Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
Miklós R. és társai: A bükki hideg és termálkarsztrendszer kapcsolatának vizsgálata statisztikai módszerekkel 35 5. táblázat. A keresztspektrum analízis alapján meghatározott periódusidők a vizsgált mérőhelyek esetén Table 3. Period times defined based on the cross-spectral analysis in the investigated monitoring points Mérőhely Periódusok (nap) Kertészeti-kút 101,41 Selyemrét-2-kút 200, 44, 36, 27 K-l 1 327, 82,47,41 Zsóry-Ill. kút 148, 74, 39,28 Tükör-forrás 366, 183,61,49 Termál-forrás 222, 89, 49, 30 A különböző típusú matematikai statisztikai eredmények összegzése A különböző típusú statisztikai vizsgálatok elvégzésének elsődlegesen az volt a célja, hogy a más és más módszerrel végzett eredmények milyen viszonyban vannak egymással. Elsődlegesen a vizsgálatok célja a közös periódusok kimutatása volt, hiszen, ha többfajta módszerrel is hasonló periódus értékek mutathatóak ki, az azt jelenti, hogy a hideg-, és a termálkarsztrendszer kapcsolatban áll egymással. Fő cél nem a periódusok hosszának meghatározása és vízföldtani értelmezése volt, hanem annak vizsgálata, hogy jelentkeznek-e közös periódusok. A különböző statisztikai módszerekkel elvégzett periodicitásvizsgálatok eredményeit, a meghatározott közös periódusokat összefoglalva a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat. A koherencia vizsgálatok, a spektrálanalízis és keresztspektrál analízis eredmények alapján meghatározott periódusidők az Nv-17 és vizsgált termálkarsztos mérőhelyek tekintetében Table 4. Period times defined based on the results of coherence analysis, spectral analysis and cross-spectral analysis in the investigated monitoring points Mérőhely Periódusok (nap) Kertészeti-kút 101,41 Selyemrét-2-kút 200, 44, 36, 27 K-l 1 327, 82,47,41 Zsóry-III. kút 148, 74,39,28 Tükör-forrás 366, 183,61,49 Termál-forrás 222, 89, 49, 30 KÖVETKEZTETÉSEK A kutatás során hosszú és részletes mérési adatsorokat felhasználva, statisztikai módszerekkel vizsgáltuk a Bükk hegység hideg és termál karsztrendszere közötti kapcsolatot. Emellett vizsgáltuk a klasszikus karszthidrogeológiában sikerrel alkalmazott módszerek alkalmazhatóságát olyan bonyolult felépítésű, regionális szinten kapcsolódó karsztrendszer esetén, mint a Bükk. Első lépésben koherencia függvény segítségével megadtuk az Nv-17 és a vizsgált termálkarsztos mérőhelyek koherenciagörbéit. Ezeket felhasználva meghatároztuk a magas koherencia értékhez tartozó csúcsokhoz kapcsolódó periódusidőket. Ezek főként alacsony frekvenciához tartozó magas periódusidőknek adódtak. Következő lépésben azt vizsgáltuk, hogy a koherenciagörbe alapján meghatározott periódusidők kimutathatóak-e spektrálanalízis, valamint keresztspektrál analízis segítségével. A háromfajta módon elvégzett periodicitás vizsgálat eredményei alapján megadtuk az Nv-17 (mint hideg karsztot reprezentáló mérőhely), valamint a vizsgált termálkarsztos mérőhelyekre jellemző periódusokat. A vizsgálatok eredményei azt támasztják alá, hogy a Bükkben a hideg és termál karsztrendszer erős hidraulikai kapcsolatban áll egymással: a hidegkarsztban bekövetkező változások kimutathatóak a termál karsztrendszerben is, így azok hidraulikailag folytonosak és nem szabad őket külön víztestekként kezelni. Továbbá azért sem, mert a termál karsztrendszer nyomásviszonyait alapvetően a hidegkarsztban bekövetkező változások határozzák meg, és utánpótlását a hideg rendszerből kapja. így végső soron a termálkarszt állapotát a hegység központi részén hulló csapadékmennyiségek határozzák meg hosszú távon. A bemutatott vizsgálati módszerek együttesen alkalmazva alkalmasak egy ilyen nagy hidraulikai ellenállással rendelkező, regionális léptékű, bonyolult felépítésű karsztrendszer vizsgálatára. így új módszertani vizsgálati eljárást adtunk meg a bükki karsztrendszer vonatkozásában. Továbbá az is bebizonyosodott, hogy a pozitív, szabad kifolyású, nem szivattyúval termelő termálkarsztkutak alkalmasak monitoring tevékenységre és hosszú távú adatsoraik felhasználhatóak hidrogeológiai kutatásokra. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A tématerületi kutatás a Miskolci Egyetem „Társadalmi hasznosság növelő fejlesztések a hazai felszín alatti természeti erőforrások hatékonyabb kiaknázása és hasznosítása területén” című, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kibocsátott támogatói okirat (Támogatói Okirat ikt. száma: TKP-17-1/PALY-2020) alapján folyó projekt részeként valósult meg. IRODALOMJEGYZÉK Chinarro, D., Cuchí, J., Villarroel, J. (2010). Application of Wavelet Correlation Analysis to the Karst Spring of Fuenmayor. San Julián de Banzo, Huesca, Spain. In: Advances in Research in Karst Media, B. Andreo, F. Carrasco, Durán J., (ed), Springer-Verlag Berlin Heidelberg. Darabos E. (2017). Vízkészlet számítás és idősorok elemzése karsztosodottsági jellemzők meghatározása céljából a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján. Miskolci Egyetem. PhD értekezés. Darabos E., Tóth M., Lénárt L. (2014). Karsztvízkészlet-meghatározás módszertani fejlesztése a Bükk példáján. XVI. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia: 16th Mining, Metallurgy and Geology Conference, Székelyudvarhely, pp. 248-252. Jenkins, G.M., Watts, D.G. (1968). Spectral analysis and its applications. Holden Day, San Francisco, p. 525. Jukic, D., Denic-Jukic, V. (2015). Investigation relationships between rainfall and karst-spring discharge by higher-order partial correlation functions. Journal of Hydrology 530, pp. 24-36. Lénárt L. (2008). Hideg, langyos és meleg karsztvízzónák a Bükkben és környezetében. Mineral waters in the Carpathian Basin 5th International Scientific Conference, Csíkszereda, pp. 41-50.
