Hidrológiai Közlöny, 2022 (102. évfolyam)
2022 / 2. szám
30 Hidrológiai Közlöny 2022. 102. évf. 2. szám 3. táblázat. A Laskó-patak víztesteinek ökológiai állapota (VGT2 2015) Table 3. Ecological status of water bodies in Laskó Stream (VGT 2015) Víztest neve Kovaalga minősítés Kovaalga értékelés Kovaalga megbízhatóság Makrozoobenton minősítés Makrozoobenton értékelés Makrozoobenton megbízhatóság Fitoplankton minősítés Fitoplankton minősítés Fitoplankton megbízhatóság Makrolita minősítés Makrolita minősítés Makrofita megbízhatóság Összegzett biológiai besorolás Laskó-patak felső 3 közepes 2 2 gyenge 3 4 jó 2 2 Laskó-patak középső 4 jó 2 3 közepes 3 3 közepes 2 3 közepes 2 3 Laskó-patak alsó 4 jó 3 3 közepes 3 4 jó 2 3 4. táblázat. A Laskó-patak víztesteinek fiziko-kémiai állapota (VGT2 2015) Table 4. Physico-chemical status of water bodies in Laskó Stream (VGT2 2015) Víztest neve Ví/test neve Folyótípus Tápanyag osztály Szerves osztály Só osztály Savas osztály Fiziko-kémiai osztály Megbízhatóság AEP749 Laskó-patak felső 2S 3 3,25 4 5 3 magas AEP751 Laskó-patak középső 3M 3,75 4,5 4 5 4 közepes AEP750 Laskó-patak alsó 6M 2 3,75 3,5 5 2 alacsony Felszín alatti vizek Az EU Víz Keretirányelv alapján kijelölt 185 hazai, felszín alatti víztest közül 15 ún. termálkarsztos víztest {Liebe 2001). Teljes területük 22 300 km2, ami az ország területének 24%-a. Magyarország területének kb. egyharmadán termelhetünk hideg és meleg karsztvizet. A bükki HU_kt.2.1. termál karsztvíz víztest (2. ábra) a maga 4 300 km2-es kiterjedésével második a hazai területarányos rangsorban. Az ábrán a rózsaszín a meleg karsztot, a kék szín a hideg karsztot jelöli. A piros kör a Laskó-patak melletti főbb termálvíz kivételi területet mutatja. Látható, hogy a Laskó-patak vízgyűjtőjének egy része a bükki hideg és meleg karszt határán van. A termál karsztvizek kémiai összetételét alapvetően azok a karbonátos kőzettömegek határozzák meg, amelyek repedésein átáramlik a víz. Az oldási folyamat már a beszivárgást követően, közvetlenül a terepfelszín alatt megkezdődik: a beszivárgó széndioxid tartalmú víz oldja az alatta fekvő karbonátos kőzeteket. Ettől kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegűek az ilyen vizek. Az intenzívebb áramlási zónákban a langyos és a meleg karsztvizek kis oldott anyag tartalmúak: összes oldott sótartalmuk nem éri el az 1 g/l-t. A víz nagyobb mélységekben is találkozik szén-dioxiddal, amely a mélybe süllyedt kőzettömeg átalakulásából származik. A hideg és a meleg vizek keveredésének határán a meglévő szén-dioxid további oldásra képes, s ez nagyobb barlangok létrejöttéhez is vezethet. Működő termálforrásaink környezetében (pl. Budapesten) sok olyan barlangot ismerünk, amely a termálforrások egykori működési helyén keletkezett. A karbonátos kőzetekben gyakran vannak agyagásványok. A repedésekben áramló víz vegyi összetétele az agyagásványokkal való érintkezés révén az alkáli hidrogénkarbonátos jelleg felé is eltolódhat (pl. Hévíz, Harkány). A pirít bomlásából jelentős szulfáttartalmat vehet fel a víz. A kén szulfid formában is megjelenhet, ami jelentős gyógyászati tényező. A nagyobb mélységű, zárt termálkarsztos tárolókban a nátrium-klorid koncentráció is megnövekedhet, egyes esetekben az eredeti bezárt tengervíznek megfelelő, többször 10 g/1 töménységet is eléri (pl. Rábasömjén). A termál karsztvizekben előforduló gázok legnagyobb része általában szén-dioxid, amely bizonyos mennyiségen felül agresszívvá teszi az ilyen vizeket. Az ilyen víz megtámadja a fémeket, a kút csövezését éppúgy, mint a szerelvényeket {Liebe 2001).
