Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 1. szám
Murányi G., Koncsos L.: Temiészetközeli árvízvédelmi megoldás vizsgálata a Tisza-völgyben HEC-RAS 1D-2D kapcsolt... 23 14. ábra. Elérési idők vízpótlás esetén (Alaptérkép forrása: Google Térkép 2018) Figure 14. Arrival times in case of water replenishment (Source of the base map: Google Maps 2018) ÖSSZEFOGLALÁS A Tisza árvízvédelmi rendszerének fejlesztése már az 1800-as évektől zajlik. Az Alföld, mely a Tisza vízgyűjtőterületének szerves részét képzi, sújtott az aszálytól és a belvíztől, magas az árvíz kockázata és a globális éghajlatváltozás is kedvezőtlenül érinti. A jelenlegi vízkormányzó rendszer és a fejlesztési stratégia gyakorlati megvalósítása továbbra sem tükrözi a vizek visszatartásának szükségességét. Mint a természet adta lehetőségekre épülő, az ökoszisztéma szolgáltatásokat támogató rendszerként bemutatásra került a mélyártéri tározás egy példája. A mélyárterek a magyarországi Tisza szakaszon kétséget kizáróan jelen vannak, azonban azok hatékony árvízcsökkentésre való alkalmasságát sok szakember megkérdőjelezi. A további tervezett cikkekben a mélyárterek alkalmasságának igazolására törekszünk majd. A Tisza-völgyben meglévő vízgazdálkodási rendszer (TIKEVIR) napi 50-60 m3/s vízhozamú vízpótlást jelent az Alföld számára, de ez csak az öntözési vízigény fedezésére lehet elegendő, ez látható a süllyedő talajvíz szintekből is. Tehát szükséges a vízgazdálkodás újragondolása, melynek első eleme lehet a mélyártéri tározás. Egy Csongrád környéki mintaterületen elvégzett kapcsolt 1D-2D hidrodinamikai modellezés segítségével bemutatásra került a mélyártér tározóként történő hasznosításának lehetősége. Mint az várható volt Derts és társai (2018) munkája nyomán, egy darab mélyártéri tározóval nem lehet olyan jelentős árvízcsúcs csökkentést végezni, mint egy árapasztó tározóval, azonban a nyitás időpontjának helyes megválasztásával ezek a különbségek csökkenthetők. Az árhullámcsúcsok leírására megalkotott, validált modellel bemutattuk, hogy a tározóteret fel lehet tölteni mindkét üzemrend esetén, tehát a térfogat kivétel megvalósítható. A modell megfelelően írja le a hidraulikai jelenségeket, azonban a beszivárgást és a párolgási veszteségeket nem vettük figyelembe. Mélyártéri tározási üzemrend mellett az árhullám felszálló ágában 30 cm körüli vízszint csökkentést lehet elérni, míg árvízcsúcs csökkentő üzemrendben, nagyobb műtárgyméret mellett akár 87 ernes csökkenés is lehetséges. A mélyártéri tározás mellett szól, hogy költséghatékonyabb a kisebb műtárgyméret Csongrád Csongrádi Kónyaszék TT 15. ábra. Kialakuló vízmélységek vízpótlás esetén (Alaptérkép forrása: Google Térkép 2018) Figure 15. Water depth in case of water replenishment (Source of the base map: Google Maps 2018) igény miatt, illetve tájhasználat váltás mellett javíthatja a területen és környezetében a biodiverzitást, az ökoszisztéma szolgáltatásokat. A Csongrádi Kónya-szék Természetvédelmi Terület vízpótlására tett kísérlet a hidrodinamikai modellben sikeresnek bizonyult, azonban ez a vizsgálati eredmény csak alapot adhat a további kutatásoknak. A Vidre-ér völgyéről nem állt rendelkezésre kellő mennyiségű adat, illetve további kérdéseket vet fel, hogy hogyan kezelhető a csapadékos időszakban a feltehetően megnövekvő vízhozam, a vízpótlással megnövekvő talajvízszint okozhat-e problémát már megépült szerkezetek esetében, hogyan működhetne együtt a tározó és a Vidre-ér völgye stb. Összességében elmondható, hogy a mélyártéri tározás valós megoldást jelent az árvizek kezelésében. Sőt, ezen túlmutatóan az aszály- és a belvízkárok enyhítésében is segíthet, mérsékelheti az éghajlatváltozás következményeit egy megfelelő, ténylegesen integrált, interdiszciplináris vízgyűjtő gazdálkodás - helyes táj gazdálkodás - mellett. IRODALOMJEGYZÉK Ángyán J. (2003). Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedetterzekeny/vedett-erzekeny.pdf, Letöltés időpontja: 2018.09.13. Brunner, G. W. (2016). HEC-RAS River Analysis System User's Manual Version 5.0. US Army Corps of Engineers Hydrologic Engineering Center, Davis, CA, USA. http://www.hec.usace.army.mil/software/hecras/documentation.aspx, Letöltés időpontja: 2018.09.03. Brunner G. W. (2016). HEC-RAS River Analysis System Hydraulic Reference Manual Version 5.0. US Army Corps of Engineers Hydrologic Engineering Center, Davis, CA, USA. http://www.hec.usace.army.mil/software/hec-ras/documentation.aspx, Letöltés időpontja: 2018.09.03 Derts Zs., Koncsos L., Simonffy Z. (2018). A Tisza árvízvédelmi helyzete Magyarországon: jelenlegi gyakorlat és alternatív lehetőségek. Kézirat, BME Vízi Közmű és
