Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
4 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 1. szám Beköszöntő A főszerkesztő és a főszerkesztő helyettes gondolatai a lapról, a célokról és a feladatokról Hidrológiai Közlöny 101/4. számának „Előszó” rovatát így zárta Fehér János főszerkesztő: A napokban megválasztott utódomnak, dr. Major Veronikának kívánok sok sikert, erőt és egészséget, aki a Hidrológiai Közlöny második évszázadának első éveiben fogja főszerkesztőként irányítani a lapot. Fehér János a Hidrológiai Közlöny főszerkesztőjeként hat évig egyengette a kiadvány útját, melynek eredményeként egy magas színvonalú, kitűnő szakmai reputációval rendelkező folyóiratot és rendszert adott át nekünk, az új főszerkesztőnek és a főszerkesztő helyettesnek. Megköszönve János eddigi munkáját és az átadás-átvétel során nyújtott segítségét, most feladatunk ezt a színvonalat megtartva vinni tovább a Hidrológiai Közlönyt. Ebben az immár több mint egy évszázados hagyománnyal rendelkező folyóiratban publikálni rangot jelent. A főszerkesztői és a helyettesi feladatokat ellátni, megtiszteltetés, ám egyben komoly szakmai kihívást is jelent. Felvetődhet a kérdés: a vizes ágazatban általunk aktívan eltöltött mintegy négy évtized után, mi késztet bennünket arra, hogy ezt a feladatot, annak nyűgével és bánatával felvállaljuk? A válasz egyszerű: ez a feladat nem terhet jelent, hanem szakmai elismerés. A jól végzett munka pedig tisztelgés a szakma és a kiváló szerzők előtt. A Hidrológiai Közlöny célja, a Hidrológiai Társaság stratégiai céljainak megfelelően az, hogy „a víztudományok és a vízhez kapcsolódó más tudományok területén dolgozó szakemberek számára értékalapú közösség formálása, szakmai műhelyt és kommunikációs lehetőséget biztosítson ”, Azt gondoljuk, hogy a Hidrológiai Közlöny hozzájárul a hazai vízügyi szakma, a víztudomány és oktatás színvonalának növeléséhez, a digitális integrált vízgazdálkodás alapjainak megteremtéséhez és hidat teremt az innováció és a vízhasználatok, valamint a tudomány és annak gyakorlati alkalmazása között. Munkánkat is e célok érdekében végezzük. Szándékunk a fiatal szakemberek első közléseit segíteni, a bírálók sokéves szakmai tapasztalatának felhasználásával, a kéziratok bírálati rendszerének kisebb módosításával. Nem titkolt célunk olyan angol nyelvű külön kötet létrehozása, mely segítségével a Hidrológiai Közlöny hivatkozási mutatóit javítani tudjuk. A 2022-es év első kötete a 102. évfolyam 1. száma, melyben öt tanulmány jelenik meg. Blix Katalin és Tóth Viktor közleménye - a Gépi tanulási módszerek a Balaton távérzékelésében - kinyitja a digitalizáció, adatgyűjtés, távérzékelés ablakát és megmutatja, mire lennénk képesek a digitalizációs utazás során. A természetközeli árvízvédelmi megoldások egyre nagyobb teret hódítanak. E kötet keretében Murányi Gábor és Koncsos László, a - Természetközeli ái’vízvédelmi megoldás vizsgálata a Tisza-völgyben HEC-RAS 1D-2D kapcsolt modellezéssel Csongrád környékén - közleménye vízgyűjtő szinten járja körül ezt a lehetőséget, míg Balatonyi László és társai a Kisvízfolyások árvízi kockázatának csökkentése, a természetes vízmegtartó megoldások alkalmazásának lehetőségei és korlátái cím közleményükben a gyakran háttérbe szoruló kisvízfolyásokra kínálnak megoldást. A hidrológia örök problémája a vízhozammérés. Keve Gábor és szerzőtársai a Hazai és európai vízhozammérési eljárás összehasonlító elemzése című közleményükben a hazai és európai vízhozammérési módszerek összehasonlítását végzik el. Futó Péter és társai Klebsormidium sp. BEA IDAJ0061B fonalas zöldalga fotoszintetikus aktivitásának fény és hőmérsékleti optimuma című munkájukban egy, a biológiai talajkérgek kialakításában fontos szerepet játszó alganemzetséget vizsgáltak. A FÓRUM rovat az ágazat egyik jelentős projektjét, a Balaton vízszintszabályozását, annak történeti és szakmai hátterét mutatja be. A TÖRTÉNELMI PILLANATKÉP rovat két emléket villant fel. Albert Gábor és Farkas Ildikó az ágazat kiemelkedő kultúrmérnökének állít emléket a „ Több, mint kultúrmérnök”, Lászlóffy Woldemár című közleményükben. Fejér László a Robbantásos árvízi jégtörés kezdetei hazánkban című munkájában üzenetet fogalmaz meg: „az utókornak ezek után nem maradt más hátra, mint a veszedelmes jégtorlódási helyeket folyószabályozási müvek építésével felszámolni - amennyire lehetett, hatékony jégtörő flottát létrehozni és nem feledkezni meg a jégrobbantás eszközeinek, technológiáinak fejlesztéséről ”, A NEKROLÓG rovatban a vizes ágazat két kiemelkedő egyéniségétől, Rémai Jánostól és Ivicsics Ferenctől búcsúzunk Szlávik Lajos soraival. A KÖNYVISMERTETÉS rovatban három kitűnő könyvet mutatunk be. Konecsny Károly ismerteti Szlávik Lajos: 1970. évi Tisza-völgyi árvíz című kötetét. Igazi hiánypótló müvet fedezhetünk fel Kertai István segítségével, mely Balatonyi László közleményével együtt teszi egésszé a kisvízfolyások árvízi kockázatkezelésének kérdéskörét. Jolánkai Géza, bár nem tudta befejezni VIZESKÖNYVÉT, de így is ránk hagyta emlékeit a szakmáról, a barátokról és a VITUKI-ról. A VIZESKÖNYVET Bakonyi Péter ajánlja. A Hidrológiai Közlönyben szakmai tanulmányt közölni kemény, körültekintő munkát jelent a szerzők és szerkesztők számára is! Ám a vizes szakma tisztelettel tekint azokra, akik segítik a tudás átadását, támogatják a fiatal szakembereket, vagy egy tudományos műhellyel tolják a szakma szekerét.
