Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 1. szám

64 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 1. szám lenlétében az energiasűrűség nem egy megmaradó meny­­nyiség, ezért a SWAN modell az energiasűrűség helyett a hatássűrűséget veszi figyelembe, melyet az energiasűrűsé­get a relatív (azaz az áramlással együtt mozgó koordináta­­rendszerben értelmezett) frekvenciával elosztva kapunk. A hullámspektrum (x, y) helyen, a t időben való fejlődését a hatásegyenlettel írhatjuk le, ami derékszögű koordináta­­rendszerben az alábbi formát ölti dN dcxN dcyN dcfN dcpN _ S at + dx dy df de f' ' ' ahol N = N(f 0) az/relatív frekvenciájú, 0 terjedési irányú elemi hullám hatássűrűsége, cx és cy a hullámterjedési se­besség* és;v irányban, c/és ce a különböző frekvenciájú és terjedési irányú hullámösszetevők közötti energiadiffúzió sebessége. A bemutatott differenciálegyenlet nem más, mint egy energia-megmaradást leíró egyenlet. Az egyenlet bal oldalán szereplő tagok rendre a hullámenergia időbeni, térbeli, frekvenciák és irányok menti változását írják le. A relatív frekvencia változó mélység vagy az áramlási viszo­nyok miatti eltolódását, a mélységváltozás vagy áramlások miatt kialakuló refrakciót, a hatássűrűség irányok közötti szétterjedését a negyedik és ötödik tag írja le. A jobb olda­lon álló S = S(f, 6) forrástagban pedig a hullámzással kö­zölt és az abból távozó energiák jelennek meg. Tartal­mazza a hullámzás szél általi gerjesztését, a hullámok ta­raj osodásából, a mederrel való súrlódásából és a hullámtö­réséből származó energiaveszteségeket, illetve a hatássű­rűség a különböző hullámösszetevők közötti kölcsönhatá­sokból származó átadódását. A SWAN modell a (2) hatásegyenletet a véges diffe­renciák módszerével oldja meg szabálytalan, a tó alakjá­hoz, a mélységviszonyokhoz és a szél térbeli egyenlőtlen­ségéhez jól igazítható háromszöghálón. A hullámspektru­mot is diszkretizálva írja le a modell. A diszkretizálás konstans Ad irányfelbontást és konstans Aff relatív frek­venciafelbontást jelent. Az utóbbi a figyelembe vett diszk­rét frekvenciák logaritmikus eloszlását adja. A numerikus megoldás részletei megtalálhatóak a SWAN kézikönyvé­ben (SWAN team 2010). A modell számára kezdeti- és peremfeltételeket is de­finiálni kell az alapegyenlet megoldásához. A számítási háló határa lehet szárazföld és víz egyaránt. A szárazföld nem generál hullámzást és a SWAN modellben elnyeli a beérkező hullámenergiát. A visszaverő felületeket a mo­­delltartományon belül külön tudjuk definiálni. Nyitott pe­rem esetén előírhatjuk a beérkező hullámzást (pl. közvet­lenül annak irányspektrumával), illetve a peremhez érkező hullámzás szabadon elhagyhatja a modellt. A frekvencia­térben a legnagyobb és a legkisebb diszkrét frekvenciánál lévő perem is teljesen elnyelő tulajdonságú. Ha a teljes 360°-os iránytartományt lefedjük és nem csak annak egy szektorát, egyik irányban sincs szükség peremfeltételre. Ezúttal permanens végállapot elérése volt a célunk, ehhez permanens üzemmódban használtuk a SWAN megoldóját. A MODELL FELÉPÍTÉSE A vizsgálataink során a forrástag összes bemutatott elemét aktiváltuk, bár nem mindegyiknek volt érdemi hatása a hullámzásra a mérések helyén. A hullámzás-áramlás köl­csönhatást nem vettük figyelembe, mivel a kialakuló, vár­hatóan kis sebességek hatása a hullámzásra elhanyagol­ható. A nádasok határán nem alakítottunk ki visszaverő pe­remeket, mivel az előzetes tesztek, ahol Gent (1994) ha­sonló körülmények közötti mérései alapján a nádas vissza­verődési tényezőjét 0,2-0,4 között vettük fel, azt mutatták, hogy a hatásuk lokális és csekély mértékű. A számítási hálót (4. ábra) úgy alakítottuk ki, hogy a vizsgált sziget környezetében kellően részletes képet kap­junk a hullámzás térbeli változékonyságáról. A háló kiterje­désénél figyelembe vettük, hogy az É-i, nagyobb tórésszel a kapcsolat csak viszonylag keskeny szűkületeken keresztül valósul meg, az öböl É-i végében. Ez a vizsgált szigettől tá­vol található, ezért az É-i nagy tórészen kialakuló hullámok érdemben nem befolyásolják a sziget környezetének viszo­nyait. Elegendő volt tehát a Fertőrákosi-öbölre kiterjedő modell felépítése. A kezdeti tesztekből azt is megállapítot­tuk, hogy a nádas jellemzőiben (szálátmérő, sűrűség) lévő bizonytalanságtól függetlenül elegendő a szigetet száraz­földként beépíteni a modellbe. A csekély víz- és a jelentős nádborítottság miatt a nádasba kifutó hullámzás a sziget bel­sejében elhal és a sziget túlsó oldaláig nem jut el érdemi hul­lámzás. A szigetet ezért kizártuk a modellezett tartomány­ból. A számítási háló felbontásának kialakítása során figye­lembe vettük az alapegyenletben lévő nemlinearitást, a szél­mező térbeli változékonyságát és a tó morfológiájának ösz­­szetettségét. A sziget közvetlen környezetét a szigettől távo­lodva 5 m-ről 10 m-re fokozatosan növekvő oldalhosszú­ságú elemekkel fedtük le. Az elemméret a part menti náda­sok felé tovább nő egészen 20 m-ig. Az öböl távolabbi ré­szein 50 m-es elemméretet alkalmaztunk. A felsorolt érté­keket érzékenységvizsgálattal ellenőriztük. 4. ábra. A Fertőrákosi-öbölre felépített modell számítási hálója a 115,5 m o.A.f. vízszinthez tartozó mélységek szerint színezve Figure 4. Computational mesh of the model builtfor the Fertőrákos Bay coloured by the depth under 115,5 m as I water level

Next

/
Thumbnails
Contents