Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
Fejes Z. és társai: A Tokaji-hegység komplex hidrogeológiai modellje 69 2. ábra. Hőmérséklet 1000 m-es mélységben a felszín alatt (Dövényi és társai 2001 alapján Fejes módosítása) Figure 2. Temperature at a depth of1000 m below the surface (modified by Fejes based on Dövényi et al. 2001) Mivel a vulkáni piroklasztikumban a felszín alatti víz csak a repedésrendszerben és vetőkben képes áramlani, ezért a hegység szerkezetföldtana, hidrogeológiai rendszerei és geotermikus potenciálja között szoros kapcsolat áll fenn. A 2. ábrán bemutatott geotermikus térképek azonban regionális szinten ábrázolják a geotermikus gradienseket, a lokális hatások nem jelennek meg rajtuk. A hegység részletes geotermikus potenciáljának feltérképezése érdekében azonban elengedhetetlen a lokális terepi kutatás elvégzése. A továbbiakban a kutatási területen elvégzett geológiai, hidrogeológiai és geotermikus kutatásokat és azok eredményeit mutatjuk be. A REGIONÁLIS MODELL ALAPADATAI A kutatásunk egyik alapvető célja a Tokaji-hegység vízháztartási vizsgálatokra alkalmas regionális léptékű hidrogeológiai modelljének elkészítése. A modell megalkotásához nem álltak rendelkezésre kellően pontos vagy részletes alapadatok a hegység hidrogeológiáját illetően, ezért szükségessé vált ezen tényezők meghatározása. Terepi geofizikai vizsgálatok Az egyik legjelentősebb, ismert termális törésvonal Kékedtől indul, s egészen Szerencsig nyomon követhetőek a langyosvizű vízfeltörések (Szófogadó 1961). E törésvonal mentén feláramló langyos vizek közül néhány már több évtizede ismert, bár kellően részletes kutatás eddig nem történt, ezért esett a választás a hegység nyugati oldalára a terepi vizsgálatok helyszínéül. A Kéked-Szerencs termális törésvonal feltételezett felszíni elhelyezkedését, illetve a langyosvizű anomáliák helyét a 3. ábrán mutatjuk be. Annak érdekében, hogy a langyos vizű anomáliák eredetéről és így a mélységi vízvezető törésekről a legtöbb információt kaphassuk meg, Pányokon, Korláton, Abaújszántón és Szerencsen is végeztünk felszíni geofizikai vizsgálatokat (Vertikális Elektromos Szondázás és multielektródás geofizikai vizsgálatok). A felszíni geofizikai vizsgálatok segítségével sikerült feltárni több felszín alatti melegvízvezető törésrendszert, melyek kiemelten fontosak a termálvízkészletek meghatározása szempontjából. A geofizikai vizsgálataink eredményeit összevetettük a korábban a területen elvégzett szeizmikus, karotázs és egyéb geofizikai vizsgálatokkal, melynek eredményképpen sikerrel pontosítottuk a mélységi langyosvízvezető törésrendszer elhelyezkedését (4. ábra). Jelmagyarázat: Kéked-szerencsi termális törésvonal felszíni elhelyezkedése Langyosvizű anomáliák elhelyezkedése a törésvonalon 3. ábra. A szerencsi termális törésvonal elhelyezkedése a felszíni langyosvizű anomáliákkal (Fejes szerkesztése) Figure 3. The location of the Szerencs thermal fault line with surface lukewarm water anomalies (Edited by Fejes) Kutak és források hidrogeológiai és geotermikus paraméterei A kutatásunk során a Tokaji-hegység eddig feltárt és vizsgált forrásainak és kutjainak hidrogeológiai és geotermikus paramétereit gyűjtöttük össze és ezekből egy regionális szintű hidrogeológiai és egy vízkémiai adatbázist építettünk fel. A modellezéshez az általunk megalkotott Hidrogeológiai Adatbázist használtuk fel, amely több mint 800 kút és forrás legfontosabb vízföldtani paramétereit foglalja magába, többek között a források/kutak koordinátáit, a vízadó rétegek adatait, a kúthidraulikai paramétereket és a források és kutak geotermikus paramétereit. Az itt összegyűjtött adatok szolgáltatták az alapját a Tokajihegység hidrogeológiai modelljének. A repedezett kőzetek vízadó tulajdonságai igen széles skálán mozognak a vulkanikus területek hidrogeológiájával foglalkozó szakirodalmak alapján, ezért kiemelt célunk volt minél több kúthidraulikai paraméter összegyűjtésével meghatározni a Tokaji-hegységre jellemző vízföldtani és geotermikus adatok tartományát. Tokaji-hegység koncepcionális áramlási modellje A területen végzett eddigi hidrogeológiai kutatások és tapasztalatok alapján elkészítettük a hegység koncepcionális áramlási modelljét, mely összhangban áll Erhardt György koncepcionális áramlási modelljével, de a mélyebb áramlási pályákat is tartalmazza a modell (Erhardt 1989) (5. ábra).
