Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
43 Az alföldi Csörsz-árok vízgazdálkodási szempontú értékelése Szlabóczky Pál Pro Aqua díjas, aranydiplomás ipari geomémök (E-mail: szlaboczky.pal@gmail.com) Kivonat A magyar Alföldet északról és keletről övező, régészeti jelentőségű párhuzamos árok- és sáncrendszer legtöbb érdeklődést kiváltó, 95 km hosszú szakasza a Heves- és Borsod megyében található mezőségi Csörsz-árok, amely övárokszerű vízrajzi vonalvezetése, a keresztező vízfolyásokhoz igazodó kiegyensúlyozott fenéklejtése és a vízgyűjtő hidrometeorológiai viszonyainak megfelelő, több 10 m3/s nagyságrendű vízszállító kapacitása alapján megfelel egy tudatosan vízgazdálkodási céllal is létesített földműnek. A terület jelenkori geológiai fejlődés- és népvándorlási története, valamint analógiák alapján ez a mérnöki alkotás olyan fejlett mérnöki tudású társadalomban létesülhetett, amely a mezopotámiai öntözési kultúra kései ismeretét hozta magával, de a szórványos és véletlenszerű régészeti feltárások alapján jóval fiatalabb korúnak tekintik. Kulcsszavak Régészeti vízmérnöki alkotások, Csörsz-árok, településföldrajz, vízrajzi változások, ókori vízgazdálkodás, vízépítés. The evaluation of Ditch Csörsz at the Northern Great Plain in terms of water management Abstract The most interesting section of the approximately 95 km long, parallel Csörsz rampart and ditch system which surrounds the Great Hungarian Plain, is situated on the area of Heves and Borsod counties. This well designed and implemented earthwork was served a water management purpose as well, based on the characteristics such as swale type track alignment, well balanced slope of the ditch and the discharge capacity with some 10 m3/s. Considering the recent geological evolution of the area, the history of the period of invasions and some analogies, this engineering facility would be brought from a highly developed society which was originated from the irrigation technics of ancient Mesopotamia. However, this idea is in contrast with the archaeological evidence, so the Csörsz rampart and ditch system is told much younger. Keywords Archaeological hydroengineered facilities, Ditch Csörsz, urban geography, hydrographical changes, antique water management, hydraulic engineering. BEVEZETÉS A tanulmány az észak-alföldi kettős Csörsz-árok déli, Nagy-árok néven ismert medrének vízgazdálkodási jelentőségét vizsgálja, Szerzőnek az 1960-as évek közepétől a 2010-es évekig végzett, e térségre vonatkozó vízügyi ipari és geomorfológiai kutatói munkássága alapján (Szlabóczky 1964-1966, Szlabóczky 1965-1966, Irsa és Szlabóczky 1968, Bán és Szlabóczky 1969, Altnőder és társai 1989, Szlabóczky 2019b). Továbbá támaszkodik a történelmi (Andai 1959, Balás 1961, Soproni 1969, Rónai 1985, Mike és Szlabóczky 1986, Szlabóczky 1992) és a hidrológiai szakirodalomra (Bogárdi 1955, Csermák 1957, Szesztay 1966). A ’90-es évek M3-as autópályaépítés régészeti feltárásai is hasznos adatokat szolgáltattak (Fischl 1994, Fischl 1995, Wolf 1994-1995). Fischl Klára 2005. és 2021. évi borsodivánkai, a Csörsz-árok fontos topográfiai szakasza melletti település feltárásánál vízépítési elemeket is találtak, ami akár a Csörsz-árokkal is összefügghetett hidraulikailag. Az elmúlt másfél évszázadban több kutató részéről is felmerült az árok öntöző csatorna szerepe (Végh 1901, Kozma 1910, Cholnoky 1930: in Andó és társai 1961, továbbá Fekete és társai 1882, Molnár 1991: in Baráz 1997, 2014). Molnár Gézát idézve úgy véljük: „nem arra gondolunk, hogy ezeket az árkokat csak és kizárólag a terület vizeinek rendezésére hozták volna létre... a védelmi funkció mellett, azt kiegészítve, sőt annak érdekében befolyásolták az adott terület lefolyási viszonyait." VÍZRAJZI KÖRNYEZET A tanulmány tárgyát képező, kb. 95 km hosszúságú Csörsz-árok (Nagy-árok) a Duna-Tisza közi Alföld északi részén, a Dél-hevesi és a Dél-borsodi Mezőségen át húzódik (/. ábra) a Tiszától a Zagyváig, 90-133 m tengerfeletti magasság között. A történeti-földrajzi határértékű 100 m-es szintvonal mentén, azt többször átmetszve, övárokszerüen keresztezi a hegy és dombvidék felől lefutó tucatnyi kisebb-nagyobb patakot. A Csörsz-árok egyes szakaszai mindmáig szerepelnek a topográfiai, illetve vízrajzi térképeken és így a helyszínen is jól követhetők. Néhány rövidebb egykori befolyási, illetve torkolati, mára eltűnt szakasza geomorfológiaifejlődéstörténeti elemzésekkel rekonstruálható (Szlabóczky 2019). A Csörsz-árok vonalvezetése közel párhuzamos a Mátra és Bükk hegységek 250-350 mBf közötti lábvonalával és az Észak-alföldi kvarter földtani korú üledékösszlet mélységi 200 m-es vastagságvonalával (Deák és Szlabóczky 1978, Rónai 1985). Az M3-as autópálya közelében halad, néhány helyen érintve is azt, így az itteni építkezéskor az 1990-es években lehetőség volt rendkívüli régészeti feltárásokra. Olyan vízrajzi kiegyensúlyozottságot (vonalvezetés, fenékesés stb.) mutat, amit csak a közismert ókori mérnöki ismeretekkel lehetett megvalósítani. Egy csupán területvédelmi vonal nyilvánvalóan elsősorban a domborzatot, a vízrajzi és a növényzeti változások határvonalait (erdő / rét / mocsár / homokhátság) követte volna.
