Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 1. szám
74 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 1. szám Precíziós öntözőberendezés szórásegyenletességének értékelése Szabó Andrea*, Tamás János*, Nagy Attila* * Debreceni Egyetem, Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. (email: szabo.andrea@agr.unideb.hu) Kivonat Napjainkban a globális felmelegedés miatt kialakult szélsőséges időjárási viszonyok miatt az öntözés fejlesztését egyre inkább szükséges tényezőnek tekintik a mezőgazdaság területén. A megfelelő öntözési módszer kidolgozása a parcellán található növényzet vízigényétől és a területen rendelkezésre álló vízkészlettől függ. A szántóföldi körülmények között a leggyakrabban alkalmazott módszer az esőszerű öntözés. A szántóföldi öntözőberendezésekbe beépített öntözőfejek szórási egységességét a Christiansen-féle egyenletességi tényezővel (CU%) és az eloszlási egyenletességgel (DU%) jellemezhetjük. Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén és egy nyírbátori telephelyű cégnek a lineár öntözőberendezésén végeztük el 2019 júliusában és augusztusában. A Nyírbátorban található öntözőberendezés egy változó intenzitású öntözési (VR1) technológiával kiegészített precíziós öntözőberendezés. Kutatási eredményeink során a vizsgált hagyományos lineár öntözőberendezésen kialakított szórófejek permetezési egyenletessége nem érte el a minimális 84% CUc% értéket. Ezzel szemben a VRI pozitív eredményt adott 95,25% CUc%, 93,64% ICUc%, 90,97% DU% és 87,27% 1DU% értékekkel. Következtetés: a VRI technológiával ellátott öntözőberendezés biztonságosabb és egyenletesebb módszernek tekinthető, mint a hagyományos lineáris öntözőberendezések. Kulcsszavak Öntözés, Christiansen-féle egyenletességi tényező, eloszlási egyenletesség, változó intenzitású öntözés (VRI). Evaluation of water application of precision irrigation system Abstract Today, due to extreme weather conditions caused by global wanning, the development of irrigation is increasingly seen as a necessary factor in agriculture. The development of an appropriate irrigation method depends on the water demand of the vegetation on the plot and the water supply available in the area. Under field conditions, the most commonly used method is sprinkler irrigation. The spray uniformity of sprinklers installed in field irrigation systems can be characterized by the Christiansen uniformity factor (CU%) and the uniformity of distribution (DU%). Our experiments were carried out in July and August 2019 at the Agricultural Research and Educational Farm of the University of Debrecen, Hungary and on a linear irrigation equipment of a company based in Nyírbátor, Hungary. The irrigation system in Nyírbátor is a precision irrigation system supplemented with variable intensity irrigation (VRI) technology. In the course of our research results, the spray uniformity of the nozzles formed on the investigated conventional linear irrigation equipment did not reach the minimum value of 84% CUc%. In contrast, VRI gave a positive result with 95.25% CUc%, 93.64% ICUc%, 90.97% DU%, and 87.27% IDU%. Conclusion: the irrigation equipment with VRI technology can be considered as a safer and more uniform method than the conventional linear irrigation equipment. Keywords Irrigation, Christiansen-uniformity factor, distribution uniformity, variable rate irrigation (VRI). BEVEZETÉS Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület az IPCC második értékelő jelentésében megállapította, hogy a globális klímaváltozás hatására az árvizek és az aszályok gyakorisága növekedni fog. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1997-ben kiadta a világ édesvízi erőforrásainak átfogó áttekintését (Kjellén és McGranahan 1997), mely rávilágított a növekvő népesség és a gazdasági fejlődés rendelkezésre álló vízkészletre gyakorolt hatásaira. Becslések szerint a világ népességének körülbelül egyharmada jelenleg olyan országokban él, ahol mérsékelt vagy jelentős vízhiány tapasztalható. A jövőbeni vízigény növekedését többek között befolyásolni fogja a népesség növekedése, az urbanizáció, az ipari változások, az öntözött területek növekedése, a vízfelhasználás megfelelő hatékonysága, a környezetvédelmi követelmények, az éghajlatváltozás, az intenzív mezőgazdaság és a megnövekedett turizmus (íglesias és társai 2010, Kellis és társai 2013). A világon nagyságrendileg 324 millió hektár öntözött terület van, amely a világ összes termőterületének a 21%-át fedi le, ahol a betakarított növények 61 %-át a különböző gabonafélék adják. A legnagyobb terület Ázsiában található, majd Amerikában, harmadik legnagyobb öntözhető terület pedig Európában (FA O 2016). A szabadföldi növénytermesztés esetében a csapadék eloszlása és mennyisége meghatározó a termésalakulás szempontjából. A Kárpátmedence területén a csapadék mennyiségének az értéke évről évre folyamatosan változik (Spinoni és társai 2015), Magyarország évi átlagos csapadék mennyisége 500-700 mm-re tehető, viszont az éves csapadékösszeg az elmúlt 100 évben csökkenő tendenciát mutat (Internet 1). A folyamatosan változó időjárási viszonyok miatt átlagosan minden második évben közepes, minden harmadik évben pedig súlyos aszály várható (Konecsny 2011). Az elmúlt évek során kialakult változékony időjárás a mezőgazdaság területén is problémát okoz (Szalui 2009, Jolánkai és társai 2018), emiatt napjainkban az öntözést egyre szükségesebb tényezőként tartják számon. Hazánk szántóföldjeinek 2/3-a talaj vízgazdálkodás szempontjából rossz, egy részének vízbefogadó képessége gyenge, így az alacsony vízkijuttatás mellett a túlöntözés is káros hatással lehet a területeken (Fiebig és Dodd 2016). Ahol jelen van kiépített ön
