Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
Oláh Zoltán: A Balaton megváltozott vízszintszabályozása, hatásmérséklő beavatkozások 57 A vasbeton szerkezetű duzzasztó két nyílással épül meg, a szélesebb, 12,0 m széles elzárás szolgálja a hajózási lehetőséget, míg a kisebb, 8,0 m szélességű nyílás a vízeresztésben kap szerepet. Az elzárások kialakítása hidraulikus mozgatású, acél billentőtáblákkal történik. A három műtárgy ideiglenes elzárásait is biztosítani kell. Ezeket nyílásonként azonos módon kialakított betétgerendákkal kívánja az üzemeltető megoldani. A Balatonkiliti mederduzzasztó látványtervét a 11. ábra mutatja. 11. ábra. A Balatonkiliti mederduzzasztó (Benedek 2015) A Sió-csatornát érintő beavatkozások A Sió-csatorna alapvetően két egymástól jól elkülöníthető részre osztható, ami a vizelvezetés szükségességét is jellemzi. A vízjárásra figyelemmel a Sió-csatorna Kapos torkolat feletti „felső szakasza” szinte kizárólag a Balaton árapasztó vízeresztéskor kap mértékadó terhelést, míg a Kapos torkolat alatti szakaszon már jelentős mellékvízfolyások biztosítják a vízfolyás állandó jellegét. A felső szakasz csupán kétoldali depóniával rendelkezik, míg a Kapos torkolat alatt, Simontornya belterületén, a bal parton elsőrendű árvízvédelmi töltés épült, mely egészen a befogadóig biztosít védelmet. A jobb parton többségében magaspart található, így árvízvédelmi mű a jobb parton csak a sióagárdi közúti hídtól kezdődően épült. A Sió-csatornán szükséges beavatkozások meghatározásakor alapvetően a Balaton megváltozott vízszintszabályozását is kiszolgáló levezetőképesség biztosítását kellett szem előtt tartani. A Balaton vízszintszabályozását biztosító Siófoki leeresztő zsilip tervezése során hidrológiai statisztikai vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az újonnan bevezetett maximális vízszint tartós meghaladását legalább 100 m3/s vízemésztő képesség kiépítésével lehet megelőzni. A „folyók mértékadó árvízszintjeiről’’ szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet értelmében a Sió-csatorna felső szakaszán a MASZ értéke a 80 m3/s vízhozamhoz (vízeresztéshez) tartozó vízfelszíngörbe, az alsó szakaszon pedig már a Kapos saját, valamint a többi mellékvízfolyás mértékadó árvizei adódnak össze a Sió-csatorna 80 m3/s hozamával. Mederrendezés, depóniafejlesztés A Kapos feletti szakaszon a meglévő depóniák által határolt nagyvízi meder vízszállító képességét a korábbi vízeresztésekből származó feliszapolódás, illetve a kialakult zátonyok csökkentették, ezért a meder eredeti vízszállító képességének helyreállítását mederkotrással irányozták elő. A Balaton rugalmas vízszintszabályozásához szükséges 100 m3/s értéket elérő vízhozam biztonságos levezetéséhez a földművek MÁSZ+1,0 m szintre történő kiépítése és általános depóniarendezés vált szükségessé. Ez a kiépítési szint a Balaton vízeresztését és a mellékvízfolyásokon esetlegesen egyidejűleg kialakuló árvizek hatását is képes kezelni. Töltésáthelyezés A Kapos torkolat alatti, alsó szakasz 1D hidrodinamikai vizsgálatai már azt a kedvezőbb képet mutatták, hogy a balatoni eresztések hatására a vízállások nem közelítik meg az ottani MÁSZ értékeket még 100 m3/s hozamú vízeresztés esetén sem, tehát alapvető magassági hiány nem mutatkozott. Az árvízvédelmi töltések elvárt védelmi képességét azonban alapvetően két műszaki feltétel egyidejű kielégítésével kell teljesíteni. A kiépítési magasság mellett a másik elvárás a jogszabályban előírt keresztmetszeti kialakítás, ami a 04.07. Kölesd-Simontornyai árvízvédelmi szakaszon nem teljesült maradéktalanul. További megoldandó problémát jelentett a meglévő állapotokban a helyenként megsuvadt vízoldali mederrézsű és a veszélyes folyó megközelítés is, ezért a szükséges műszaki paraméterekkel rendelkező elsőrendű árvízvédelmi töltés átépítése a földmű nyomvonalának mentett oldal felé történő áthelyezésével valósul meg a 36+190- 43+670 tkm között. Az elsőrendű töltés mintakeresztszelvénye a 12. ábrán látható.
