Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
92 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám ■ FOAM [215°C; 10°] ■ FOAM [215°C] 3. ábra. A kitöltés irányultságának hatása a szivárgási tényező értékére Figure 3. The effect of the orientation of the filling on the hydraulic conductivity factor A kezdeti mérési eredmények is igazolják, hogy 3D nyomtatással előállíthatóak olyan tervezett porozitású, áteresztő képességű mechanikai-kémiai szűrők, amelyek a jövőben alkalmazhatóak lehetnek a víztisztításban és a környezetiparban. Annak érdekében, hogy ezek a rendszerek optimálisan tervezhetőek legyenek, a nyomtatási paraméterek hatásának további laboratóriumi vizsgálata szükséges. Az áteresztőképesség mérések mellett a jövőben a kettős porozitás kialakulásához vezető habosodás jobb megértése érdekében pásztázó elektron mikroszkópos (SEM) felvételek készítése és értékelése jelenthet továbblépést. Továbbá szükséges a már piacon lévő filamentek alkalmazhatóságának vizsgálata, illetve új anyagok adaptálása a 3D nyomtatásba. ÖSSZEFOGLALÁS Mára a 3D nyomtatás szinte minden iparágban képviselteti magát az autógyártástól az élelmiszeriparig. Előnyét az egyedi tervezhetőség és a nyomtatáshoz alkalmazható anyagok széles választéka adja. Az egyedi tervezhetőségi előnyök adták jelen tanulmány ötletét is, hogy tervezhető porozitású és áteresztő képességű szűrőket hozzunk létre. A kutatás ezen szakaszában elsősorban egyes nyomtatási paraméterek porozitásra és áteresztőképességre gyakorolt hatását vizsgáltuk. A kezdeti eredmények igazolták, hogy nem csak létjogosultsága, de még számos kiaknázatlan lehetősége is van az ilyen irányú kutatásoknak és fejlesztéseknek. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A cikkben bemutatott kutatás a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az RRF-2.3.1-21-2022-00008 számú projekt támogatásával valósult meg. IRODALOMJEGYZÉK El-Sayegh, S., Romdhane, L., Manjikian, S. (2020). A critical review of 3D printing in construction: benefits, challenges, and risks. Archives of Civil and Mechanical Engineering. Gajdács L., Szűcs V. (2020). A 3D-nyomtatás gyártástechnológiái, felhasználási területei, illetve az ebben rejlő potenciál. Repüléstudományi Közlemények. 32. évfolyam 1. szám. pp. 101-110. DÓI: 10.32560/rk.2020.1.7 Horváth H., Kurucz A. (2017). A 3D nyomtatás története és jövőbeli kérdései. In.: Reisinger Adrienn, Kecskés Petra (szerk.): "Ifjúság - jövőképek": Kautz Gyula Emlékkonferencia 2016. június 15. elektronikus formában megjelenő kötete. Széchenyi István Egyetem. Ranjan, R., Kumar, D., Kundu, M., Chandra Moi, S. (2022). A critical review on Classification of materials used in 3D printing process, Materials Today. Sai Saran, O., Prudhvidhar Reddy, A., Chaturya; L., Pavan Kumar, M. (2022). 3D printing of composite materials: A short review, Materials Today Materials Today: Proceedings Volume 64, Part 1. pp. 615-619. Savini-G, A., Savini, G. (2015). A Short History of 3D Printing, a Technological Revolution Just Started, Conference: 2015 ICOHTEC/IEEE International History of High-Technologies and their Socio-Cultural Contexts Conference, pp. 1-8, DOT10.1109/HISTELCON.2015.7307314, Shahrubudin, N., Lee, T.C., Ramalan, R. (2019). An Overview on 3D Printing Technology: Technological, Materials, and Applications/ Procedia Manufacturing. Volume 35. pp. 1286-1296. Thakar, C.M., Parkhe, S.S., Jain, A., Phasinam, K., Murugesan, G., Ventayen, R.J.M. (2021). 3D printing: Basic principles and applications. Materials Today: Proceedings. pp. 842-849. https://www.3dsystems.hu/hu/ (Letöltés dátuma: 2022.05.10.) https://filaticum.com/termek (Letöltés dátuma: 2022.05.10.) A szerzők bemutatása a 93-95. oldalon.
