Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 2. szám
10 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 2. szám 7. ábra. A vízállások emelkedő tendenciája a Tiszán, Tivadarnál Figure 7. The rising trend of water levels on the Tisza at Tivadar A jövőre nézve feltétlenül figyelembe kell venni, hogy amennyiben hasonló méretű árvíznél nem következnek be a 2001. márciusihoz hasonló kárpátaljai töltésszakadások és a Tiszán, a Técsői- és a Huszti-medence térségében teljes és hatékony védvonalat építenek ki, a magyarországi folyószakaszokon több deciméterrel, akár fél métert meghaladóan is nőhet az árvízszint. A Felső-Tisza éghajlati és vízjárási adottságai közé tartozik, hogy az év folyamán bármikor számíthatunk jelentős árhullámokra. A hótakaró gyors olvadására a téli félévben szinte bármikor lehet példát találni, mégsem túl gyakori, hogy éppen március elején jelentkezzen együttesen a szélsőséges esőzés és hóolvadás. Máskor az átlagosnál jóval nagyobb hókészletek is fokozatosan olvadnak el és a folyók viszonylag csendesen vezetik le az olvadék vizeket. A 2001. évi árhullám értékelésére összehasonlítottuk az 1947-48. évi (Szlávik és Fejér 1998) és a 2001. évi árhullámokat, miután rendkívül hasonló volt a két árhullám, úgy a kiváltó okokat, mint a lefolyását és a következményeket illetően (3. táblázat). A kiváltó okokat illetően, a talaj felső rétege mindkét esetben fagyott volt. 1947. utolsó napjaiban a vízgyűjtőn rendkívüli hőmennyiség volt. 2001 -ben volt hótakaró, ha nem is jelentős, de annyi éppen, hogy gyakorlatilag 12 óra alatt el tudott olvadni a felmelegedés és a csapadék hatására és az így képződő mintegy 70 mm-nyi lefolyás nyomban többletet jelentett és hozzáadódott a rendkívüli mennyiségű és intenzitású, egyenletes területi eloszlású csapadékhoz. 1947-48-ban gyors felmelegedés volt megfigyelhető, most is ezt tapasztaltuk. 53 évvel ezelőtt - bár heves esők voltak -, de nem volt annyi csapadék, mint 2001-ben. A 2001. márciusi árhullám az 53 évvel korábbinál jóval magasabb szinten, sokkal hevesebben folyt le. A tetőző vízhozam számított értéke Tiszabecsnél 1947 szilveszterén 4 000 m3/s volt, most pedig Tivadarnál 4 190 m3/s-ot mértek. Tiszabecsnél nyilván ez valamennyivel több lett volna, s ehhez még az ukrajnai töltésszakadások vízhozam-csökkentő hatása is fegyelembe veendő. A szakadások száma és méretének alakulása mutatja, hogy most nem egy hónapig, hanem 71 illetve 75 órán keresztül volt nyitva a töltés. Ez rendkívüli teljesítmény volt a szakadás elzárását végzők részéről. A magasabb vízszintek miatt - a kisebb kifolyási időtartam ellenére - 2001-ben jóval több vízmennyiség folyt ki és ezért az elöntés nagyobb területet érintett. 3. táblázat. Az 1947/48. évi és a 2001. évi árhullámok összehasonlítása ______Table 3. Comparison of the 1947/48 and 2001 flood waves_____ 1947/48 2001 Tetőző vízállások Tiszabecs - 600 cm Tivadar - 848 cm Tiszabecs - 719 cm Tivadar - 1014 cm Az áradás intenzitása Tiszabecsnél napi 3 m Tiszabecsnél napi 3,6 m (max. 25 cm/h), Tivadarnál napi 4,7 m (max. 33 cm/h) Tetőző vízhozamok Tiszabecsnél gátszakadások nélküli számított 650 cm-es vízállásnál Qmax=4 000 m3/s Tivadarnál a mért tetőző vízhozam 4 190 m3/s Szakadások száma, mérete, a nyitott töltések időtartama 3 töltésszakadás, 20, 30 és 100 m hosszon, a két kisebbet elzárták; A töltés nyitva: kb. egy hónapon át, két további árhullám is kifolyt 2 töltésszakadás, 110 és 145 m hosszon; A töltés nyitva: 71, illetve 75 órán át Kiömlött vízmennyiség 78 millió m3 120-140 millió m3 Elöntött terület 178 km2 260 km2 A kiváltó okok összevetése Fagyott talaj, rendkívüli hőmennyiség, gyors felmelegedés, heves esők, a védműrendszer kiépítetlensége Fagyott talaj, hótakaró, gyors felmelegedés, rendkívüli csapadék-mennyiség, a védműrendszer kiépítetlensége FELKÉSZÜLÉS AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉSRE Az 1993-as és 1995-ös árvízvédekezések tapasztalatai alapján 1996-97-ben elkészült a Felső-Tisza-vidék árvízvédelmi rendszerének fejlesztése c. tanulmány (FETIVIZIG 1997), amely meghatározta a fejlesztési igényeket, azok költségvonzatát, sorrendiségét. A program megvalósítása 1997. második felében kezdődött el. Az 1998. évi árvíz tapasztalatai szükségessé tették a tanulmánynak a fejlesztések ütemezésére vonatkozó felülvizsgálatát, amely 1999. februárjára készült el. A legsürgősebbnek bizonyult feladatok nagy számát jól jellemzi, hogy a FETIVIZIG területén a halmozottan veszélyes szakaszok száma 111 db, összes hossza pedig 134,2 km volt. Ebből a Vásárosnamény feletti Tisza-szakaszon 34 db halmozottan veszélyes szakasz volt 46,8 km összes hosszal. A 2001. évi árvízre való felkészülés tulajdonképpen már azzal megkezdődött, hogy az 1998. évi árvíz után a töltések fejlesztése a korábbi évekénél gyorsabb ütemben folytatódott. Kedvezőnek bizonyult, hogy az előző években a töltésfejlesztések a leggyengébbeknek minősített szakaszokon már elkészültek, mert - ennek hiányában - ezeken a helyeken lett volna olyan fejlesztetlen szakasz is, ahol a korábbi töltéskorona fölött több mint 1 m-rel lett volna a tetőző víz szintje.
