Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
66 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám gódott az áradás emberi és gazdasági hatásai miatt, és rámutatott egy ilyen művelet csekély hatékonyságára. Amikor október 13-án Prudent Nuyten kapitány felkérte, hogy dolgozzon ki elárasztási tervet, Dingens úr szemmel láthatóan vonakodott. Elméletileg még mindig meglehetősen könnyű lett volna elárasztani a Yser mindkét partját, ami megakadályozta volna, vagy legalábbis lerövidítette volna az Yser véres csatáját. Egy sós vizes elárasztás évekig használhatatlanná tenné ezeket a termékeny mezőgazdasági területeket, így sok család jelentős kárt szenvedne. Dingens visszaemlékezése szerint a brutális és rosszindulatú belga katonák nem mutattak semmiféle tiszteletet sem munkájának, sem az infrastruktúrának vagy az eszközöknek (https://tinyu.rl. com/5 bn84ayd). 4. kép. Hendrik Geeraert a népi hős, a civil ellenállás megszemélyesítője (https://tinyurl. com/yy2pz4pm) Picture 4. Hendrik Geeraert is the folk hero, the personification of civil resistance (https://tinyurl. com/yy2pz4pm) A belga terület elárasztása létfontosságú volt Franciaország számára Dunkerque, Gravelines és Calais, vagyis a La Manche kikötőinek védelme szempontjából. Még, ha a francia területen az árasztások meg is védték a francia kikötőket a közvetlen katonai támadástól, Dunkerque továbbra is a német tüzérség hatókörén belül maradt, ami fokozatos megsemmisüléséhez vezethetett volna. A belga terület elárasztása további puffert hozott volna létre a francia kikötök védelmére (https://tinyurl.com/45Jywaap). Nieuwpoort már nem volt ilyen szerencsés helyzetben (6. kép). Október 17-én ugyan a belga csapatok átvették a zsilipek feletti katonai irányítást, de két nap múlva megszakadt a kapcsolat a zsilip üzemeltetőivel, akik valószínűleg elmenekültek ahelyett, hogy tartották volna a kapcsolatot a katonai parancsnokokkal (https://tinyurl.com/45Jywaap). Szerencsére Hendrik Geeraert (1863-1925) folyami hajós a helyszínen maradt, és tanácsokkal segítette a belga csapatokat. Gyakorlati hozzáállása és megfigyelőképessége tette őt a zsilipek működtetőinek tökéletes helyettesítőjévé. Mivel a belga tábornoknak nem voltak tapasztalatai a különféle csatornák és zsilipek kezelésével kapcsolatban, segítséget kértek zsilipek kezelőitől. A belga Dossin tábornok rájött, hogy nem tudja megvédeni a frontot a németek számbeli fölénye miatt, ezért megparancsolta, hogy a Nieuwendamme (Új győzelem gát) polderjét árasszák el az Yser jobb partján. Ez azért volt lehetséges, mert a víz speciális módon vezethető be a terület víztelenítő rendszerén keresztül. A francia stratégia által kidolgozott elgondolás A hajózsilipek rajzain (7. ábra) két pár kaput lehet látni, ami jellemző a tengeri zárakra, ahol a dagály vízszintje magasabb, mint a hátország, ott a kapu bezáródik. A kapuk nem záródnak be 180° szögben, hanem kisebb szöget képeznek, és a víznyomás egymásnak feszíti azokat. Ez a szög a tenger felé mutat, vagyis a dagály automatikusan zárja a kapukat. Ezzel szemben azok a kapuk, amelyek szárazföldön vannak, teljesen síkra záródnak. Apálykor a belső, magasabb vízszint nyitva tartja a kaput. Mindez azt jelenti, hogy a kapuk nincsenek rögzítve a keretükben (https://tinyurl.com/5bn84ayd). Érdekesség, hogy ezen automata kapuk mozgásával megegyező a Mezőtúri-árvízkapu működése, csak ez utóbbi több, mint száz évvel később készült. 5. kép. Karel Cogge, aki hathatósan segítette az elárasztási elképzelés kidolgozását (https://tinyurl.com/3s4ylcyhx) Picture 5. Karel Cogge, who effectively helped develop the idea of the inundation (https://tinyurl.com/3s4ykyhx) alapján a belga katonák október 21-22-én éjjel végezték el az első korlátozott árasztást a Nieuwendamme polderben Nieuwpoorttól közvetlenül keletre (3. ábra). Ezt az árasztást műszaki szempontból nem volt nehéz elérni, mivel a Nieuwendamme-csatorna zsilipjét kellett felhasználni. Hendrik Geeraert (4. kép) felvilágosította a katonákat a zsilip kezeléséről. Azt is tudta, hogy hol tárolják a záróelemeket, valamint a nyitására és bezárására szolgáló különféle eszközöket. Az éjszaka folyamán Geeraert és néhány katona kinyitotta a Springsas-t. Ennek eredményeként 3 km hosszú földterület elárasztódott az Yser jobb partja és a Plassendale-csatorna között. A későbbiekben ez az elárasztás segített, hogy a németek meg se akarják közelíteni Ganzepoot-ot (Thys 1922). Egy kisebb kiterjedésű területet került elárasztásra tengervízzel. Ez megakadályozta, hogy a németek északról bekerítsék Nieuwpoortot. Az elöntött terület különösen a zsilipkomplexumot védte (https://tinyurl.com/45fywaap) és valószínűleg nagyban hozzájárult a második elöntés sikeréhez is. Eközben Hendrik Geeraert már ismert személyiséggé vált a Ganzepoot és környékén levő katonák körében. Jól ismerte a zsiliprendszernél a "vízkormányzási problémát", és egyértelműen élvezte a jelenlévő tisztek és katonák bizalmát. Nuyten kapitány bemutatta a feletteseinek. Geeraert számára ez volt a „nagy pillanat”, mivel a belga hadsereg tanult tisztjei kikérték a tanácsait. Amikor az elárasztási terveket elmagyarázták neki, az első reakciója az
