Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
Erdei T. és társai: A szolnoki Zagyva szakasz rehabilitációs potenciáljának meghatározása hidromorfológiai szempontok figyelembevételével összefoglalt helyreállítási célok, a vízfolyások hidromorfológiai tulajdonságainak elemzéséről szóló CEN szabvány (14614:2020) és jelen kutatás előzményeként elvégzett hazai projektek elemzése (Erdei 2020b) alapján határoztuk meg. A folyókkal kapcsolatban leggyakrabban előforduló problémákhoz kapcsolódóan fogalmaztuk meg azokat a rehabilitációs részcélokat, amelyekre vonatkoztatva a rehabilitációs potenciál értékelését elkészítettük. Jelen kutatásnak azok a részcélok képezik tárgyát, amelyek elsősorban a meder, a part és az aktív ártér területét érintik, és amelyek során a rehabilitációs potenciál meghatározásának elengedhetetlen részét képezik a hidromorfológiai szempontok. A kutatás jelen fázisában értékelt, a publikáció tárgyát képező részcélok: 1. részcél: Mederben lévő műtárgyak átjárhatóságának javítása 2. részcél: Kisvízi meder és part ökológiai és hidromorfológiai állapotának javítása * M = folyómeder, P = folyópart, H = hullámtér * M = riverbed, P = river bank, H = foreshore Az adatok forrásai: az Országos Vízügyi Főigazgatóság által rendelkezésre bocsátott adatok (műtárgyak adatbázisa -jellemzői, átjárhatósága, átépíthetősége, partbiztosítás helyszínei, fővédvonalak térképes adatbázisa, vízbázisok térképes adatbázisa); a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által szolgáltatott adatok (folyómeder térképes adatbázisa, partbiztosítás helyszínei), a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott adatok (invazív fajok előfordulása, védett fajok előfordulása, természetvédelmi jelentőségű területek térképes adatbázisa). A vizsgálat fennmaradó szempontjai esetében terepi felmérések, illetve műholdfelvételek és történeti térképek elemzése jelentette az adatok forrását. 35_ 3. részcél: Természetközeli medermintázat kialakítása 4. részcél: Hullámtéri vegetáció természetességének javítása Vizsgálati-értékelési szempontok és az adatok forrása A vizsgálati-értékelési szempontok összegyűjtésének alapját képezte többek között a helyreállítási és rehabilitációs potenciálhoz kapcsolódó szakirodalom áttekintése (Erdei 2020a), a kisvízfolyásokhoz kapcsolódó szakirodalom (Bardóczy és társai 2004, Báthoryné Nagy 2007, MSZ 12333 szabvány), valamint a vízfolyások hidromorfológiai tulajdonságainak elemzéséről szóló CEN szabvány (14614:2020) és a hidromorfológiai adatok előállásáról és értékeléséről készült módszertani kézikönyv (VIZITERV 2019). A kutatás során figyelembe vettük a mederhez, partokhoz és hullámtérhez kapcsolódó szempontokat, amelyek az 1. táblázatban kerültek összefoglalásra. Rehabilitációs potenciál meghatározása A rehabilitációs potenciál meghatározásához az előző alfejezetben bemutatott szempontokat a rehabilitációs részcélokhoz rendeltük hozzá (1. táblázat), így részcélonként került értékelésre a rehabilitációs potenciál. A rehabilitációs potenciál meghatározásához 5 pontos skálán értékeltük az egyes szempontokat, a 2. táblázatban szereplő kategóriák alapján. A partra vonatkozó szempontok esetében a két oldali part együttesen került értékelésre, a hullámtér esetében a két oldalt külön értékeltük. Külön összesítettük a rehabilitáció szükségességéhez (folyó állapotához/ adottságaihoz) kapcsolódó szempontok értékelési eredményeit (magasabb pontszám = nagyobb szükséges/. táblázat. Értékelési szempontok a rehabilitáció szükségességéhez és lehetőségéhez kapcsolódóan Table 1. Evaluation criteria related to the need and possibility of restoration Sorszám Zóna* Értékelési szempont Részcél Rehabilitáció szükségességéhez kapcsolódóan 1 M mederben lévő keresztirányú műtárgyak ökológiai átjárhatósága 1 2 M mederben lévő műtárgyak ökológiai, hidromorfológiai hatásának mértéke 2 3 M mederalak típusának természetközelisége 2 4 M folyótípusra jellemző különleges morfológiai elemek gyakorisága 2 5 M meder vízinövényzettel való borítottságának átlagos aránya 2 6 M medermintázat módosítottságának a mértéke 3 7 M kanyargóssági index változásának mértéke 3 8 P partbiztosítással érintett folyószakaszok aránya 2,3 9 P partmeredekség mértéke 2 10 P parterózió a folyó mozgásának befolyásoltsága függvényében 3 11 P part menti fás vegetáció mederárnyékoló hatása 2 12 P part menti fás vegetáció folytonossága 2 13 M. P, H keresztirányú zonáció természetközelisége 4 14 H hullámtéri fás vegetáció természetközelisége 4 15 H invazív fajokkal terhelt élőhelyfoltok aránya 4 16 H emberi tevékenységgel érintett területek aránya 4 17 H természetvédelmi jelentőségű területek érintettsége 4 Rehabilitáció lehetőségéhez kapcsolódóan 18 M mederben lévő keresztirányú műtárgyak átépíthetősége 1,2,3 19 M, P meder és part feltöltődés általi befolyásoltsága 2 20 H hullámtér teljes szélességének mértéke 4 21 H folyó mozgására elméletileg alkalmas hullámtér területek szélessége 1,3 22 H fás vegetáció aránya 1,3 23 H hullámtéri fás vegetáció természetközelisége 1,3 24 P, H védett fajok előfordulása 1,3 25 M, P, H környezetvédelmi jelentőségű területek érintettségének aránya 1,3,4 26 M, P, H örökségvédelmi érintettségű területek, értékek előfordulása 1,3,4
