Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
70 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám Október 25-én tehát elkészült az elárasztás terve és Albert király kiadta az utasítást az elárasztásra. Az idő elfogyott: a francia főparancsnokság már elindította saját elárasztási tervét, amely szerint Dunkerque-zsilipjein keresztül elárasztják a Colme folyó és a Les Moeres területét. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a belga haderőnek csak néhány folyosón lehetett volna visszavonulnia, és csapdába eshettek volna egy német áttörés esetén (Leper 1957). A zsilipnyitás műveletének a gyakorlati végrehajtása azonban problémásnak bizonyult. Október 26-án Jamotte, Cogge és egy harmadik tiszt megvizsgálta a vasútnál a munka előrehaladását. Több helyen a harcban elesett ellenséges katonák holttestei torlaszolták el az utat. A kimerült katonák néhány száz méterre álltak az ellenségtől jéghideg vízben, bizonyos helyeken derékig, hogy lezárják a vasúti pálya alatti átjárókat az általuk található anyagokkal. Amikor a felderítésből visszatértek Veurne-be az összes előkészület befejeződött, Jamotte bemutatta Karel Cogge-t Robert Thysnek a 2. mérnök zászlóalj kapitányának, mert együtt kellett nyitniuk a Spanyol-zsilipet. A franciák főhadiszállása úgy döntött, hogy felfüggesztik az elárasztást Dunkerque környékén, miküzben a belgák elkezdték az első próbát a Spanyol-zsilipen keresztül (https://tinyurl.com/5bn84ayd). Thys kapitány, Cogge és néhány utász október 26-án este a Spanyol-zsiliphez (mely nem volt hajózható, csak vízelvezetésre lehetett használni) ment, hogy apálykor bezárja és dagálykor kinyissa a zsilip elzárószerkezetét. Miután megérkeztek azt láncokkal és lakattal bezárva találták. A zsilip egy speciális konstrukció volt, amelyet először alaposabban megvizsgáltak. Csakúgy, mint a Ganzepootnál lévő zsilipek, két pár nyílása volt, melyek szabadon mozoghattak a kamrában, hasonlóan egy lengő ajtóhoz. A vízszintek magasságától tüggően a poldervíz visszajuthat a tengerbe. Ez egy olyan rendszer, melyet a polder víztelenítésére terveztek, nem pedig elárasztására. így az automatikus zsilip nyitás-zárással ellentétes működést kellett biztosítani. A dagály megérkezése előtt a semleges vízállásnál (amikor a zsilip mindkét oldalán körülbelül ugyanaz a vízállás) ki kellett nyitniuk az árvízkapukat, és rögzíteni kellett azokat. Amikor az apály megkezdődött, ugyancsak egy semleges vízállásnál be kellett zárni és rögzíteni kellett azokat, hogy a polderbe bejutott víz ki ne juthasson a tenger irányába (https://tinyurl.com/5bn84ayd). Időközben a harctéren katasztrofális helyzet alakult ki. Pervijze és Ramskapelle között a német csapatok áttörték a vasúti töltés védvonalát, anélkül, hogy a belgák vasút mögött átszervezhették volna a visszavonulókat (https://tinyurl.com/5bn84ayd). Mivel aznap este nem volt biztos, hogy a németek elfoglalták-e a kikötő túloldalát, Thys, Cogge és csapatuk teljes sötétségben és a lehető legnagyobb csendben dolgozott. Kis erőfeszítéssel képesek voltak meglazítani az árvízkapuk ajtajait, de egy csavart rúd miatt nem lehetett teljesen bezárni. Rögzítésük anyaghiány miatt szintén nem volt lehetséges. A zsilipben sem találtak megfelelő eszközöket, valószínűleg mindet elhordták az előző napokban. Következésképpen nem volt más választásuk, mint a kapukat az aljzatában kézzel és a lehető legnehezebben is, de megtartani. A dagály elindulásakor a nyitott zsilipen keresztül a tengervíz a csatornába áramlott. Úgy tűnt, hogy az elárasztás megkezdődött. Valójában csak kritikus helyzet alakult ki, amikor az emelkedő dagály egyre nagyobb nyomást gyakorolt a nyitva tartott árvízkapukra. Az utászok nem tudták tartani, el kellett engedni, így az árvízkapuk újra bezáródtak. Október 27-én este Thys, Cogge és néhány utász viszszatért a Spanyol-zsiliphez a szükséges eszközökkel. Ezúttal tökéletesen be tudták forgatni a kapukat a foglalataikba, és szorosan ebben a helyzetben tudták tartani a kötelekkel. Közvetlenül hat óra után az emelkedő dagály elkezdett befolyni az Arkevaart csatornába. Éjfél körül Thys visszatért Veurne-be, az aznapi munkát sikeresen elvégezték (https://tinyurl. com/5 bn84ayd). A Spanyol-zsilip keresztmetszete azonban szemlátomást túl kicsi volt, és rajta keresztül nem lehetett elegendő vizet átjuttatni. Cogge azt mondta, hogy három napra is szükség lesz, amíg elegendő víz áramlik át a Spanyol-zsilipen az egész terület elárasztásához. Az árasztásra ekkor már azért volt szükség, mert a belga hadsereg összeomlott a németek folyamatos erős nyomásának a hatására (https://tinyurl.com/45fywaap). Az elárasztás mértéke korlátozottnak bizonyult, mert a Veume-Nieuwpoort-csatoma alatti bújtató hosszú volt, és így akadályt jelentett, ráadásul az időszak legalacsonyabb dagályát észlelték (5. ábra). Szerencsére azonban az idő esős volt, így az ellenség is ázott, és mivel a Ganzepooti Yser-zsilipek zárva maradtak, így az esővíz is folyamatosan emelte a vízszintet a polderban. Amikor a dagály az Arkevaarton keresztül 28-án megkezdődött, egyértelművé vált, hogy ez a módszer nem fogja elérni a kívánt célt, vagy csak túlságosan lassan. Például a Nieuwpoorttól öt kilométerre fekvő Venepevaart szintje változatlan maradt. Ennek oka az volt, hogy a Spanyol-zsilip csak 5,60 méter széles volt, ami elégtelennek bizonyult az elárasztott polder méretéhez képest. Az erről a szakaszról szóló szakirodalom a búvár, aki az Arkevaart és a Veurnevaart keresztezését megvizsgálta, azt tapasztalta, hogy a bújtató tele volt mindenféle szeméttel, amely részben elzárta a bújtató négy csövét. Van Pul (2014) a háború idején keletkezett levelezést átolvasva azt állapította meg, hogy nem csak erről volt szó. A csatornának az Oostvaart-zsilip melletti részén a hely enyhe emelkedése is lassította a víz áramlását. (h ttps.V/tinyurl. com/5bn84ayd). Hendrik Geeraert nagyon izgatott volt az események lassú lefolyása miatt. Miután részese volt a Nieuwendamme polder részleges elárasztásának Nieuwpoortban maradt. Átlátta, hogy mi történik és hogy mire lenne szükség. Rájött, hogy a nyolc, két méter széles tolóajtó kinyitása a Noordvaart-on sokkal hatékonyabb lesz. Beszélt a Nieuwpoort zászlóalj kapitányával, aki Geeraert javaslatát azonnal megértette és továbbította (https://tinyurl.com/5bn84ayd). Felmerült egy további probléma. Azok a francia csapatok, amelyek a belgákat Nieuwpoortnál támogatták, néhány nappal korábban elhagyták a Ganzepoot-ot, úgyhogy az már a senki földje lett. A megfigyelők a nap folyamán nem láttak németeket
