Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
37 Karsztvízkészlet meghatározási módszer fejlesztése a Bükk hegységben Tóth-Darabos Enikő*, Tóth Márton* * Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet, 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros (E-mail: hgtoth@uni-miskolc.hu) Kivonat Az évek során már többször is hallhatta a szakmai közönség a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) nevét, melynek „alapköveit” Böcker Tivadar tette le még 1978-1981 között, majd az első automata mérőműszerek 1992-ben kezdték el az adatrögzítést Lénárt László gondozásában. Az évek alatt több, mint 80 helyen történt mérés az észlelő rendszer keretein belül, ami 2022-ben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A hatalmas adatmennyiségben számos kutatási lehetőség rejlik. Ezt a BKÉR-ben rejlő lehetőséget kihasználva vállalkoztunk arra a feladatra, hogy meghatározzuk a Bükk hegység vízkészletét. Munkánkat egy egyszerűsített vízföldtani kategória térkép előállításával kezdtük, melyhez Less György geológus professzor nyújtott segítséget. A Golden Software Surfer vll program segítségével kiszámítottuk, hogy adott vízszint értékek esetében mekkora vízmennyiség található a különböző kőzet kategóriákban. Az egész hegységet lefedő vízszint adatokat a BKÉR és a Vízföldtani Információs Rendszer (VIFIR) forráskataszter szolgáltatta a számításokhoz. A telített kőzettérfogatok felső burkoló felülete egyértelműen adódott a vízszint adatokból, nem úgy az alsó határfelület, melynek meghatározásához bevezettük a gyorsan utánpótlódó dinamikus készlet, lassan utánpótlódó dinamikus készlet, valamint termálkarsztvíz készlet fogalmát és technikai határát. A számításaink során függvény kapcsolatot állapítottunk meg a hegységben a betárolt vízmennyiség, vagyis a lassan utánpótlódó dinamikus vízkészlet és egy kiemelt vízszint monitoring pont vízszint értékei között. Ez a függvénykapcsolat látszólag egy monitoring pont vízállásához köti a hegységben tárolt vízmennyiséget, de ki kell hangsúlyozni, hogy a karsztvíz domb felső burkoló felülete az összes működő monitoring pont adata alapján kerül meghatározásra. Kulcsszavak Bükk, karsztvíz, monitoring rendszer, vízkészlet meghatározás. Karst water resources determination method development in the Bükk Mountain Abstract The name of the Bükk Karst Water Level Monitoring System (BKWLMS) could be familiar to the hydrogeologists of Flungary, whose base was established by Tivadar Böcker in 1978-1981, then the first automatic data recorders started to work in 1992 with the management of László Lénárt. During the ages, more than 80 monitoring points were involved in the monitoring system which celebrates its 30 years of existence this year (2022). The huge amount of data served by the system was the base of our research work aimed at the determination of the amount of karst water resource of the Bükk. The first step was the creation of a simplified hydrogeological map which was aided by Professor György Less. The stored water amount of different hydrogeological rock categories was calculated by Golden Software Surfer vl 1 related to a given water level. The water level data for all parts of the mountain was served by the BKWLMS and VIFIR spring cadaster. The upper covering water surface in the mountain was clearly created from the karst water level data but the determination of the lower surface was a more complex problem. Three types of lower boundaries were defined: quickly refilled dynamic water resource, slowly refilled dynamic water resource, and thermal water resource. During our calculation, a mathematical relation was established between the stored water amount (slowly rechargeable dynamic water resource) of the mountain and the water level of a monitoring point. According to this mathematical relation, it could seem the mountain’s stored water amount is just calculated by the water level of one monitoring point but we would like to emphasize, the upper karst water level surface is determined by data of all working monitoring points of BKWLMS. Keywords Bükk, karst water, monitoring system, water resource determination. BEVEZETÉS A hagyományos vízkészlet számítási módszerek a vízháztartási egyenlet paramétereinek meghatározásán alapulnak. Ebben az esetben a rendszerben történő utánpótlódást határozzuk meg (Cheng-Haw és társai 2006). A vízkészlet meghatározási módszerek másik nagy csoportja a felszín alatti tározott víz térfogatának becslése. Ennek első lépése egy olyan földrajzi információs rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi a térfogatbecslés kiszámításához szükséges adatkészlet megjelenítését és kezelését. A következő lépés maga a térfogatbecslés, mely történhet a teljes térfogat számítás, a porozitás és a telített zóna vastagsága alapján, vagy a szivattyúzással kitermelhető térfogat becslés, a fajlagos hozam, a fajlagos tározás és a nyomás alatti zóna vastagsága alapján, befejező lépésként a becslésre használt paraméterek érzékenységének meghatározásával (Hinaman 2005). A Bükk hegység vízháztartása, illetve a kitermelhető - hasznosítható - vízkészletének nagysága régóta foglalkoztatja a kutatókat. A korábbi készletbecslések csaknem mindegyike vízháztartási vizsgálatokon alapult. Ezen számítások hátránya, hogy a pontos eredményhez a vízháztartási egyenlet minden elemét pontosan meg kell tudni határozni, ami a sok, nehezen mérhető paraméter, illetve a hegységben jellemző nagy fokú heterogenitás miatt nem könnyű feladat és az eredmények meglehetősen nagy hibát hordoznak magukban. Az 1954 és 2008 között készült, összesen 13 különböző meghatározás eredményeit mutatja az 1. táblázat, amit Kun Éva és szerzőtársai gyűjtöttek össze és tettek közzé. A számítások nagy része vízháztartási egyenleteken alapul, de a szerzők nem adtak meg bizonytalansági vagy pontossági faktort. 2008-ban a SMARAGD-GSFI Kft.
