Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
30 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 1. szám tenciális helyszínek kijelölésénél fontos szempont a műszaki indokoltság mellett a jó megközelíthetőség és a természetvédelmi szempontok maximális figyelembevétele. Tekintettel arra, hogy a Völgységi-patak Magyaregregy feletti szakaszán a vízfolyás mentén alkalmas hely hiányában csak minimális tározási lehetőségek vannak, a vízfolyás jobb oldalán található mellékágak valamelyikén (Hodácsi-patak, Várvölgyi-patak, Síngödör, Hidas-patak, Völgységi patak legfelső ága) célszerű megoldani a víz visszatartását, az árhullám csúcsok csökkentése érdekében. Abban az esetben, ha a mellékágak árvízi hozamának legalább 20-30%-át (kb. 30-35 ezer m3-t) vissza lehetne tartani azok medrében és a környező mederrészeken (a meredek, néhol szurdokszerű medrekben pl. a Síngödör-patakon), akkor a főág árvízi csúcshozamai jelentősen csökkenthetők lennének. Az OVF feladatmeghatározása alapján a területileg illetékes Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2021. évben összeállított egy részletesebb, kivitelezési terv szintű javaslatot, amelyben kidolgozta, hogy milyen helyszíneken lehetne alkalmazni a Völgységi-patak vízgyűjtőjén, illetve e betorkoló vízfolyásokon különféle természetes lefolyáslassító objektumokat. A területi munkatársak helyszíni bejárásai, tapasztalatai, illetve az illetékesekkel történt konzultációkat követően határozták meg azokat a helyeket, ahol alkalmazni lehet a LIFE-MICACC projekt keretein belül (Püspökszilágy környékén készült művekhez hasonlóan) alkalmazott természetes lefolyáslassítást (LIFEMICACC 2021). A fentiek alapján a Völgységi-patakba torkoló vízfolyások egyikén, a Magyaregregy feletti vízgyűjtő részen fog megvalósulni az OVF Települési Vízgazdálkodási Főosztályának intézményi beruházási keretéből a vízvisszatartási mintaprojekt. A tervezéssel, kivitelezéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos tapasztalatokat várhatóan 2022- ben összegzik és ezzel párhuzamosan a műszaki szabályozást is kialakítják. Szükséges lehet a jelenleg érvényben lévő jogszabályok módosítása is annak érdekében, hogy még nagyobb számban alkalmazzák a jövőben a természetes vízvisszatartási megoldásokat. ÖSSZEGZÉS A természetalapú megoldásokhoz kapcsolódó intézkedések általános célja a környezet, a talaj és a vízvezető rétegek vízmegtartó képességének védelme és megerősítése, a vízfolyások természetes sajátosságainak helyreállítása és fenntartása, valamint a természetes folyamatok alkalmazása, melyek által csökkenthető a vízkészletek klímaváltozás miatti sérülékenysége. A Kvassay Jenő Terv, a Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv 2017) fontos célként azonosította a dombvidéki vízfolyások természetes állapotának visszaállítását, fenntartását, ezzel is elősegítve a vízvisszatartást. Ez a szakmai tevékenység egyértelműen fontos vízgazdálkodási célkitűzés, amelynek egyik különösen kiemelt lehetősége a természetes megoldások alkalmazása. Magyarországon a korábbi évtizedekben a társadalmi igényeknek megfelelően a vízgazdálkodás és az árvízi védekezés alapja az volt, hogy minél inkább gyorsítani kell a vizek lefolyását, hogy az árhullámok a lehető leggyorsabban levonulhassanak. Azonban a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek - különösen a 2. és a 3. terv - részletesen tárgyalják a vízvisszatartási intézkedések fontosságát és alkalmazhatóságát, valamint azok integrálhatóságát az Árvízi Kockázatkezelési Tervbe. Az árvízvédelemmel összefüggő fejlesztések, tevékenységek az infrastruktúrák elöntések elleni védelmét biztosítják, és ezáltal az épített környezet és az állampolgárok védelmét is. Ott azonban, ahol erre lehetőség és igény van, törekedni kell a víz helyben tartására és tározására, a természetes tározótér növelésével. A dombvidéki vízfolyások árhullámai ellen való védekezés eszköze a vízvisszatartás, a lefolyási intenzitás csillapítása. A rönkgáttal gátolt víztározók növelik a hasznosítható vízkészletet, javítják az ökológiai állapotot (az így létrehozott vizes élőhelyek szaporodó- és búvóhelyet teremtenek a vízhez kötődő növény- és állatvilág számára), turisztikai, halgazdálkodási, horgászati és sportolási lehetőséget, egyszóval általános rekreációs lehetőségeket teremtenek, továbbá hozzájárulhatnak az adott vidék fejlődéséhez. Magyarországon már régóta alkalmaztak természetes vízmegtartó megoldásokat (Kaliczka és Rakk 2000), ugyanakkor a hazai mérnöki gyakorlatban csekély számban valósulnak meg hasonló jellegű műszaki beavatkozások. A természetes vízvisszatartó intézkedések alkalmazása a vízgazdálkodás zöldítő reformját jelentik. A vízügyi szolgálat mindig kereste és alkalmazta azokat a környezetvédelmi beavatkozásokat, amelyek a legcsekélyebb káros hatással vannak a természetre, az ökoszisztémára, ugyanakkor fontos szerepet töltenek be a lefolyásszabályozásban. Tekintettel arra, hogy a mindennapos mérnöki gyakorlatban a természetes vízvisszatartó intézkedések csak elszórtan jelennek meg jelen fázisban gyűjteni kell a tervezői és az üzemeltetői tapasztalatokat. A kiértékelést követően határozhatók meg az alkalmazhatósági feltételek, készíthetők el a műszaki szabályozások, illetve az engedélyezési eljárásoknak az alkalmazáshoz szükséges módosítására vonatkozó javaslatok is. A fentiek biztosítani fogják, hogy a természetes eszközök, módszerek, kiegészítve a nagyhatásfokú szürke megoldásokkal, egységes tervezési keretek között, hatékonyan és zölden csökkentik majd területi és települési szinten is Magyarország árvízi veszélyeztetettségét. IRODALOMJEGYZÉK Balatonyi L. (2015). Árvízhozam előrejelzés optimalizálása középhegységi és dombvidéki kisvízgyűjtőkre. PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földtudományok Doktori Iskola, p. 155. http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/dis szertacio_balatonyi.pdf Búzás K. (2015). A városi vízrendszerek megújítása, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás növelése. BME, VKKT. Budapest. Czigány, S., Pirkhoffer, E., Nagyváradi, L., Hegedűs, P., Geresdi, I. (2011). Rapid screening of flash floodaffected watersheds in Hungary. ZEITSCHRIFT FÜR GEOMORPHOLOGIE 55: Suppl. 1 pp. 1-13.
