Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
68 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám mértékadó belvízszinteket, a belvízvédelmi szakasz számát, nevét, területét, a főcsatornákat, a befogadókat, az átemelést végző szivattyútelepet, a gravitációs bevezetésnél lévő zsilipet, a vízmérce „0” pont magasságát (mAf), a vízmércét kezelő csatomaőrjárás, szivattyútelep megnevezését, az esetleges különleges védelmi rendelkezéseket. 1956-ban a kultúrmérnöki ügyek az Árvíz- és Belvízvédelmi Csoporttól az Öntözési és Kultúrmérnöki Csoporthoz kerültek, ahol Tarnóczky István mérnök-technikus volt a csoportvezető (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). A 22-1/18-2/1956. sz. 1956. június 25-én kelt levélben Zboray Károly igazgató kérte a szakaszmérnökségek vezetőit, hogy végezzék el a villanyáram bekapcsolását ott, ahol ez kisebb munkával megoldható. Vásárosnaményból jelentették, hogy a 3. sz. Beregi Szakaszmérnökségnél a tiszavidi gátőrház, a tiszaszalkai gátőrház, szivattyútelep és gépészlakás, valamint a tarpai gátőrház alkalmas a munkák elvégzésére (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). Az igazgatóság dolgozói közül ebben az időszakban csupán néhányan voltak tagjai a sztálinista Magyar Dolgozók Pártjának (MDP), a felső- és középvezetők közül senki sem volt párttag. Zeleznik Sándor mérnök, az igazgatóság MDP alapszervezeti párttitkára „Meg kell erősíteni a Vízügyi Igazgatóság pártszervezetét" címen írt cikket. Elismerte, hogy a műszaki értelmiségiek számos sérelmet szenvedtek el az igazgatóságon és a műszakiak alig voltak képviselve a párttagok között (Néplap 1956. okt. 16.). IGAZGATÓ Zboray Károly I. IGAZGATÓ KÖZVETLEN CSOPORTOK 1/1. Személyzeti Csoport Csaba Jenő 1/2 Igazgatási és Jogi Csoport Dr. Deák Endre Igazgatási Részleg Molnár Sára Engedélyezési Részleg Barucha József 1/3 Segédhivatal Arnótfalvy Janka II. FŐKÖNYVELŐSÉG Dr. Serly Ferenc főkönyvelő ll/l. Pénzügyi Csop. Szabó Ferenc 11/2. Könyvelési Csop. Kertész Etelka 11/3. Eszköznyilvántartási Csoport Verdes János 11/4. Pénztár Kallós Géza III. TERV ÉS BERUHÁZÁSI OSZTÁLY Paulay Béla II1/1. Terv és Beruházási Csoport Erdélyi Sándorné II1/2. Munkaügyi Csoport Bodnár József 111/3. Anyaggazdálkod. Csoport Dr. Pente Zoltán IV. MŰSZAKI OSZTÁLY Mokos Sándor osztályvezető - igazgató-helyettes Dabolczi János osztályvezetőhelyettes IV. Műszaki alegységek IV/l. Árvízbelvízvédelmi Csoport Gavallér Endre IV/2. Folyamszabályozási Csoport Joncsó Gyula Szakaszmérnökségek IV/3. Öntözési és Kultúrmérnöki Csoport Tarnóczky István IV/4. Gépészeti Csoport Kálnay András IV/5. Tervezési Csoport Czibur Géza Vállalati MDP párttitkár: Zeleznik Sándor; Szakszervezeti Bizottság elnöke: Kallós Géza 1. 2. 3. 4. 5. Tisza-Ecsediláp és Beregi Szabolcsi Nyíri Szamosközi Keletnyíri Vásárosnamény Felső Nyíregyháza Fehérgyarmat Mátészalka Nyíregyháza Dabolczi János Dabolczi János Dabolczi János Sándor György Sághy Mihály Konrád Rudolf Szeifert Gyula Pusztai Pál 2. ábra. Az igazgatóság szervezeti felépítése és az egységvezetők neve 1956 őszén (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt, adatai nyomán, szerző szerkesztése) Figure 2. The organizational structure of the directorate and the names of the unit managers in the fall of1956 (Based on data from the FTV Water History Collection, edited by the author) Tekintettel a nyíregyházi Nyírvíz-palotai központban lévő helyhiányra, az irodahelyiségek zsúfoltságára, próbálták kezelni a kedvezőbb elhelyezés lehetőségeit. A székház építésére vonatkozó első tervet az OVF 1956-ban engedélyezte. Az 1956. októberi események miatt azonban több évre elhalasztották a beruházást (Veszély 2013). AZ IGAZGATÓSÁG ÁLTAL 1956-BAN VÉGZETT MUNKÁLATOK 1956-ban az igazgatóságnál nagyberuházások kivitelezésére nem került sor, de az árvédelmi, belvízvédelmi és hatósági tevékenység mellett folyószabályozási (partvédő-) müveket építettek, töltésfejlesztést, belvízi csatornaszakaszok kotrását végezték. Fontos feladat volt a belvízi szivattyútelepek és műtárgyak karbantartási munkája, a védvonalakon lévő egyes épületek villamosítása és a telefonhálózat fejlesztése. A folyószabályozási munkák végzéséhez részletes tervdokumentáció készült. A Tiszán munkálatok folytak 25 helyszínen, a Szamoson 11 szakaszon. Csengeren kavicstermelő vállalat is működött. A Túron a töltések biztonságának érdekében partvédőműveket építettek. A Túr 1955. évi árvize után a romániai folyószakasz betöltésezése miatt és az emelkedő árvízszint nyomán 1956-ban a hazai szakaszon töltésemelést hajtottak végre (Vázsonyi 1959). A Szabolcs-Szatmári Néplapban megjelent hír szerint a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság több mint félmillió forint értékű munkával a Tisza, a Szamos, a Kraszna folyók és a Lónyay csatorna egyes szakaszain megkezdte a töltések építését (Néplap 1956. okt. 2.). Sándor Sándor mérnök-technikus 1956. február 16-án Vásárosnaményban jelentést állított össze a folyószabályozási munkákat segítő igazgatósági
