Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
64 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. különszám Iátokat. Ezek kijelöléséhez azonban térségi áramlási modell kialakítása és online monitoringrendszer kifejlesztése tartozik, melyek összekapcsolt működtetése biztosíthatná a vagyonkezelő részére a megfelelő térségi üzemirányítási és ellenőrzési lehetőségeket. Az előzőekben vázolt problémákat három eltérő hasznosítás rövid bemutatásával reprezentáljuk. Mint említettük, általánosságban elmondható, hogy a legnagyobb problémát a homokos-homokköves rendszerbe telepített viszszasajtoló kutak költséghatékony üzemeltetése okozza, ám e területen belül is rendkívül megosztó tapasztalatok gyűltek össze. Hasonló geológiai és hidrogeológiai helyzetben lévő területekre telepített geotermikus rendszerek üzemelési tapasztalatai is eltérőek lehetnek. így például az üzemeltetés költséghatékonyságát tekintve: • Gazdaságosan üzemelő rendszer: Orosházán a 2010-2011-es években egy termelő- és két visszasajtoló kúttal üzemelő zárt geotermikus rendszer épült ki. A termelőkút kifolyóvíz hőmérséklete közel 90 °C-os, melyet 6 helyiség fűtésére használnak fel. A termelés és a visszasajtolás ugyanazon a felső pannóniai korú, Újfalui Homokkő Formáció vízadó rétegébe történik. A visszasajtolt víz a külső hőmérséklettől függően körülbelül 40-60°C hőmérsékletű. A visszasajtolási nyomás 0-3 bar. • Kevésbé gazdaságosan üzemelő rendszer: Hódmezővásárhelyen több évtizede sikeresen üzemelő geotermikus távfűtő rendszert (8 termelő, 2 visszasajtoló kút) építettek ki, mely több mint 2700 lakást és 130 közületi fogyasztót lát el (Adók 2007). Viszont a rendszer működését nehezíti a felszíni szerelvényekben történő vízkő kiválás és a visszasajtolás előtti szűröknél elszaporodó baktériumok tömítő hatása. A visszasajtolási nyomás 1,5-4 bar. • Gazdaságtalanul üzemelő rendszer: Szolnokon a fűtésre használt, zárt geotermikus rendszer üzemeltetése az igen nagy visszasajtolási nyomás (4-4,7 bar) miatt gazdaságtalan, ezért itt ma már a visszasajtolás fenntartása kérdéses (Szőcs és társai 2017). Iparágak közötti konfliktushelyzetek és azok megoldásai A szénhidrogén (CH) termelések hatással lehetnek a velük egy hidraulikai rendszert alkotó, közeli geotermikus vízhasználatokra mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Ez azonban igaz fordítva is, bár ritkábban. A hatások meglehetősen változatosak, a rétegenergia csökkenésektől kezdve azoknak a szennyezett vizeknek a visszasajtolásáig, melyek a CH termelési körzetekben keletkeznek. Ez utóbbi helyzeteket azonban szigorú feltételek mellett a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet lehetővé teszi. Mindenhez egy teljeskörű országos felmérés, előzetes hatásvizsgálati stratégiai terv kialakítása volt szükséges, országos földtani és vízügyi háttérintézmények vezetésével, a CH termelő vállalkozások részvételével és egyetemi, akadémiai kutatóműhelyek bevonásával. A Korm. rendelet ilyen jellegű előkészítése jó például szolgálhat más konfliktus-megelőzést, megoldást igénylő problémák számára is. Az említett stratégiai terv (Nádor és társai 2000) nemcsak a jogszabályi lehetőségeket alapozta meg, de egyúttal megfogalmazta az azokat megalapozó lokális, (rezervoárszintű), regionális és országos teendőket is. Több ilyen konkrét eset közül mintapéldaként hivatkozhatunk a 2010- ben Hajdúnánás-Görbeháza térségében lévő szénhidrogén termeléshez tervezett vízlikvidáló kút hatásvizsgálatára, mely numerikus áramlási és transzportmodellezéssel bizonyította mind a regionális, mind a lokális rendszerben várható folyamatokat. A modellezés és értékelés egyúttal alapul szolgálhat a Miskolc és Debrecen között félúton, rendkívül jó közlekedéssel rendelkező térség geotermikus vagy más hévízhasznosításainak tervezéséhez is. Mindezek az alkalmazások ahhoz a felismeréshez vezettek, hogy a mélységi pórusterekkel, mint nemzeti vagyonnal való észszerű gazdálkodás bevezetésével ezek fenntartható hasznosítási láncai is kialakíthatók. Egy olyan szénhidrogén kutatás, melynél figyelemmel vannak a geotermikus, a különböző CH és CO2 tárolási lehetőségekre és értékes oldottanyagok (pl. jód, lítium) kinyerésére, az lehetővé teszi az ezekben érintett iparágak „win-win” (mindenki győztes) típusú hasznosításait is. Országok közötti konfliktusok és megoldási lehetőségek A határon átnyúló víztestek, és így a porózus termál és karsztos termál víztestek fenntartható vízgazdálkodásának megalapozása érdekében több nemzetközi kutatási projekt készült az elmúlt évtizedben. Ezeket a kutatásokat a szomszéd országok földtani szolgálataival történő olyan adatharmonizáció jellemezte, mely lehetővé tette a természetes állapotok közös megértését és értékelését. Ehhez olyan nagyregionális és regionális áramlási- és hőtranszport modellek készültek, melyek megfelelő kalibrációja után mód nyílott különböző vízgazdálkodási jövőképek vizsgálatára, előrejelzésére. Az ilyen nemzetközi projektek közül kiemelhető a szlovén-magyar határral osztott Mura-Zala termál-víztestcsoport értékelése (T-JAM projekt), amely különösen a lendvai nagyarányú hévíztermelések által okozott országhatáron átnyúló depressziós hatások vizsgálatához és közösen kialakított mennyiségi igénybevételi korlátok megadásához szolgált alapul. A T-JAM projekt tapasztalatai figyelembevételével immár az EU négy tagállama: Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Szlovénia állami földtani szolgálatai a Ny-Pannon medence, a Grazi medence és a Bécsi medence harmonizált geotermikus és hévízhasznosításaira létrehozták a TRANSENERGY projektet. A projekt fő célja az említett medencerészek geotermikus erőforrásaival történő fenntartható gazdálkodás szakmai megalapozása és a döntéshozók, felhasználók, potenciális befektetők számára egy webalapú, interaktív döntés-előkészítő rendszer kialakítása, amely megmutatja a geotermikus rendszerek potenciáljára, terhelhetőségére, érzékenységére és fenntartható hasznosítására vonatkozó információkat a vizsgált határ menti régiókban. A regionális tanulmányok egyike a szlovák-magyar határral osztott EK Dunántúli termálkarszt bányászati víztelenítések karsztvízszint emelkedések utáni meglévő és potenciális geotermikus és hévízhasznosításokat vizsgálta (/. ábra).
