Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 4. szám

60 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám ÖSSZEFOGLALÁS Ez a munka több célt is szolgál. Egyfelől szerettük volna bemutatni, összehasonlítani a karsztvízszint emelkedések veszélyeztető hatásának meghatározására szolgáló két módszert, a pályázati útmutató alapján kidolgozott és a vertikális hidraulikus gradiens módszereket, az utóbbival sikerült a vizenyősödésre hajlamosabb területek lehatáro­lása, illetve könnyebben számíthatók az antropogén be­avatkozások hatásai. Másfelől szerettük volna felhívni a fi­gyelmet arra, hogy a 2018-2021 években a Dunántúli-kö­zéphegység határon átnyúló víztestjére és annak részterü­leteire olyan végeselemes, regionális és részterületi hidro­dinamikai modellek készültek, melyek segítségével a tér­ség és legkritikusabb részterületei (pl. Hévízi-tó és kör­nyéke, Tata és környéke stb.) vízkészletgazdálkodási prob­lémái nagy felbontásban vizsgálhatók. Ez a regionális mo­dell és részterületi modelljei az érintett vízügyi igazgató­ságok rendelkezésére állnak és lehetőséget adnak olyan szcenáriók vizsgálatára, mint pl. a 2022-es extrém aszá­lyos időszak, amikre a KEHOP projekt nem nyújtott lehe­tőséget. A munka során meghatározott térképek a vízügyi szakemberek részére rendelkezésre állnak, köztük a jelen cikkben bemutatott eltérő elméleti megfontolásokon ala­puló veszélyeztetettségi térképek is. Sajnos számos eset­ben beigazolódott, hogy a társadalmi emlékezőképesség ritkán mutat generációkon túl, az emberiség beépíti az év­tizedekig száraznak talált területeket, majd meglepetten ta­pasztalja, hogy évtizedek múltán részben a meteorológiai viszonyok megváltozásával, részben az emberi tevékeny­ség jellegének vagy intenzitásának megváltozásával visz­­szatér a korábbi állapothoz, vagy legalábbis egy másik, ah­hoz közelítő helyzet felé mozdul el. A Tatai Lokális Mo­dell (TLM) segítségével kijelölt veszélyeztetett területré­szeket szükséges lenne a helyi építési szabályzatokban, te­rületrendezési tervekben figyelembe venni, mivel ezen te­rületeken azok földtani vízföldtani viszonyai vagy éppen elhelyezkedésük okán valós veszélye van (vagy lehet a jö­vőben) annak, hogy az ott végzett tevékenység megnehe­zedjék vagy ellehetetlenüljön. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A munka „A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése” című, KEHOP-1.1.0-15-2017- 00010 azonosító számú projekt keretében az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai irányításával, a Smaragd GSH Kft. koordinálásával és munkájával, külső szakértők közreműködésével valósult meg. IRODALOMJEGYZÉK Alföldi L., KapolyiL. szerk. (2007). Bányászati karszt­­vízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Ballabás G. (2004). Visszatérő karsztforrásokkal kap­csolatos településfejlesztési és környezetvédelmi lehetősé­gek és veszélyek Tata város példáján. Geográfus Doktoran­­duszok VIII. Országos Konferenciája. Szeged. SZTE TTK Természeti és Geoinformatikai Tanszék. CD kiadvány, https://docplayer.hu/2985296-Visszatero-karsztforrasokkal­kapcsolatos-telepulesfejlesztesi-es-komyezetvedelmi­­lehetosegek-es-veszelyek-tata-varos-peldajan-ballabas­­gabor-l.html és http://geogr.elte.hu/TGF/TGF_Cikkek/ballabas2.pdf Csepregi A. (2007). A karsztvíztermelés és hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására. In: Szerk: Al­földi L. Kapolyi L. A bányászati karsztvízszint süllyesztés a Dunántúli-középhegységben, pp. 77-112. Horváthy L., Lénárt L. (2009). Tata, Fényes-fürdő, fa­kadó ásványvizek okozta havaria-helyzet - a megoldása annak gazdasági értékei mentén. Miskolci Egyetem Köz­leménye. A sorozat. Bányászat. 77. kötet. pp. 47-64. Hydrosys Kft. (2013). Víz- és Környezetvédelmi Fej­lesztő Szolgáltató Kft. A Dunántúli-középhegység főkarsztvíztárolójának 2013. évi állapotértékelése. Jelen­tés. KDTVIZ1G adattár. Hydrosys Kft.- Smaragd GSH Kft. (2015). A Dunán­túli-középhegység karsztos víztestjei. Vízgyűjtő-Gazdál­kodási Terv. Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának meghatározása. 6-4-5 háttéranyag. Jelentés. OVF adattár. Maller M. (2012). Tata városközpont forrásainak hid­rológiai vizsgálata, diplomamunka. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Maller M. (2018). A tatai Fényes-források összes víz­hozamának meghatározása, Hidrológiai Közlöny, 98. év­folyam, 4. szám. pp. 17-23. Országos Vízügyi Főigazgatóság (2017). A Dunán­túli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta je­lenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés model­lezése, KEHOP-1.1.0-15-2017-00010, feladat kiírás. Kézirat. Sashegyi L. (1976). A karsztforrások megszűnése utáni állapot Tata térségében. Hidrológiai Tájékoztató, pp. 29-32. Schmieder A., Szilágyi G. (1988). Dunántúli-közép­­hegység főkarsztrendszerének terhelése és terhelhetősége. Bányászati és Kohászati Lapok 121. évf. 2. különszám. pp. 72-89. Smaragd GSH Kft. (2019). A Dunántúli-középhegy­ségi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapot­­rögzítése, a várható emelkedés modellezése KEHOP -1.1.0- 15-2017-00010. Források felmérése, forráskataszter készítése záródokumentáció. Jelentés. Smaragd GSH Kft. (2020a). A Dunántúli-középhegy­ségi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapot­­rögzítése, a várható emelkedés modellezése. KEHOP-1.1.0- 15-2017-00010. Vízháztartási modellezés és állapot­­értékelés - I. kötet. A vízháztartási modell alapjául szol­gáló földtani modell és a vízmérleg elemeinek bemutatása, valamint a karsztvízszint hosszú távú alakulása. Jelentés. Smaragd GSH Kft. (2020b). A Dunántúli-középhegy­ségi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapot­­rögzítése, a várható emelkedés modellezése KEHOP-1.1.0- 15-2017-00010. Vízháztartási modellezés és állapot­­értékelés - II. kötet. A regionális numerikus hidrodinami­kai modellezés menetének és eredményeinek bemutatása. Jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents