Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
44 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 1. szám lamint makro- és mikroszkopikus határozó bélyegek segítségével végeztük el. Ezen vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy az izolált algafaj a Klebsormidium nemzetséghez sorolható (Rindi és társai 2011). A tisztított tenyészetet módosított BBM folyadékkultúrában 20°C-on 35 pmol foton m"2 s'1 folyamatos megvilágítás mellett tartottuk fenn (36 W teljesítményű meleg fehér színű Polylux fénycső). A kísérletekben használt Klebsormidium sp. BEAIDA 0061B monokultúrát levegőztetett fotobioreaktorban 8 liter térfogatban 22°C-on, 20 pmol foton m'2 s'1 fényintenzitáson neveltük 7 napon keresztül (36 W teljesítményű természetes fehér színű VT-1248 LED megvilágítással). A fotobioreaktor tenyészet (steril) levegőellátását és egyben annak kevertetését 3 liter/perc levegőáramot biztosító levegőpumpával (Resun LP-100) biztosítottuk. Az általunk vizsgált Klebsormidium sp. BEAIDA 0061B fotoszintetikus karakterisztikáját fotoszintetron rendszerben vizsgáltuk (Üveges és társai 2011). Homogenizálás után a tenyészeteket Karlsruhe lombikokba töltöttük, majd sötétben inkubáltuk egy órán át az adott hőmérsékleten. A tenyészetek temperálásához hűtő-fűtő termosztátot használtunk (Neslab RTE-211). A méréseket 3, 5, 10, 15, 20, 25, 30, 35, 40 és 50°C-on hajtottuk végre. A mérések során 11 különböző fényintenzitás mellett mértük a tenyészet fotoszintetikus paramétereit (11, 18, 27, 58, 100, 131, 221, 344, 536, 830 pmol foton m‘2 s"1). Az inkubálási idő után az elektrontranszport (ETR) aktuális és a maximális sebességét (ETRmax) DUAL-PAM-100 (Walz, Németország) klorofill fluoreszcencia mérő műszerrel határoztuk meg. A fotokémiai kioltás (qP) és nem fotokémiai kioltás (qN) paramétereket indukciós görbék felvétele után számoltuk ki 131 pmol foton m'2 s'1 megvilágítás mellett. A fényhasznosítási tényező (a), valamint a fényadaptációs paraméter (ft) kiszámításához az Eilers és munkatársa (Eilers és Peeters 1988) által leírt egyenleteket használtuk fel. Az adatok elemzéséhez a Dual PAM szoftver 1.119 verzióját (Heinz Walz GmbH, Christof Klughammer), míg az eredmények ábrázolásához az OriginPro 2019b (64-bit) szoftver 9.6.5.169 verzióját (1991-2019, OriginLab Corporation) használtuk. EREDMÉNYEK Elektrontranszport-sebesség, ETR A mérés során kapott ún. fénygörbék alakjáról elmondható, hogy a kezdeti (lineárisan emelkedő) fényfüggő szakasz után, a fotoszintézisfüggő szakaszban a fényintenzitás növekedésével lassul az elektrontranszport-sebesség (vagy elektrontranszport-ráta) növekedési üteme, majd elér egy, az adott hőmérséklethez tartozó maximális értéket (ETRmax)- A fényintenzitás további növelésével látszólag csökken a fotoszintézis sebessége, ami a fotoszintetikus elektrontranszportlánc telítődésére (illetve fénygátlásra) utalhat. Az elektrontranszport-sebesség maximális értékét 40°C hőmérsékleten figyeltük meg 344 pmol foton m'2 s'1 fotoszintetikusán aktív megvilágítás (PAR) mellett (/. ábra). a) 50 45-8)40 H ■0) £ a> 30 </> tr 25 o Q. * N cn c 03 i_ c o 2Z 0) LÜ 20 15 10 5 0 200 400 600 800 Fotoszintetikusán aktív sugárzás (PAR, pmol m'2 s‘1) 3“C 5°C 10X 15°C 20°C 25‘C 3(TC 35°C 40° C 50°C 1. ábra. Klebsormidium sp. BEAJDA 0061B fénygörbéje különböző hőmérsékleteken Figure I. Photosynthesis-light intensity curves of Klebsormidium sp. BEA IDA 0061B at different temperatures Ezzel összhangban a 2. ábrán az látható, hogy a hőmérséklet növekedése egyre nagyobb maximális elektrontranszport sebességeket indukál egészen 40°C-ig, majd efölött meredeken letörik. így a legmagasabb alkalmazott hőmérsékleten, 50°C-on már nem is tapasztaltunk fotoszintetikus aktivitást. Az elektrontranszport maximális értéke mintegy hétszeresére növekedett a 3°C-tól 40°C-ig terjedő hőmérséklet-tartományban.
