő munkákat végeztetni. b./ Azt is meg kell állapitani, hogy van-e lehetőség a fentinél nagyobb vizpótlás biztosítására, a tározó maximális kihasználására. /A tározó es a vízgyűjtő terület vízháztartásának feltárása alapján/. c./ Árvízveszély esetére a,kezelési szabályzat tartalmaz bizonyos előírásokat, ezek azonban,a Rakaca patakra vonatkozo árvizi adatok hiányában, részint még nem tarthatók be, részint pedig a biztonság céljából vízpazarlásra vezetnek. A patak árvizviszonyaira vonatkozó mérések alapján az üzemet gazdaságosabbá lehetne tenni. d./ Ellenőrzendő,hogy a feliszapolódás üteme nem haladj-a-e meg a tervezésnél figyelembe vett mértéket. e./ Sok éven át folytatott mérések alapján lehetőség nyílhat arra, hogy tavasszal több hónapra előre jelezzük a nyáron vágható kisvizeket, miáltal a tározó üzemének célszerűsége és gazdaságossága lényegesen fokozható. f./ A Vízgazdálkodási osztály által végzett hidrológiai méréseken kivül, a vízépítési kutatása osztály rendszeresen ellenőrzi a völgyzárógát és a vizlebocsájtó műtárgy állékonyságát és megbízható működését. , Ez a tározó lenne az egyik legelső olyan vizügyi beruházásunk, amelynek hatekonysagat üzem közbeni mérések alapján megvizsgáljuk ás értékeljük. A mérések - amelyeket Puskás Tamá s tud.munkatárs irányit - 196l.januar 1-en megindultak, s az év végéig a programm szerinti va lamennyi feladatra fokozatosan kiterjednek . Felhivju k kedves Tagtársaink és Olvasóink figyelmét, hogy a HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓval kapcsolatos észrevételeket, megjegyzéseket és véleményeket, továbbá a közlésre szánt rövid cikkeket, ismertetéseket és híreket, Társaságunk Titkárságára /Budapest, V. Szabadság tér 17., Technika Háza/ juttassák el. 52
