Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 4. szám

64 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám 2. ábra. A vízrészecskék 1 nap alatt megtett útjának áramvonalai a 3 csáppal rendelkező kút esetében Figure 2. Pathlines of water particles in 1 day in the case of a well with 3 arms Ha egy csápos kúthoz tartozó tartózkodási időt szeret­nénk meghatározni, akkor az könnyen belátható, hogy a legrövidebb idő alatt eljutó vízrészecske tartózkodási ideje fontos, azonban nem elégséges paraméter, hiszen ennek segítségével nem jellemezhető teljes mértékben a termelt víz tartózkodási ideje. Ennek oka egyrészt, hogy a csáp mentén nem konstans a beáramló hozam (Houben és társai 2021, Székely és társai 2021), másrészt a különböző irány­ban kihajtott csápok különböző szakaszai más-más távol­ságokban vannak a folyótól. Mindezek alapján megállapít­hatjuk, hogy a következő tényezők befolyásolják az adott csápszakaszhoz tartozó elérési időt: • a csápszakasz folyótól való távolsága, • a csápszakasz által termelt hozam. A modellben cellánként vizsgált tartózkodási idő ér­téke fontos, azonban önmagában nem ad elégséges infor­mációt a kútaknába beérkező és onnan kitermelt víz vízadó rétegben eltöltött tartózkodási idejéről. Ahhoz, hogy egy jellemző paramétert kapjunk a termelt víz tartózkodási ide­jéről, figyelembe kell vennünk az adott csápszakasz által kitermelt hozamot is. A modellezés során elég sűrű cella­osztás esetén meghatározható az adott cella vízforgalma. A vízforgalom meghatározása mellett lehetőség adódik az adott cellából vízrészecskéket indítani a tartózkodási idő meghatározásához. Ha tudjuk, hogy az adott csápos kút milyen hozamot termel és a hozam hogyan oszlik el a csá­pok mentén, akkor megtehetjük azt, hogy a cellákhoz tar­tozó tartózkodási időt ezzel a hozammal súlyozzuk. Ezáltal megkaphatjuk a kútaknából termelt kevert víz átlagos tar­tózkodási idejét. Ez a paraméter információt ad számunkra a kútaknából kitermelt kevert víz vízadóban eltöltött idejé­ről. Az átlagos tartózkodási idő kiszámításának matemati­kai összefüggését az alábbi összefüggés adja meg. Táti = lnflP] 0) ahol Táti - átlagos tartózkodási idő, q;,j - i-edik csáp j-ik cellájának hozama, ti,j - pedig az i-edik csáp j-ik cellájához tartozó tartózkodási idő. Munkánk folytatásaként az átlagos tartózkodási idő változását vizsgáltuk a folyótól való távolság függvényé­ben. Célunk az átlagos tartózkodási idő jelleggörbéjének meghatározása volt. A csápos kút folyótól való távolságá­nak növelésével a folyónak egyre kisebb hatása van a csá­pok által kialakított potenciáleloszlásra és ezáltal a tartóz­kodási időre. A csápos kutakból történő vízmintavétel ese­tén ritkán és csak megfelelő körülmények esetén van lehe­tőségünk a csápokból vízmintát venni. Az „üzemszerű” vízmintavételek a kútaknában történnek, ami azt eredmé­nyezi, hogy a vízminta vízminőség és tartózkodási idő szempontjából kevert víz lesz. Ezért tehát az átlagos tar­tózkodási idő egy jó parméter annak becslésére, hogy mi­lyen tartózkodási idővel jellemezhető a kútaknából kiter­melt kevert víz. A három csáppal rendelkező kút esetében a 3. ábra mutatja az átlagos tartózkodási idő folyótól való távolságának függvényét, valamint a függvény paraméte­reinek változását a hozam függvényében.

Next

/
Thumbnails
Contents