Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
52 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám 3. ábra. A folyóból kilépő víz tölti a talajvizet (Barlow és Leake 2012) Figure 3. The groundwater gains water from the river (Barlow and Leake 2012) 4. ábra. A talajvíz áramlik a folyó felé (Barlow és Leake 2012) Figure 4. The groundwater flows into the river (Barlow and Leake 2012) A talajvíz áramlásának szivárgási sebességét Darcy képletével, a (2) egyenlettel számítjuk: v — S * k (2) Ez a folyóra merőleges sebesség-komponens, amely a folyó-talajvíz kapcsolat szempontjából fontos számunkra. A fajlagos vízhozamot q-val jelöljük, és a (3) egyenlettel határozzuk meg, ahol H a talajvízszint és a fekü szintjének különbsége, a telített vízvezető réteg vastagsága. q = v * H (3) A következőkben azokat az eseteket elemeztük, amikor a vizsgált időszakban az árhullámok több napon keresztül meghaladták a 99 mBf szintet (a 403 cm-es vízállást) a Vigadó térnél. Ezekben az esetekben a felszín alatti áramlást hurokgörbék segítségével jellemeztük, melyeket ellipszisekkel közelítettünk a legkisebb négyzetek elve alapján (.Hendel 2008). ELŐZETES SZÁMÍTÁSOK A folyó vízszintjének meghatározása adott folyamkilométereknél A vizsgált időszakban a Duna Budapest Vigadó téri vízmércéjének vízállás adatai alapján öt olyan árhullám figyelhető meg, amely több napon keresztül meghaladta a 99 mBf szintet. A 2013-as rekord árvíz óta nem volt olyan árhullám, amely elérte volna az I. fok szintjét, ami a Vigadó téri vízmércénél 620 cm-es vízállást jelent (101,17 mBf szintet). A vizsgált év Budapest Vigadó téri mért vízszintjei az 5. ábrán láthatók. 101-----Duna 5. ábra. A Duna Budapest vigadó téri vízmércéjénél mért vízszintek napi idősora a vizsgált időszakban Figure 5. The daily water levels of the Danube at Budapest Vigadó square during the examined time period A Budapest Kvassay-zsilip vízmércéjénél mért víz- (Wagner 2018) alapján lineáris regresszióval határoztuk szintek online nem elérhetőek, így azt egy korábbi munka meg az alábbi egyenlettel: h Duna (Kvassay-zsilip) = 0,9545 * hDuna (vigadó tér) + 3,9801 (4) A szakaszok által kijelölt végpontokban (2. ábra) a Duna vízszintjét a bemutatott adatok alapján lineáris interpolációval határoztuk meg. Elmondható, hogy az 1. szakaszhoz tartozó szelvényben 2 cm-rel magasabb volt a vízszint, mint a 3. szakaszhoz tartozó szelvényben.