Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám akkor jelenik meg, ha a húzófeszültségek meghaladják az szétszáradhat, az aszfalt pedig ezt nem tudja követni, így aszfalt húzási ellenállását. blokk repedések jelennek meg a burkolat felszínén. A hosszanti repedések kialakulását Zornberg és Gupta (2009) és Zornberg és társai (2012) foglalták össze olyan kisforgalmú utak esetében, mint amilyenek a burkolt töltések is. A töltésvállak vannak leginkább kitéve az éghajlat viszontagságainak, mivel az itt jelenlévő térfogatváltozó agyagok zsugorodnak és duzzadnak, így az útpályában ennek következtében húzó feszültségek jönnek létre és megjelennek a burkolt szélekkel párhuzamos repedések. Amennyiben a víztartalom változás az egész töltésre kihat, pl. egy hosszabb aszályos időszak esetén a töltés A fáradási repedések kialakulására többféle magyarázat van. Okozhatja komoly gépjármű forgalom, ez árvízvédelmi töltések esetén csak árvízi védekezésnél jelentkezhet. Amennyiben az út alaprétegébe bejut a víz és a víztelenítés nem megoldott, akkor a térfogatváltozó agyagok duzzadnak majd zsugorodnak, így ez is egyfajta ciklikus igénybevételként hat az aszfaltrétegre. A bemutatott eseteken kívül további két repedés csoportot különböztettünk meg, úgymint a kanyarodó és a nem meghatározott repedés kép, melyek a 8. ábrán láthatóak. 8. ábra. Kanyarodó és nem meghatározható repedés kép (Nagy 2019) Figure 8. Winding and undetermined crack pattern (Nagy 2019) Árvízvédelmi töltések anyaga Az árvízvédelmi töltések általában helyi anyagból épültek (agyag, tőzeg, iszap, homok) keresztszállítás alkalmazásával. Ez a gyakorlat Magyarországon - akár csak Európaszerte - bevett módszer volt (Nagy 2006, Dyer és társai 2009). Keresztszállítás esetén az anyagnyerőhelyek a töltés vízoldalán helyezkedtek el és az itt kitermelt anyagot használták a gátak építésére. A Kárpát-medence gát rendszerét 200 éve kezdték el építeni a Tisza szabályozáshoz kapcsolódóan Vásárhelyi Pál irányítása alatt. Azóta a töltéseket sokszor magasították és erősítették (Nagy 2006), ami a töltéstest keresztmetszetének növelését vonta maga után. A gátrendszer legnagyobb építési problémái a következők: (i) töltés építésre alkalmatlan talaj felhasználása, (ii) nem megfelelő tömörítés, (iii) kötött talajok magas víztartalmon történő beépítése, (iv) nem megfelelő altalaj viszonyok (pl. holtág keresztezés). Ezek az építési hibák együttesen és külön-külön is előfordulhatnak (Nagy 2000). Az első átfogó állékonyság vizsgálati programot hazánkban 1996-ban fejezték be, az akkor még mintegy 4200 km elsőrendű védvonal felmérésével. Ezen felmérés talajmechanikai vizsgálatokból, geoelektromos felmérésekből és az altalaj stabilitásának meghatározásából tevődött öszsze (Nagy 2000). A száradási repedések sokszor nem jelennek meg a töltés burkolaton. Amennyiben igen, kiterjedésük a burkolaton jelentkező repedéseknél jóval nagyobb lehet, felderítésükre georadar alkalmazható (Nagy 2010). Továbbá, állandó elektróda kiosztással végzett geoelektromos mérés alatt NaCl oldatot nyeleitek. Mivel eredetileg a repedéseket levegő töltötte ki, így a sóoldat hatására ennek ellenállása csökkent le (Nagy és társai 2008, Kovács és társai 2020). A repedések kialakulása a víztartalom eloszlás változásához köthető. A víztartalom diszkrét pontokban zavart mintákból is meghatározható (Nagy és Huszák 2012, Nagy és Illés 2016). Geoelektromos méréssel diszkrét pontok helyett egy teljes kereszt- vagy hosszszelvény víztartalom eloszlását kaphatjuk meg (Nagy 2000, Nagy és Huszák 2012). A szerzők azon fáradoznak, hogy egy talajnedvesség monitoring rendszer segítségével folyamatosan adatokat kapjanak a töltés talajnedvesség eloszlásáról. Duzzadás-zsugorodás jelensége A potenciális duzzadás-zsugorodás veszélyt a kötött talaj jelenti. A háromrétegű agyagásványok, illit, vermikulit Kanyarodó ADUVÍZIG, 03.02. Duna bp. 13+790 fkm 8 Nem meghatározható ÉMVIZIG, 08.04. Tisza jp. 41+210 fkm
