Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 3. szám
30 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 3. szám 10. ábra. A 19. századi szabályozás előtti állapotok vizsgálata Nagyhajósnál Figure 10. Examination of the conditions before the 19th century river regulation at Nagybajcs A számított eredményeket bemutató ábra alapján az látható, hogy a megvalósított 380 m-es mederszélesség közel dupláját (700-800 m) kijelölő sávban a dimenziómentes Chézy ellenállási tényező ~12-14 értékeket vesz fel. Ez Wong és Parker közleménye alapján (Wong és Parker 2006) reális nagyságrendbe esik, jelentős mennyiségű mederformák esetén. Ekkor az esés 14,5-15,5 cm/km-re becsülhető meg, amely a szakirodalmi adatok alapján reálisnak mondható (Szap alatt 15-20 cm/km közötti esés) (Tőry 1952). Látható az eredmények alapján, hogy a modell képes ezen múltbéli adatok megbecsülésére, amelyet szakirodalmakkal igazoltunk. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK A folyóvizek medre számos átalakuláson mehet keresztül természetes folyamatok, vagy mesterséges beavatkozások hatására. Szakirodalmi adatok alapján lehetőségünk adódik a korabeli állapotok feltérképezésére és a jelenségek megértésére. Azok alapján következtetni lehet például mesterséges beavatkozások hatására. Az irodalomkutatásunk fő célja azonban nem a vizsgált Duna szakasz állapotértékelése volt, hanem egy dinamikus egyensúlyi állapotot becslő modell paraméterezéséhez és igazolásához szükséges adatok összegyűjtése. Mivel érdemi adatot Dunaremete és Nagybajcs szelvényére találtunk, ezért ezzel a két szelvénnyel, illetve a közöttük lévő 27 km-es szakasszal foglalkoztunk. A vizsgált szelvényeknél nem csak az esésükben volt jelentős különbség, hanem hordalékhozamaikban és szemcseméreteikben is. Mindezek azt mutatják, hogy a két szelvény közötti folyószakasz dinamikus egyensúlya nem állt fenn a vizsgált bősi vízlépcső megépítése előtti 1950-1970 körüli időszakban. A folyadékra és görgetett hordalékra felírt folytonossági egyenletek, valamint az impulzusegyenlet alapján elkészítettünk egy 0D modellt, ami alatt prizmatikus mederre felírt, permanens egyenletes víz- és hordalékmozgást leíró egyenletrendszert értünk. A bemutatott egyenletrendszert külföldi szakirodalomból (Parker 2004) vettük át, ahol ezek az alapegyenletek (további alapegyenlettel kiegészülve) 1D morfodinamikai modellt alkotnak. A modellezéssel célunk a dinamikus egyensúlyi állapot vizsgálata volt. Hazai viszonylatban ilyen morfodinamikai modell felépítésére és alkalmazására nem találtunk példát. Miután az alapegyenleteket ismertettük, a két vizsgált szakaszon alkalmaztuk is őket. A meghatározott paraméterek közül az S esés kiszámított értéke alapján igazoltuk a modellt: mindkét szelvény esetén az irodalomkutatás során talált eséstartományba estek a modellezett értékek. A modell segítségével a vizsgált szelvények közötti szakasz dinamikus egyensúlyi állapotának feltételeit vizsgáltuk. Kezdetben az esést kerestük Dunaremeténél és Nagybaj csnál is, aminél a hordalékhozamuk egyenlő nagyságúvá válik, vagyis közöttük sem lerakódás, sem pedig erózió nem várható. Ezt a szemcseméret tekintetében két esettel vizsgáltuk: az első esetben heterogén, a másodikban homogén görgetett hordalékot feltételezve a folyószakaszon. Az eredmények alapján azt látjuk, hogy további beavatkozás híján a dinamikus egyensúlyi állapot elérésekor Dunaremeténél nem csökkenne 20 cm/km alá, Nagybajcsnál pedig nem nőne ugyanezen érték fölé az esés. A vizsgálataink azonban az eljárás korlátáira is felhívták a figyelmet: a permanens egyenletes vízmozgás megközelítéssel a hosszirányú változások nem írhatók le az alkalmazott megközelítésben. A vizsgált probléma azonban ezt megköveteli, vagyis legalább permanens fokozatosan változó vízmozgást leíró modell szükséges pontosabb számítás eléréséhez. Továbbá a jelentős szemcseméretben tapasztalható különbség a szelektív eróziós folyamat létét bizonyítja, vagyis vegyes szemösszetételű hordaléktranszport alkalmazása lenne indokolt a jövőben. A következő vizsgálatban már szabadfolyású mederként vettük számításba a vizsgált szelvényeket, vagyis olyan esetet vettünk számításba, ahol partvédőművek nem befolyásolták a mederszélesség alakulását. Ebben az esetben az egyenletrendszert egy újabb egyenlettel tudtuk kibővíteni, így már a szélességet is képes volt számítani a
