Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
Fekete Zs. és Lénárt L.: Vízhozam mérések a Speizi-barlangban és Szepesi-Láner-barlangrendszerben 81 5. ábra. A vízhozamok eloszlások jellemzői: (a) tartóssági görbe, (b) árhullámgyakoriság, (c) késleltetési idők Figure 5. Characteristic offlow rate distribution: (a) duration curves, (b) flood frequencies, (c) transit times Az árhullámok tetőzési hozamai és a két mérési pont közötti késleltetési idők közötti kapcsolat jellege nem egyértelmű (5c. ábra). Azt viszont meg lehet állapítani, hogy a nagyobb, 10 1/s-ot meghaladó árhullámok késleltetése 1- 2 óra, a 30 1/s-ot is meghaladó árhullámok esetében pedig akár fél órára is csökkenhet. Ezektől jelentősen eltérnek a kisebb, 5 1/s körüli árhullámok, amik nagyobb késleltetési tartományba esnek és már inkább fél-egy nap késleltetéssel jellemezhetőek. Az eddigi adatok azt is sejtetik, hogy a kisebb árhullámok esetében jelentős lehet a csapadékot megelőző állapot hatása, tehát ilyen esetekben nem mindegy, hogy a barlang mennyire száraz vagy nedves már eleve. Nagyobb árhullámok esetében a megelőző állapot hatása kevésbé tűnik jelentősnek. ÖSSZEFOGLALÁS A 2015 és 2016 környékén kialakított vízhozammérési helyek jelentős mennyiségű információt szolgáltatnak a barlangi árvizek vizsgálatához. Sajnos a körülményekből adódóan komoly adathiánnyal is terheltek az idősorok. Ennek ellenére számos árhullámot sikerült észlelni és azok jellemzőit megismerni. Az eredmények alapján a két barlangi mérési pontban a hozameloszlás és az árhullámok nagy hasonlóságot mutatnak, a két pont közötti járatszakaszok jellege ellenére is: több helyen összeszűkül vagy éppen homokkal és kaviccsal kitöltött szifonok akadályozzák a vízáramlást. Az eltérések abban jelentkeznek, hogy a tetőzési hozamok csillapodnak és a hozamok tartóssága is kiegyenlítettebb képet mutat a víznyelőtől távolabb eső mérési pontban. Mivel a módszerből adódóan a monitoring üzemeltetése erőforrásigényes, kérdéses, hogy ezt meddig sikerül fenntartani. Ha a jövőben is fennmaradnak a mérési helyek, akkor két dologban érdemes előrelépést tervezni: egyrészt a jövőbeli mérések esetében az adathiányok csökkentése másrészt a hozammérési helyek számának növelése, elsősorban a víz kilépésénél a forrás közelében. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A cikkben bemutatott kutatás a Széchenyi Terv Plusz program keretében az RRF-2.3.1-21-2022-00008 számú projekttámogatásával valósult meg. Szintén köszönet illeti a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesületet és tagjait egyrészt a kutatáshoz nyújtott infrastrukturális segítségért, másrészt, hogy a barlangászcsapat mindig kíséretet adott és segített a leszállások során. I ROD ALOM JEGYZÉK Baráz Cs. (szerk.) (2002). A Bükki Nemzeti Park: Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. p. 621. Bäcker T. (1975). A barlangi csepegés és a beszivárgás kapcsolata a Bükk-hegység keleti részén. Karszt és barlang 1975. évf., I-II. füzet, pp. 5-8. Dobos I, Kovács Zs., Sűrű P. (2007). Régi elképzelés, új felfedezés - láthatáron a Speizi-Szepesi-Láner-barlangrendszer. Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafo, 2007.11.9-11., Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, p. 8. https://www.mlbe.hu/evkonyv/evk07/Speizieloadas2007J osvafo_.pdf (letöltés dátuma: 2022.07.06.) Fekete Zs., Sűrű P. (2014). Egy bükki kisvízgyűjtő karszt árvizeinek modellezése. Karsztfejlődés, XIX. Szombathely, 19. kötet. pp. 91-103. Fekete Zs. (2017). Összetett szelvényű bukók Q(H) kapcsolatának meghatározása numerikus szimulációval. Esettanulmány. XIII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, Sapientia EMTE. pp. 81-82. Juhász A. (1975). A bükk-hegységi karsztforrások vízminőségvédelmének lehetőségei. Karszt és barlang, I.II. félév. pp. 1-4. Less Gy. (2002). Bükk hegység földtani térképe 1:50 000. Magyar Állami Földtani Intézet. Lénárt L. (1978). A Szepesi-barlang bejárási útmutatója. Bejárási útmutató a Karszt és Barlangkutatók I. Országos Tudományos Diákköri Találkozója tanulmányútjaihoz. NME-MKBT. pp. 4-7., térképmelléklettel. Lénárt L. (1986). A Létrási-vizes-barlang komplex barlangtani vizsgálatának főbb eredményei. NME Közleményei, Miskolc, 1. Sorozat, Bányászat. 33. kötete 1-4. szám. pp. 33-45. Lénárt L. (2003). A bükki karsztvízkutatás történeti áttekintése. Felszín alatti vizeink kutatása, feltárása, hasznosítása és védelme. la. kötet: Karsztvízkutatás Magyarországon. Felszín Alatti Vizekért Alapítvány https://fava.hu/publikaciok/jubileumi_kiadvanyok/tanulmanyok_pdf/lenart.pdf (letöltés dátuma: 2022.05.10.) Lénárt L. (2022). A 30 éves bükki karsztvízszint észlelő rendszer (BKER) leghosszabb adatsorai által dokumentált változások, a változások okai 1992-2021 között.
