Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 1. szám

81 Nekrológ Életének 92. évében elhunyt dr. Vitális György okleveles geológus (ELTE 1952), egyetemi doktor (SZTE 1961), a földtudományok kandidátusa (MTA 1970). 1952-ben a MÁFI geológusa, 1952-1956 között a Szabó József Geológiai Technikum tanára. 1956-tól a MELYÉPTERV geológusa, műszaki ügyintézője. 1962-től a Szilikátipari Központi Kutató Tervező Intézet (SZIKKTI) tu­dományos fömunkatársa, majd fögeológusa. 1982-től 1993- ig, nyugállományba vonulásáig a MAFI Adattárának, majd Dokumentációs főosztályának vezetője. 1992-1998 között a budapesti Evangélikus Gimnázium tanára. Főbb munkaterületei: geológiai tárgyak oktatása, városok és ipartelepek ivó- és ipari vízellátása, völgyzárógátas víztá­rozók földtani előmunkálatai, cement- és mészipari nyers­anyagok földtani kutatása, nyersanyagkataszterek és földtani céltérképek szerkesztése, tudománytörténeti kutatások stb. Munkásságát számos szakmai elismeréssel honorálták, ezek közé tartozik a KHVM 1992. évi Vásárhelyi Pál-díja. Mint termékeny szakíró, 9 könyvet és 230 egyéb írást publi­kált. Rendszeresen tartott előadásokat a BME-n, az NME-n szakmérnöki kurzusokon, speciális kollégiumokon és mér­nöktovábbképző tanfolyamokon. Az MTA Földtudományok Osztályának munkájában te­vékenykedett, a Hidrológiai Tudományos Bizottság tagja volt. Több szakmai egyesület (OMBKE, MKBT, NGU) tiszt­ségviselője, az INHIGEO levelező tagja volt (1991-2002 kö­zött). A Magyar Hidrológiai Társaságnak, miként a Magyarhoni Földtani Társulatnak is 1949 óta volt tagja. Tár­saságunkban számos tisztségét töltött be. A Hidrogeológiai Szakosztály vezetőségének munkájában több cikluson át vett részt. Az MHT Hidrológiai Tájékoztató kiadványának 1961- től alapító szerkesztője 2017-ig. A Hidrológiai Közlöny szer­kesztő bizottságának ugyancsak 1961 óta volt tagja. Számta­lan külföldi tanulmányút szervezője és vezetője volt. Társasági kitüntetései: Vásárhelyi Pál emléklap (1962), Pro Aqua emlékérem (1977), Schafarzik Ferenc emlékérem (1986), Tiszteleti tag (1997). A Magyar Hidrológiai Társaság elmúlt hetven évének meg­határozó személyisége volt. Dr. Vitális György Budapest, 1929. 10. 03. - Budapest, 2020.11.04. A fenti tárgyilagosan kopogó szavak az MHT kitüntetett­jeinek lexikonából származnak. Szinte tőmondatszerüen fog­lalják össze Gyurka bátyánk életének főbb adatait, de nem hozzák közel mindannyiunkhoz azt a színes egyéniséget, a szeretett tudományának élő tudós kollégát, akitől most szo­morúan búcsúznunk kell. Jeles geológusokból álló családba érkezett. Nagyapja, Vitális István akadémikus, a hazai szén­telepek kutatásának kiválósága, egyetemi tanár, édesapja, Vi­tális Sándor szintén egyetemi tanár, Társaságunk legendás elnöke volt, nem is egy alkalommal. Vitális György az a bi­zonyos alma, amelyik nem esett messze a fájától! Fiatal gim­nazistaként, már a háború utáni első hetekben segített apjának a MFT Hidrológiai Szakosztálya megmaradt tagjainak felku­tatásában, a kapcsolat újbóli megteremtésében, a meghívók kipostázásában. No, nem a hivatalos posta útján, hanem hol gyalog, hol villamossal a megadott címre történő személyes kézbesítéssel. Talán az utolsó élő szemtanúként ott volt azon a nevezetes 1949. január 26-iki közgyűlésen, ahol a Hidroló­giai Szakosztály tagjaiból - a MTESZ keretén belül - meg­alakult a Magyar Hidrológiai Társaság. Hosszú élete során végigkövethette a Társaság hét évtizedének történéseit, sze­rencsésebb és nehezebb korszakainak változásait. Addigi tudományos és társasági munkájának elismerése volt, amikor dr. Papp Ferenc műegyetemi tanár, az MHT el­nöke megbízta, szerkesszen egy olyan folyóiratot, amely a Tár­saság tagjainak publikációi mellett az MHT életének eseményeiről is hírt ad abban a világban, amikor még nem lé­tezett digitális folyóirat, honlap és internet. Ez volt az 1961-ben útjára indított Hidrológiai Tájékoztató, amelynek 56 éven ke­resztül felelős szerkesztője volt. Amikor Társaságunk egy má­sik elnökével, Juhász József mémökgeológus professzorral életút-interjút készítettek a Duna Múzeum munkatársai, akkor az interjúban elhangzott néhány név, mint akik úgy ismerik az ország területét, hogy bárhol utazzanak, meg tudják mondani annak a vidéknek geológiai állapot-jellemzőit, köztük volt Vi­tális György neve is. Persze ez a páratlanul komoly tudás nem volt véletlen, hiszen Vitális György a MÁFI adattárának veze­tőjeként szinte minden felvétellel, térképpel találkozott, s mind­ezek mellett rengeteget kirándult, tanulmányutakat szervezett szerte az országban és a határokon túl is. Az adatok rendezése, rendszerezése nem csupán tudomá­nyos munkásságát jellemezte, hasonló rendet tartott népes családjának fényképei között is. Hatalmas albumokban, kro­nológiai sorrendben követték egymást a fotók, gyerekekről, unokákról, dédunokákról, de nemcsak úgy átabotában, ha­nem pontosan feliratozva, hol, mikor és milyen alkalommal készültek a felvételek. Az utóbbi évtizedekben nagyon télgyorsult az idő. A Gyurka bátyánk által követett és megkövetelt rendet ma már a számítógépek logikusan épített memóriája segíti a hidrológus­­nak, mérnöknek, geológusnak, hidrobiológusnak egyaránt. De, bármennyire is természetesnek tűnik mindez számunkra, az ide vezető tudomány lépcsőfokait olyan tudósok és szakemberek faragták ki számunkra, mint dr. Vitális György! Emlékét kegyelettel megőrizzük! Dr. Szlávik Lajos a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents