Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 3. szám

70

Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám

Október 31-én megkezdte működését a Forradalmi Katonatanács, mint rendfenntartó szerv (Nagy 1995, Konczné 2001).

A vállalatoknál munkástanácsokat hoztak létre. Szilágyi Lászlói választották a Szabolcs-Szatmár Megyei Körzeti Forradalmi Bizottság vezetőjének. A Körzeti Bizottság 83 tagból állt, ebből 16-an a bizottság elnökségét képezték. A városi Forradalmi Tanácsot Rácz István irányította, a Forradalmi Katonai Bizottságot Orlós főhadnagy vezette.

Nincs forrás arról, hogy az igazgatóság akkori dolgozói közül részt vett volna valaki ezekben a szervezetekben.

A megyében a letartóztatások 1956. november 5-től, a politikai büntetőperek 1957 februárjától kezdődtek. A forradalmárok közül Szilágyi Lászlót és Tomasovszky Andrást halálra ítélték, majd kivégezték. Börtönbüntetést kapott 205 személy, 107 fo közigazgatási őrizet alá került. Rendőri felügyelet alá helyeztek 72 főt, bűnügyi nyilvántartásba vettek 344 személyt. Százakat bocsátottak el állásukból, helyeztek alacsonyabb munkakörbe (Nagy 1995).

1956. OKTÓBER- DECEMBER AZ IGAZGATÓSÁGNÁL

Dr. Szeifert Gyula későbbi vízügyi igazgató fiatal mérnökként szemtanúja volt az 1956. októberi forradalom

idején annak, amikor a helyi Forradalmi Bizottság felkérésére Zboray Károly igazgató a nyíregyházi szakszervezeti házban rendezett nagygyűlésen felszólalt. A politikai tartalom nélküli, kiváló szónoki képességgel megtartott beszédét követően óriási taps tört ki a tömött teremben. A forradalmi napokban tartott felszólalásának később számára nem voltak látható kedvezőtlen következményei (Szeifert Gyula szóbeli közlése 2017). Azonban 1959-ben, érezve, hogy a helyi párt és tanácsi körökben nem nézik jó szemmel a tevékenységét, Zboray Károly Budapestre az OVF-hez helyeztette át magát, ahol nyugdíjazásáig a folyamszabályozási ügyeket irányította.

1956. október 26. után az igazgatósági pártszervezet és a szakszervezet tevékenysége szünetelt, viszont a vállalati Forradalmi Bizottságnak és Munkástanácsnak érzékelhető szerepe lett a szervezet életében. Az 1956. november 22-én kelt, 14-1/2-3/1956.43. számú igazgatói Hirdetmény szerint a Munkástanács javaslata alapján az 1956. október 23-tól eltelt idő alatt jó munkájukért pénzjutalomban részesített néhány dolgozót. A 495/1956. sz. Vásárosnaményban 1956. november 19- én kelt a „Forradalmi pótlék elszámolása” tárgyú levél a szakaszmérnökségi Forradalmi Bizottság létét, működését bizonyítja (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.).

1V7-V1W'

a ős á ó j *bo niy T. ■'.roly/' in 4

Tiír.jy

ele.i l*'i

nr/.L't j :

;1 os írvlcak

lyok io

Hl 2 D J T I! í 11 'í .

As O.V.7. 19*5^• októbor 31-én kait intéskodéoa folytán az ijf»3.;ut<5oác

szjn-Slyzűtl ojuportJóinak n.l>.üd.'aót tettein.

Csabri Jcr.ö főelőadói éo Karcsú ürs.uéuút nyilvántartót további ir.tí..kűdéjij n tu*^bcvuhiT;iu..i ouztúlyui. ooetovtau Le.

1 na i^usi^ntönd^ dolgozóinak jelenlétében

1956. novonber 12« * 1 ’

. . Zboray itíiroly /

" (-yaUaaT*Mtá Xőaémwk igazgató*

3. ábra. A Személyzeti Csoport megszüntetéséről szóló 1956. november 12-i hirdetmény a kitakart címeres bélyegzővel

(FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.)

Figure 3. The announcement of November 12, 1956 about the termination of the Personnel Group with the masked coat of arms stamp

(FTV Water History Collection)

Zboray Károly igazgató 1956. november 12-i 11/7- 2/1956. sz. Hirdetményében közölte, hogy (OVF főigazgatói rendelkezés értelmében) a Személyzeti Csoport megszüntetésre került. A káderanyagokat a dolgozók jelenlétében megsemmisítették. A dokumentumon a bélyegzőn a sztálinista országcímert kitakarták (3. ábra). Címer nélküli bélyegző látható egy 1957. január 4-én kelt Hirdetményen is. Az 1957. január-áprilisi igazgatósági iratokon alkalmazott bélyegzőkön - az 1956. évi forradalom egyik jelképe - a Kossuth címer látható. Ennek használatát az 1957. május 23-án kiadott 1957. évi II. törvény 3. §-val szüntették meg.

A területi egységekre vonatkozó 1956. november 23- án készült kimutatás az igazgatóság alkalmazottai mellett a szakaszmérnökségek által létrehozott fizikai dolgozói

munkahelyeket tartalmazta. Az öt szakaszmérnökség 152 főt foglalkoztatott közvetlenül (Vázsonyi 1959).

A 11/8-4/1956. számú, 1956. november 27-én kelt, műszaki csoportok vezetőinek és a szakaszmérnökségek vezetőinek címzett igazgatói levél a forradalmi események utáni időszak szakmai feladataival foglalkozott, illetve a „kényszerű szünetelés miatt előállt lemaradás” pótlásáról és a munkafegyelem megszilárdításáról értekezett. Célja volt, hogy felrázza a dolgozókat a forradalom és annak következményei, illetve a megkezdődött megtorlásokkal kapcsolatos sokkhatásból és figyelmüket a politikáról a szakma felé irányítsa. A lemaradások pótlására, a munkafegyelem megszilárdítására szólította fel a dolgozókat. A 27-1/17-12/1956. sz., 1956. december 20-án kelt, „Évi zárással kapcsolatos intézkedések" tárgyú körlevél a sza-