Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 3. szám

Konecsny Károly: Pillanatképek a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság életéből (1956) 71 kaszmémökségeknek és a Gépészeti és Tervezési Csoport­nak adott utasítást az anyagi károk felmérésére, amelyek az Igazgatóságot az 1956. október 23-tól eltelt rendkívüli időben érték (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). DÉGEN IMRE FŐIGAZGATÓ FELHÍVÁSA A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT DOLGOZÓIHOZ Az 1956. október 23-án Budapesten kitört forradalom ide­jén az OVF-nél és az igazgatóságoknál is megalakultak a forradalmi bizottságok. Dégen Imre főigazgató - aki 1955. december 1-től töltötte be ezt a vezetői tisztséget - 1956. október 31 -én utasítást adott a főigazgatóság és a felügye­lete alatt álló vízügyi szervek személyzeti csoportjainak megszüntetésére. Az OVF Ideiglenes Forradalmi Bizottsá­gának felhívására a főigazgatóság dolgozói a szovjet csa­patoknak a főváros területéről történő kivonulásáig az ügyeleti szolgálat kivételével a hivatali munkát nem vették fel. A főigazgató levelében kérte a szervek Munkástaná­csait és a Forradalmi Bizottság vezetőségét, hogy „a for­radalom nemes célja érdekében” védjék meg az ár- és bel­vízvédelmi műtárgyakat és biztosítsák a szükséges mun­kák elvégzését (http://www.dunamuzeum.hu/1956/vizugy/v_02.html). Dégen Imre főigazgató 1956. december 1-én írta alá a ,felhívás a vízügyi szolgálat dolgozóihoz” című körleve­let, mely a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatósághoz is beérke­zett (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.), ,/í munkástanácsok állás­­foglalásával egyetértésében ” felhívta a vízügyi szolgálat valamennyi szervét és minden dolgozóját, hogy biztosítsák a munka beindítását és zavartalan vitelét, mert a több mint egyhónapos termeléskiesés a vízügyi szolgálatban komoly elmaradást okozott nemcsak a kisebb munkáknál, de az 1956. évi jeges árvíz okozta károk helyreállításánál és a meggyengült töltések erősítésénél is, amit szerinte a kemé­nyebb tél beállta előtt pótolni kellett. A felhívás legérde­kesebb része Dégen Imre akkori politikai állásfoglalását tartalmazta, mely szerint: nincs szükség sem jobb- sem baloldali restaurációra, meg kell őrizni a forradalom vív­mányait, ki kell tartani a szocialista demokrácia mellett, és meg kell őrizni a nemzeti függetlenséget. Az MSZMP Ide­iglenes Központi Bizottság négy nappal később, 1956. december 5-én tartott ülésén ellenforradalomnak nyilvání­totta az 1956. októberi eseményeket. AZ IGAZGATÓSÁG A FORRADALOM LEVERÉSE UTÁNI IDŐSZAKBAN Kevés adat áll rendelkezésre az igazgatósági alkalmazot­tak forradalomban való részvételéről és a leverést követő megtorlások vállalati vonatkozásairól, de egyértelmű, hogy ezekben az eljárásokban érintve volt több dolgozó, pl.: Sághv Mihály, Sándor György, Horváth Zoltán, Dalmy József, Nemes László. Sághy Mihály mérnök-technikust, aki 1955-től a máté­szalkai III. sz. Szakaszmérnökség vezetője volt, 1957. áp­rilis 1-vel áthelyezték a nyíregyházi központba, ahol to­vábbi intézkedésig a műszaki osztályvezető mellett teljesí­tett szolgálatot. Vezetői beosztásából való felmentése, át­helyezése a forradalmi eseményekben való részvétele mi­att következett be. Rövidesen Kaposvárra helyeztette át magát az ottani szakaszmérnökségre. 1962. március 21-én a mátészalkai III. Szakaszmérnökség MSZMP Alapszer­vezete írt Sághy Mihály tevékenységéről: „... az 1956-os ellenforradalmi cselekményekben igyekezett aktívan be­kapcsolódni, illetve szívesen felkereste az akkori gyűlé­seket és összejöveteleket. Bár súlyosabb cselekmények elkövetésére bizonyítékok nem voltak, mégis hivatali be­osztásától elvárható és addigi felfogásának megfelelő álláspontját felcserélve az ellenség uszályába került. ...Nagyobb egység (szakaszmérnökség) vezetésére a fentebb említett okoknál fogva nem ajánljuk. ” (FTV Víz­ügyi Tört. Gyűjt.). Sándor György mérnök-technikus (Sándor Sándor test­­véröccse), aki a Fehérgyarmat székhelyű Tisza-Szamos­­közi Szakaszmérnökség helyettes vezetője volt, 1956. dec­ember 29-én még részesült a főigazgatói rendkívüli juta­lomkeretből. Az 1957. június 29-én kelt, a III. sz. Szakasz­mérnökségnek szóló levél rögzítette, hogy Sándor Györ­gyöt távolléte idején Demeter István helyettesítette. Egy igazgatósági állománytáblázaton talált kézírásos bejegy­zés szerint: „1957. március óta ellenforradalmi tevékeny­ségéért letartóztatásban van.” (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt ). Dr. Horváth Zoltán anyaggazdálkodási ügyintézőt az 1956-os forradalom évfordulói előtt rendszeresen behívták és néhány napig börtönben tartották, megalázó takarítási munkákat végeztettek vele. Később, azért, hogy ilyenkor ne találják otthon az igazgatóság néhány napos külszolgá­latra küldte ki (Szeifert Gyula szóbeli közlése, 2017). Az igazgatóság alkalmazott néhány olyan szakembert is, akik más munkahelyről érkeztek, aktívan részt vettek az eseményekben, majd a forradalom leverését követően bün­tetést kellett elszenvedniük. Közöttük volt Dalmy (Laubner) József főmérnök, műszaki előadó és Nemes László főkönyvelő-helyettes, revizor. Dalmy Józsefet az 1956-os forradalom után jogerős íté­lettel másfél évre elzárták. Szabadulása után, 1958. nov­ember 26-tól került az igazgatósághoz. Későbbi feljegyzés szerint „Az 1956-os ellenforradalom idején a Debreceni Vízügyi Igazgatóságnál lévő dolgokba belekeveredett, amiért a Bíróság felelősségre is vonta.” (igazgatósági párt­titkár 1961. július 1-i jelentése, az MSZMP Megyei Bizott­ság részére) (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). Nemes Lászlót az 1956. évi „ellenforradalmi cselekmé­nye” miatt hadnagyi rendfokozatából honvédnek fokozták le. 1958. május 20-án az igazgatóság előadói munkakör­ben foglalkoztatta (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). A forradalom utáni megtorlások feltehetően nem érin­tették a gépészmérnök végzettségű Kollonai Bélát, aki az MDP pártvezetésből vett részt a nyíregyházi forradalmi események szervezésében. 1956. november 4-ét követően az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságán az Ipari Osztály vezetője, majd 1957. jún. 15-től a megyei tanács elnökhelyettese lett. Kollonai Béla 1962. szeptember 1-től 1967. április 15-ig az igazgatóság Vízgazdálkodási Osztá­lyának vezetőjeként dolgozott. Az 1956. október 26-i nyír­egyházi forradalmi események során az öttagú ideiglenes munkástanácsnak lett tagja. Részt vett a munkástanács megalakulását tartalmazó felhívás megszövegezésében is (http://www.szabarchiv.hu).

Next

/
Thumbnails
Contents