Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 4. szám
26 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 4. szám------- 1. Vízszint [mBf] ......... 2. Vizszint pótlás [inBf] — 3.1992 1994 átlag «» • 4. 1995 2010 átlag ••• 5. 2011-2022 átlag — 6. 1992 2022 átlag 3. ábra. Csapadékhoz illeszkedő vízszint szakaszok az Nv-17 figyelőkútban 1992-2022; 1. Vízszint [mBfj; 2. Vízszint pótlás; 3. 1992- 1994 átlag; 4. 1995-2010 átlag; 5. 2011-2022 átlag; 6. 1992-2022 átlag Figure 3. Water level sections fitting to the precipitation Nv-17 monitoring well 1992-2022; 1. Water level [m aBSL]; 2. Water level compensation; 3. 1992-1994 average; 4. 1995-2010 average; 5. 2011-2022 average; 6. 1992-2022 average Az Nv-17 karsztvízszint figyelő kútból kinyert adatok hidrológiai évenként rendezett értékei a 4. ábrán kerülnek bemutatásra. Ugyanazon naptári napon közel sem hasonlóak a karsztvízszint értékek, bár helyenként „sűrűsödések” (egymáshoz közeli értékek) előfordulnak. (Ennél az ábránál a részletes jelmagyarázat nehezen lenne követhető, ezért az nincs feltüntetve.) Az 5. ábrán az előző görbesereg egyszerűsített ábrázolása történt meg. A 30 év azonos napjain mért napi átlagértékek maximuma, átlaga és minimuma mellett a még nem teljes 2022-es hidrológiai év napi átlagértékei is feltüntetésre kerültek. A 2022-es hidrológiai év alacsony karsztvízszintű mind az átlaghoz, mind a minimumhoz viszonyítva. (Március-április és augusztusszeptember hónapokban a 30 év azonos napjaira számított napi átlagértékek minimumai összesen 45 napon keresztül voltak a legalacsonyabbak, azaz 45 napon keresztül 2022- ben voltak a legalacsonyabbak az év azonos napjaira számított napi átlagértékek.) A karsztvizművek részére az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor van alacsony karsztvízszint, az milyen hosszan tart, valamint az adott vízszintek mellett milyen termelési lehetőségeik vannak. Emiatt a felszín alatti árhullámok apadó ága (’’lecsengő szakasz”) hosszának, dinamikájának megállapítása igen fontos. A 6. ábrán azon apadó ágak vizsgálatára került sor, melyek minimuma az 529,55 mBf-i átlag alatt van 1992-2022 között, 10 m-nél nagyobb az adott apadó ág maximumának és minimumának a különbsége, valamit az adatsoron az ingadozása mértéke az 1 m-t nem haladja meg. A 9 görbe átlagára illesztett trendvonal igen szoros kapcsolatot jelez. A vízmüvek részére a csapadék hatására kialakuló árhullámok emelkedő ágának várható ismerete is igen fontos. A 7. ábrán a havi átlagos fajlagos vízszintemelkedések vannak feltüntetve. Ennek a lényege az, hogy 1 mm hatékony csapadék hatására mekkora karsztvízszint emelkedés következik be az Nv-17 mérőhelyen. (Hatékony csapadéknak a 40 mm-es napi csapadékokat, hatékony csapadékcsoportnak az egymás utáni napokon hullott csapadékok összegét tekintjük, ha az eléri az 50 mm-t és a csapadékhullást legfeljebb egy napos szünet szakítja meg.) A legjelentősebb fajlagos vízszintemelkedés februármárcius-április, ill. október-november környékén történik, a legalacsonyabb pedig a július-augusztus-szeptemberi időszakban. KÖVETKEZTETÉSEK A hosszú idejű és különböző területről, mérőhelyről származó adatok alapján elég határozott természeti összefüggések körvonalazódnak. Ezen túlmenően vízszinteknek/nyomásszinteknek és a termelésnek az együttes vizsgálata alapján a Bükk egészére vonatkozó, meglehetősen bizonytalan túltermelési jeleket lehet megfigyelni. A vizsgálatok eredményeinek bizonytalanságai miatt a meglévő karsztvízszint figyelő rendszert feltétlenül tovább kell működtetni. A bővítéseket a termálkarsztrendszerben történő folyamatok vizsgálata irányában kell célszerűen elvégezni. Az egyértelműbb összefüggések megfogalmazásához a termelési adatok pontosabb (legalább valós, napi) megadása és felhasználása nélkülözhetetlen. A sokirányú kutatások lehetőségeinek megteremtését azzal is fokozni lehetne, hogy a meglévő adattömeget elérhető publikáció formájában a szakmai közösségnek is a rendelkezésére bocsátják.
