Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)

2022 / 2. szám

58 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám Ezeken a helyeken a 2012-13-ban megfigyelt 6-7 faj 2014-re 20 körülire emelkedett, ami hasonlít a VKI moni­toring eredményeire. A felmérések alapján ekkor a vizs­gált szakaszok növényzeti képe természetes volt. Idegen honos növények nem voltak jellemzőek, zavarásjelző fajok nem domináltak. Minden helyen és időben mérsé­kelt vagy jó volt a vízi és mocsári növényzet alapján a folyó állapota. A 2020-as makrofita felmérések jó állapo­tot jeleztek Bobánál és Szergénynél is. Utóbbi helyen a mintavétel két alkalommal is a VKI monitoringgal egye­ző időszakban történt, az azonos eredmény (mérsékelt) igazolja a vizsgálati módszerek hasonlóságát és megerő­síti az értékelés megbízhatóságát (3. táblázat). A további két VKI-s biológiai minőségi elem a ka­tasztrófa hatásaira nem reagált érzékenyen, de a folyó általános ökológiai állapotának meghatározásához ezek vizsgálatára is szükség van. Fitoplankton A lúgos vörösiszap nem károsította tartósan a planktonikus algaflórát, hiszen egy rövid generációs idejű csoportról van szó. Mórichidánál a katasztrófa előtt és után is mérsékelt volt a fitoplankton éves minő­sítése. Borics és társai (2015) szerint a természetes vízfolyások esetében a fitoplankton vizsgálata a síkvi­déki, és főleg a nagy vízgyűjtőjű víztestek vonatkozásá­ban releváns és indikativ az ökológiai állapot meghatá­rozásához, a Marcalon az alsó két víztest tartozik ebbe a körbe. A 3. táblázatban az éves minősítési eredménye­ket mutatjuk be, ami az adott évben júniustól szeptem­berig végzett négy vizsgálat eredményének átlagából adódik. Sümegnél csak 2011-ben volt vizsgálat, ennek az eredménye jó volt. Karakónál 2011-ben jó, 2015-ben kiváló, Szergénynél váltakozóan jó, illetve mérsékelt állapotot jeleztek a planktonikus alga vizsgálatok. Mó­richidánál 2010 óta kis javulás mutatkozik, mérsékeltről jóra változott, sőt 2014-ben kiváló is volt a folyó állapo­ta a fitoplankton alapján. Fitobentosz A bevonatlakó kovaalga vizsgálataink a vörösiszap­­katasztrófa időszakában nem mutattak jelentős változást a Marcalon, a forrásvidék 2011-ben kiváló, a többi hely egy­öntetűen minden vizsgálat alkalmával jó állapotú volt és az évek során azóta is folyamatosan jó maradt. Úgy tűnik, a vörösiszap, a gipsz és a lúg sem jelentett olyan jelentős hatást a fitobentosz számára, amely akár csak egy osztálynyi romlást eredményezett volna a minősítésben. Mindössze annyi volt tapasztalható, hogy a szennyezést követően kez­detben kissé alacsonyabb EQR értékeket kaptunk. A Marca­lon levő monitoring pontjaink 10 évet átfogó méréseit figye­lembe véve általában 0,7 körüli értékek jellemzőek. Karakó és Szergény ennél közel 0,1 tizeddel alacsonyabb értékeket mutatott 2011-ben, tehát a jó minősítési osztály alsó határá­hoz közeliek voltak az eredmények. Előbbiekhez hasonló következtetésre jutott Üveges és társai (2011), miután mé­lyebbre ható vizsgálataik kimutatták, hogy bár a fajösszetétel átrendeződött és a diverzitás elmarad a korábbiaktól, de a minősítés ennek ellenére is jó állapotot jelzett, ami meg­egyezik a szennyezés előtti eredménnyel. A Marcal biológiai állapotáról a bemutatott ered­mények ismeretében az alábbiakat mondhatjuk el: rossz, vagy gyenge állapotot csak a katasztrófa idején és az azt követő két évben tapasztaltunk. 2013-tól minden biológiai elem legalább mérsékelt állapotot jelzett. A folyó általános biológiai állapotát úgy álla­píthatjuk meg, hogy víztestenként áttekintjük az élőlényegyüttesek éves minősítését, amiből a leggyen­gébb eredmény határozza meg a szakasz állapotát. A vörösiszap-szennyezéssel érintett szakaszokon az élő­világ regenerálódását követően a mérsékelt állapot lett jellemző, de az alsó szakasz 2013-ban, 2015-ben, 2016-ban és 2018-ban elérte a jó állapotot is, ami azt eredményezte, hogy a VGT3-ban a biológiai állapot átfogó minősítése javulást mutatott ki az előző két ciklushoz képest (7. táblázat). Mérsékelt állapotot leginkább a makrofita, és néha a fitoplankton mutat, a Marcal egyes szakaszai ezek miatt időnként nem érik el a VKI által kitűzött célt, a jó állapotot. Ennek oko­zói lehetnek a vízgyűjtőt érő terhelések, szennyvíz, diffúz mezőgazdasági terhelés (növényi tápanyagok), illetve mederfenntartási munkálatok. A jó állapot el­érése érdekében végzendő intézkedéseknek elsősorban ezen a téren kell javulást megcélozni. Fizikai és kémiai jellemzők A biológiai elemekre hatással levő fizikai-kémiai komponensek éves minősítéseiben nem jelenik meg a szennyezés hatása. Az erősen lúgos vörösiszap súlyos környezetterhelése a havi gyakoriságú VKI monitoringban kevésbé, inkább a havária alatt végzett rendkívüli és sűrű mérési eredményekben követhető nyomon. A szennyezés viszonylag gyorsan levonult, így a katasztrófát követően körülbelül másfél-két hétig voltak jellemzőek kiugró értékek (pl. magas pH és veze­tőképesség), amelyek aztán a havária elmúltával a sok­éves átlagok környékén állapodtak meg (Szlávik 2020). A 4. táblázatban a szennyezőforráshoz közelebbi, így a terhelésnek jobban kitett Marcal Gerence-patakig nevű szakasz szergényi mintavételi pontjának példáján mutat­juk be, hogy a fizikai-kémiai jellemzőket illetően a minősítési eredményeken nem látszik feltűnő elmozdu­lás, 2013-at kivéve minden évben jó állapotot mutat a folyó. Ennek megfelelően a VGT ciklusok átfogó minő­sítése is azt mutatja, hogy a víztest állapota a 2015-ös VGT2 szerint megegyezik a katasztrófa előtti időszakot jellemző VGT 1-es eredménnyel, és a VGT3 alapján is változatlanul jó fizikai-kémiai állapotban van. A vörösiszap szennyezéssel érintett másik víztest, a Mar­cal torkolati része csak a VGT2 időszakában érte el a VKI által célként megfogalmazott jó állapotot, míg a VGT3 időszakában, hasonlóan a VGT 1-hez mérsékelt fizikai-kémiai állapotot mutatott (7. táblázat). A 4. táb­lázatból az is látható, hogy a Marcal fizikai-kémiai minősítésének eredményét a tápanyag-osztály paraméte­rei határozzák meg. A vörösiszap-szennyezés ezt a komponenscsoportot nem befolyásolta, a tápanyagterhe­lés a Marcal esetében konstansnak mondható és elsősor­ban a vízfolyás melletti területek szántóföldi művelésé­ből eredeztethető.

Next

/
Thumbnails
Contents