Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 4. szám

48

Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám

2. táblázat. Néhány, a terepi felmérés során vizsgált forrásvíz fő ionjainak koncentrációi (A méréseket végezte Tóth Márton - Miskolci Egyetem - 2019. október)

Table 2. Chemical composition of special sampling points of the spring exploration work ________(Measured by Márton Tóth - University of Miskolc - October 2019)______

pH

Vezetőképesség

Ca2+

Mg2+

Na+

K+

Fe2+

HCCb

Cf

SCH2-[-]

[pS/cm]

mg/1

Almáskút-forrás

6,38

1 604

157,3

47,2

28,4

12,1

0,1

277,6

54,4

225,0

Büdöskút-forrás

6,83

1 130

75,9

65,8

66,0

11,5

0,1

463,6

11,9

160,0

Clarissa-forrás

6,19

1 710

163,3

75,8

57,4

37,8

11,3

899,8

33,1

35,0

Hurok-forrás

8,11-28,0

12,8

5,5

3,5

0,5

204,4

3,0

30,0

Disznőkői-forrás

7,81-22,3

10,7

3,4

4,0

0,1

207,4

1,0

25,0

Szent István-kút*

5,40-94,4

20,1

38,9

2,4

274,5

6,0

167,4

Than %

Almás-kút

58,9

29,5

9,3

2,3

0,0

42,2

14,2

43,5

Büdös-kút

30,5

44,1

23,1

2,4

0,0

67,4

3,0

29,6

Clarissa-forrás

44,5

34,4

13,6

5,3

2,2

89,9

5,7

4,4

Hurok-forrás

49,8

37,9

8,5

3,2

0,6

82,5

2,1

15,4

Disznőkői-forrás

49,3

39,4

6,5

4,5

0,2

86,1

0,7

13,2

Szent István-kút

55,2

2,1

42,8

*a Szent István-kút kémiai összetételére vonatkozó adatokat Cziráky és Schiefner (1962) közleményéből vettük át *data on the chemical composition of the Szent István welt are taken from Cziráky and Schiefner (1962)

KÖVETKEZTETÉSEK

A fürdőkúra során használt víz vastartalma 12 mg/1, szulfát tartalma 1 360 mg/1, míg a kémhatása 3,15 volt (Ligetiné Reviczky 1958). Összehasonlítva ezeket az értékeket a kioldási vizsgálatok során, mindkét méretffakció esetén tapasztalt értékekkel megállapíthatjuk, hogy kémhatás szempontjából még a hetedik feltöltési ciklus (pH 2,5) is savasabb kémhatású oldatot eredményez, mint a fürdővíz. Tehát koncentráltabb oldat keletkezik, mint a fürdővíz. Ugyanez elmondható a vas koncentrációjáról is, vagyis az oldat vastartalma olyan magas, hogy még tízszeres hígítás esetén is magasabb koncentrációt eredményez, mint a fürdővíz vaskoncentrációja. Meg kell jegyezni, hogy bár a frissen készitett oldatban magas az oldott vas koncentrációja, a „víz érlelése” során a pH növekedés következtében a vas kicsapódása beindul, így nincs szükség pH növelő vegyszerre (Ligetiné Reviczky 1958).

Az előbbiekből tehát megállapítható, hogy a kőzet „kimerülése” a vizsgált méretffakciókban nem megy végbe a hét feltöltési ciklus alatt, így a továbbiakban mindenképp érdemes megismételni a vizsgálatot és a kőzet kilúgzását legalább addig a kémhatásig elvégezni, ami a fürdővizet jellemzi.

A Párád környékén természetesen előforduló vizek különleges minőségéről elmondható, hogy azok eredete majd minden esetben visszavezethető a posztvulkáni működéshez. Akár az irodalmi információkat tekintjük, akár a saját méréseinket, a legtöbb esetben a kalcium-magnézium-bikarbonátos víztípus a jellemző, magas szabad szénsav és vastartalommal. A vizsgált vizek kémhatása, vas és szulfáttartalomban is jelentősen eltérnek a Parádi Állami Kórházban alkalmazott víztől, így azok fürdőkúrákban történő alkalmazhatóságát nem lehet egyértelműen megállapítani, mindenképp további balneológiái vizsgálatok szükségesek

az Egészségtudományi Kar munkatársainak bevonásával. A források esetében meg kell említeni azt a sajnálatos tényt is, hogy nagyon alacsony hozammal rendelkeznek, ami tovább korlátozza a fürdőkúrákban való felhasználásukat.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A kutatás a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program „Természeti erőforrások optimalizálása korszerű technológiákra alapozva: Energetikával, vízzel, anyagfejlesztéssel és smart technológiákkal kapcsolatos kutatások” program keretében valósult meg.

IRODALOMJEGYZÉK

Balaram, V. (2020). Microwave plasma atomic emission spectrometry (MP-AES) and its applications - A critical review, Microchemical Journal, 159, 105483.

Carbone, C., Dinelli, E., Marescotti, P., Gasparotto, G., Lucchetti, G. (2013). The role of AMD secondary minerals in controlling environmental pollution: Indications from bulk leaching tests. Journal of Geochemical Exploration, 132. pp. 188-200.

Cziráky J., Schiefner K. (1962). A Mátra-vidéki szénsavas források. Hidrológiai Közlöny. 42. évf. 5. szám. pp. 439-448.

Dobos I., Scheuer G. (2015). Szénsavas források, kutak makro- és mikroelem vizsgálata Parádsasváron és Párád környékén. Hidrológiai Közlöny. 95. évf. 1. szám. pp. 53-61.

Fan, R., Qian, G., Li, Y., Short, M.D., Schumann, R.C., Chen, M., Gerson, A.R. (2022). Evolution of pyrite oxidation from a 10-year kinetic leach study: Implications for secondary mineralisation in acid mine drainage control, Chemical Geology, 588, 120653.

Kisvarsányi G. (1954). Parádfürdő környéki ércesedés, Földtani Közlöny. 84. évf. 3. szám. pp. 191-200.