Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
69 Konecsny Károly: Pillanatképek a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság életéből (1956) vízijárművek 1955. évi teljesítményéről. A „Szamos” és „Pajti" nevű vontatóhajók motorjai főjavításon estek át. A vontatókat az igazgatóság hajózható folyószakaszából a Felső-Tiszán mintegy 190 km, a Szamos alsó szakaszán 20 km-en végzett partbiztosítási munkához szükséges anyagok szállításához használták. Új beszerzés volt a 26 személyes „Otthon” tanyahajó (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt ). A Beregben a belvízi mellékcsatoma hálózat 1956 végéig 156 km-re nőtt meg. A Tiszaszalkai szivattyútelep 3 szivattyú gépegységének összteljesítménye elérte a 6,42 m3/s-ot (Vázsonyi 1959). A beregi belvízborítás az 1956. évben maximum 12 200 kh-ra terjedt ki. A településeken az útárkok rosszul kiképezettek, elhanyagoltak voltak. A Szamos-Krasznaközben két helyszínen négy szivattyútelep működött. Olcsván (Olcsva I.) és Nagyecseden két-két gépegység (Vázsonyi 1959). A Felsőszabolcsi Belvízvédelmi Rendszer területén összesen 13 szivattyútelep működött. 1956-1957. években a Dombrád-Szöveteni csatorna felújítását végezték. Nehézséget okozott a II. világháborúból visszamaradt nagymennyiségű robbanóanyag eltávolítása. A háborús károk miatt üzemképtelenné vált Dombrádi szivattyútelepnél új erőgépeket szereltek be (Vázsonyi 1959, Szeifert 1973). A tiszalöki vízlépcső duzzasztásának 1954. évi megkezdése után a régi tiszaberceli zsilipet véglegesen lezárták, mivel a befogadóba a Tisza vízszintjének megemelkedésével a belvizek gravitációs bevezetésének lehetősége megszűnt. így a Belfő csatornán érkező és felgyülemlő belvizeket a gőzüzemű szivattyútelep 3-4 naponkénti felfűtésével és leállításával lehetett a Tiszába átemelni, ami nem volt gazdaságos. Ezért az igazgatóság 1956-ban a régi gőzüzemű szivattyútelep mellett kisegítő szivattyútelep (Tiszaberceli II.) terveit készítette elő. A Nyíri Belvízrendszer területén a Mágai szivattyútelep gőzgépét 1956-ban cserélték le benzin-petróleum üzemű szivattyúra. Az öblözetben 1956. évben a maximális belvízi elöntés 4 300 kh volt (Vázsonyi 1959). A kormányzat által meghirdetett nagyarányú program nyomán az igazgatóságon 1954-ben elkészült az „Öntözési és halastó építési szakágazat” mezőgazdasági vízhasznosítási távlati terv (Nyíri 1963). 1956. év végéig 3 512 kh öntözőtelep épült ki, de ebből csupán 1620 kh üzemelt (Vázsonyi 1959). 1956. október 23-án a megyei Néplapban vízügyi témájú írás jelent meg, „Tervek az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére” címen (Néplap 1956. okt. 23.). 1956. FŐ FORRADALMI ESEMÉNYEI A MEGYÉBEN ÉS NYÍREGYHÁZÁN Szabolcs-Szatmár megyében az első forradalmi megmozdulás 1956. október 23-án Kisvárdán történt. 1956. október 26-ig Nyíregyházán a megyei párt- és állami szervek még működtek (Lupkovics 2009). Nyíregyházán 1956. október 26-tól kezdődtek tüntetések. A Megyei Pártbizottság munkatársai a Sztálin tér 21- ben lévő székházukról (ma Jósa András Múzeum) leszerelték a vörös csillagot. A Kossuth Étteremből (ma Korona Hotel) ezzel egyidőben repült ki egy Sztálin szobor és a kövezetre hullva darabokra tört. A szovjet hősi emlékművet, Pátzay Pál ,JCozák lovas" szobrát ledöntötték, akárcsak az Északi (Morgó) temető szovjet síremlékét. Megalakult a városi forradalmi bizottság, a nemzeti tanács és a munkástanács. A Városi Tanács előtt több ezer résztvevővel nagygyűlést szerveztek. A rendőrség bejelentette, hogy támogatja a forradalmi követeléseket. A városi börtönből kiszabadították a rabokat (Dikán 2001). 1956. október 26-án elhangzott a helyi rádióban az Ideiglenes Munkástanács Intéző Bizottságának lelkesítő felhívása: „Ezen a napon Nyíregyháza város dolgozói nemzetiszínű zászlók alatt felvonultak a város főterére azért, hogy a széles nemzeti egység nevében kibontakozó új életünkhöz erőt adjanak." (Szabolcs-Szatmári Néplap 1956. október 27.). Közben a Damjanich laktanyánál oszlatás céljából a katonaság tüzet nyitott és kézigránátot dobott a tömeg közé. A tüntetők a sebesülteket (21 könnyebb és 6 súlyosabb) a közeli kórházba szállították (Dikán 2001). 1956. október 27-én a Néplapban megjelent cikkek címei tükrözik a legfontosabb történéseket: Nyugalom és rend kell", ,yl Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata", „Őrizzük meg a város nyugalmát — Az Ideiglenes Munkástanács Intéző Bizottságának felhívása”, A nyíregyházi Kossuth Lajos és a Zrínyi Ilona gimnáziumok, a Tanítóképző Intézet diákjainak Közös Követelése!”. A Szabolcs-Szatmár megyei Munkástanács sztrájkbizottságának határozata: „1. A szovjet hadsereg azonnal vonuljon ki az országból; 2. Új magyar kormányt; 3. Sztrájkjogot a munkásságnak; 4. Teljes amnesztiát a forradalomban részt vett magyaroknak; 5. Ameddig ezt nem teljesítik, addig sztrájkolni fog Nyíregyháza munkás, paraszt, értelmisége, a közellátás, áramszolgáltatás, sajtó kivételével” {Néplap 1956. október 27.). Október 28-ig a forradalmi tanácsok átvették Szabolcs- Szatmár megye és Nyíregyháza város feletti irányítást, nemzetőrséget szerveztek. Közben az új rend vezetői nem követtek el erőszakot {Lupkovics 2009). Az Ideiglenes Forradalmi Bizottság vagy „ötös bizottság” a Nyíregyházi Ideiglenes Városi Munkástanács lett. A Megyei és Városi Munkástanács újonnan indított lapja 1956. október 29-i számában a ,JLétfordulóra” című írásban az előző napok nyíregyházai forradalmi eseményeiről számolt be: „Csütörtökön még csak nemzeti lobogókat és kokárdákat láttunk. Pénteken már lelkesen tüntető tömeget. Számos vidéki város mintájára forradalmi tanácsok alakultak, megválasztották és megválasztják az üzemek igazgató tanácsát. Vasárnap bejelentették, hogy a város rendőrsége és honvédsége a nép mellett van, s a nemzetőrök oldalán részt kér a város nyugalma megőrzésének nagy munkájából ... Nyíregyházán ugyanekkor közvetlen megállapodás született a városba irányított szovjet csapatok és a munkástanács között: a szovjet hadigépek nem zavarják a város nyugalmát szüntelen felvonulásukkal.” (Szabolcs-Szatmár Népe 1956. október 29.) Október 30-ra az MDP megyei vezetése formálisan is lemondott. Varga Sándor megyei első titkárt és Fekszi István megyei tanácselnököt a forradalmárok letartóztatták.
