Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 4. szám

78 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám is. Itt a felszíni vízgyűjtőt az ugyancsak nem karsztosodó Bagolyhegyi Metariolit Formáció alkotja. A mészkősávot északról a Szent Istvánhegyi Metaandezit Formáció hatá­A földtani és domborzati adottságok miatt a mészkősáv karsztosodásában jelentős az allogén táplálás: számos víz­nyelő táplálja a patakos barlangokat. Jávorkúttól keletre több ilyen vízrendszer is elkülönül (Sásdi 2017), melyek külön­böző forrásokban csapolódnak meg és egymás között kizár­ható az átjárhatóság. A mészkősáv Jávorkúttól nyugatra eső részei döntően a Garadna-forrás vízgyűjtőjéhez tartoznak. A Jávorkúttól keletre eső részen az első vízrendszer a Bolhási- Jávorkúti-barlangrendszer, ami a Garadna-forrás felé, majd a Sebesvíz és Fenyves-rét környékére vezeti a vizet, ami a Se­bes-völgyben fakadó Huba-forrásban csapolódik meg. Ettől keletre már egy összetettebb, több barlangot is magába fog­laló vízrendszer húzódik, aminek a megcsapolása a Szinva völgyébe történik Lillafüred területén. A rendszer egyik fő forrása a Soltész-kerti forrás, aminek árvízi túlfolyói a Szent István-barlang, illetve a Szinvaparti-barlang. Ehhez a víz­rendszerhez tartozik a hozammérések helyszínéül szolgáló Speizi-barlang és Szepesi-Láner-barlangrendszer is. Korábbi elképzelések (Sárváry 1969) szerint a vízrend­szer a Létrási-Vizes-barlang nyelőjével kezdődik és a patak „felfűzi” a Szepesi-barlangot, az István-lápai-barlangot. A ké­pet finomították a későbbi feltárások és kutatások. Egyrészt víznyomj elzési eredmények (Sásdi 2006, Sásdi és Szilágyi 1995) is arra utaltak, hogy inkább párhuzamos ágakról lehet szó, amik valahol egymásba torkollnak, másrészt a Speizi­­barlangban történő feltárások és földtani megfigyelések (Do­bos és társai 2007) vezettek arra a következtetésre, hogy a Speizi-barlang a Szepesi-Láner-barlangrendszerben folytató­dik és a Létrási-vizesbarlang egy ezzel párhuzamos ágat ké­pez a mészkősáv északi részén. A mérések szempontjából viszonylag egyszerű a kép. A Speizi-barlang víznyelőjében elnyelődik a nem karsztos rolja, ami a felső, repedezett részein ugyan képes vízveze­tésre, de döntően vízzáróként működik (Baráz 2002), főleg a jól karsztosodó mészkővel kontrasztba állítva. (Vesszősi Formáció) felszínről származó patak, majd vé­gigfolyik a barlangon és át a Szepesi-Láner-barlangrend­szer Láner Öli vér-barlangja felé, onnan pedig a Szepesi­barlangba, ahol végig jól követhető a víz útja. Bár idősza­kos nyelőként kezelik, a legszárazabb időszakokat leszá­mítva történik egy minimális vízbetáplálás. A barlangok­ban viszont kisvizek esetén csak néhol van aktív vízfolyás, feltehetőleg egy mélyebb szinten vezetődnek le a vizek. Ugyanakkor egy kisebb csapadék is elég, hogy a patak újra megjelenjen a barlangok járható szintjén. A Speizi-barlang vízgyűjtője a nagy pontosságú dombor­zati modellen végzett számítások alapján 22 ha és az itt helyi­leg kibukkanó Bagolyhegyi Metariolit Formáción húzódik. A MÉRŐHELYEK KIALAKÍTÁSA Az előzményként szolgáló árvízi vízhozamszimulációk ré­vén adott volt, hogy a hozamméréseket a felszíni lefolyás - Speizi-barlang - Szepesi-Láner-barlangrendszer mentén végezzük. Ezek pontos helyének meghatározása több szempont figyelembevételét igényelte. Ezek között ki­emelten említendő a bukógátakra vonatkozó mérnöki szempontok, a természet- és barlangvédelmi szempontok, a helyszíni adottságok, valamint a gyakorlati szempontok. Végül egy felszíni és két barlangi mérőhely kialakítása mellett döntöttünk (2. ábra). A felszíni mérőhely a Speizi­­barlang víznyelőjénél, felvízi irányban néhány méterre ke­rült kialakításra, ahol a meder kicsit kimélyül, lehetővé téve a visszaduzzasztást. A Speizi-barlangban a jelenleg elérhető végpont (szifon) fölött kb. 20 méterrel alakítottuk ki a mérőhelyet. A Szepesi-Láner-barlangrendszerben ugyancsak az alsó végpont közelébe került a mérőhely a Szepesi-barlang Keleti ágában, a tótól mintegy 40 méterre. □ IkT - Fehértói Mészkő Formáció [=□ vT - Vcsszösi Formáció | sT - Szent Istvánhegyi Metaandezit Formáció □ bhT - Bagolyhcgyi Metariolit Formáció 1. ábra. A barlangok földtani környezete (Less, 2002 és az Országos Barlangnyilvántartás felmérései alapján) Figure 1. Geological settings of the study area (based on Less, 2002 and surveys from the Hungarian Cave Register)

Next

/
Thumbnails
Contents