Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 3. szám

25 Nyíri E. és Török G. T.: Folyók dinamikus egyensúlyi állapotát becslő eljárás kidolgozása és alkalmazása a magyarországi Felső-Dunára morfodinamikai vizsgálat egy feltétele a hordalékmennyi­ség éves mérlegének kielégítése. Ez azt jelenti, hogy a va­lós éves változó hordalékmozgást kétféle állapottal köze­lítjük: az egyik a mederkitöltő állapot, amikor a meder­mozgás történik. A másik olyan kisvizes állapot, amikor érdemi medermozgás nem történik. Az ún. periodicitás (angolul intermittency, rövidítése /) azt mutatja meg, hogy a mederkitöltő vízhozamnak az év mekkora részében (0 < I < 1) kell jelen lennie ahhoz, hogy az a valós átlagos éves hordalékmennyiséget szállítsa. Az év hátralevő részében (1-/) elhanyagolhatóan kicsi hordalékmozgást feltétele­zünk. Ezt a feltételt kielégítve azt várhatjuk, hogy a me­derkitöltő vízhozam alapú vizsgálattal a dinamikus egyen­súlyi állapot közelíthető (Parker 2004). Ezt a megközelí­tést számos kutatómunka alkalmazta már sikerrel (Eke és társai 2014, Naito és Parker 2019). Alapegyenletek Az alapegyenletek összefüggéseit angol tanulmá­nyokra (Parker 2004, Li és társai 2015) támaszkodva ha­tároztuk meg. A vizsgálatokhoz alkalmazandó modell az anyag és energiamegmaradás törvények alapján írható fel. Folyadékra vonatkozó folytonossági egyenlet: Qw = UHB, ahol (1) Q a folyó vízhozama [m3/s], U a szelvény-középsebesség [m/s], B a szelvény szélessége [m] és Ha vízmélység, vagy medermélység [m]. Impulzus egyenlet: =^jCfU2 = gHS, ahol (2) rb a fenék-csúsztatófeszültség [N/m2], p a víz sűrűsége (1000 kg/m3), Cf a dimenziómentes mederellenállási té­nyező, g a nehézségi gyorsulás (9,81 m/s2) és S a meder esése [-]. Hordalékra vonatkozó folytonossági egyenlet: Qb = BRbÍR + l)f> ahol (3) Qb a hordalékhozam [kg/s], qb a fajlagos hordalékhozam [kg/sm], R a hordalék víz alatti súlya (R — ps/p — 1 = 1,65, ahol ps a hordalék sűrűsége, 2 650 kg/m3) és t az el­telt idő [s]. Hordalékhozam számítása: a fajlagos hordalékhozamot az alábbi összefüggéssel számítjuk: Rb = RbslRgDD’ aho1 (4) qb a dimenziómentes fajlagos hordalékhozam, mely szá­mítására számos hordaléktranszport modellt publikáltak. A szakirodalomban megtalálható összefüggéseket terepi, illetve laboratóriumi mérések alapján dolgozták ki, vagyis tapasztalati összefüggésekről beszélünk. A legfontosabb különbség közöttük, hogy eltérő szemcseméretre javasol­ják őket. A modemnek mondott hordaléktranszport model­lek ismérve, hogy az ún. dimenziómentes fenék-csúsztató­feszültség (Tb) és kritikus fenék-csúsztatófeszültség (rb) függvényében becsülik a dimenziómentes hordalékhoza­mot. Számításainkhoz Wong és Parker transzportmodelljét használtuk. A modellt az alábbi összefüggés adja: qb' = 3,97 * (t* - t*c) ; r*c = 0,0495 (5) A szakirodalmi vizsgálatok alapján a rendelkezésre álló, egy frakciót feltételező modellek közül az általunk is használt Wong és Parker (2006) modellje van a legmeg­­bízhatóbbként számon tartva. Hangsúlyozni kell azonban, hogy valójában a vizsgált folyószakasz vegyes szemössze­tételű, vagyis egy vegyes szemösszetételre kidolgozott összefüggéstől még nagyobb megbízhatóság és pontosság lenne elvárható. Alkalmazásához azonban részletes adat szükséges a meder- és hordalék szemösszetételét illetően, ami nem állt rendelkezésünkre. A dimenziómentes csúsztatófeszültséget az alábbi ösz­­szefúggéssel számíthatjuk (Parker 2004): rb _ hs_ pgRD RD (6) A 0D modellnél ez az egyenletrendszer értendő úgy, hogy a változók mindegyike a mederkitöltő állapotra vo­natkozik. Ahhoz, hogy az egyenletrendszer határozott le­gyen (pontosan egy megoldása legyen), négy ismeretlent kell tartalmaznia. Az adott probléma határozza meg, hogy éppen melyek az ismert paraméterek és azok függvényé­ben számíthatók az ismeretlenek. Vizsgálataink kapcsán azonban az elmondható, hogy mivel a mederkitöltő álla­potra vonatkozó mederközépsebességre (Cl), vízmélységre (H) és jellemzően a dimenziómentes csúsztatófeszültségre (t*) vonatkozóan nem állt rendelkezésünkre adat, azok mindig az ismeretlenek halmazát alkották és már csak egy további ismeretlent tudtunk becsülni (ez jellemzően az S esés volt). Szabadfolyású állapotot feltételezve az egyenletrend­szer tovább bővíthető, így az öt ismeretlenessé válik. Li és társai (2015) közleménye szerint a mederanyag, meder­esés és a mederkitöltő állapothoz tartozó dimenziómentes csúsztatófeszültség közötti kapcsolatot, az alábbi össze­függéssel lehet leírni: T’bf = 1220(D,y1S053. (7) Az összefüggésben D* az ún. dimenziómentes szemcsemé­ret, ami az alábbi összefüggéssel számítható: D* = (Rg)1/3 r. v2/3 U (8) Az egyenletben a v a folyadék kinematikai viszkozitása, melynek értéke 10'6 m2/s. Li és társai (2015) által megállapított kapcsolat csak szabadfolyású medrek esetében igaz. A vizsgált Felső- Duna szakasz a 19. század végére szabályozottá vált, part­biztosítást kapott, ezért a szabályozás utáni állapotára az egyenlet nem alkalmazható. A modell paraméterezése az irodalomkutatás alapján történt, amit az 1. táblázat foglal össze.

Next

/
Thumbnails
Contents