Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / Különszám

64 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. különszám Iátokat. Ezek kijelöléséhez azonban térségi áramlási mo­dell kialakítása és online monitoringrendszer kifejlesztése tartozik, melyek összekapcsolt működtetése biztosíthatná a vagyonkezelő részére a megfelelő térségi üzemirányítási és ellenőrzési lehetőségeket. Az előzőekben vázolt problémákat három eltérő hasz­nosítás rövid bemutatásával reprezentáljuk. Mint említet­tük, általánosságban elmondható, hogy a legnagyobb prob­lémát a homokos-homokköves rendszerbe telepített visz­­szasajtoló kutak költséghatékony üzemeltetése okozza, ám e területen belül is rendkívül megosztó tapasztalatok gyűl­tek össze. Hasonló geológiai és hidrogeológiai helyzetben lévő területekre telepített geotermikus rendszerek üzeme­lési tapasztalatai is eltérőek lehetnek. így például az üze­meltetés költséghatékonyságát tekintve: • Gazdaságosan üzemelő rendszer: Orosházán a 2010-2011-es években egy termelő- és két vissza­sajtoló kúttal üzemelő zárt geotermikus rendszer épült ki. A termelőkút kifolyóvíz hőmérséklete kö­zel 90 °C-os, melyet 6 helyiség fűtésére használnak fel. A termelés és a visszasajtolás ugyanazon a felső pannóniai korú, Újfalui Homokkő Formáció vízadó rétegébe történik. A visszasajtolt víz a külső hőmér­séklettől függően körülbelül 40-60°C hőmérsék­letű. A visszasajtolási nyomás 0-3 bar. • Kevésbé gazdaságosan üzemelő rendszer: Hódme­zővásárhelyen több évtizede sikeresen üzemelő geotermikus távfűtő rendszert (8 termelő, 2 vissza­sajtoló kút) építettek ki, mely több mint 2700 lakást és 130 közületi fogyasztót lát el (Adók 2007). Vi­szont a rendszer működését nehezíti a felszíni sze­relvényekben történő vízkő kiválás és a visszasaj­tolás előtti szűröknél elszaporodó baktériumok tö­­mítő hatása. A visszasajtolási nyomás 1,5-4 bar. • Gazdaságtalanul üzemelő rendszer: Szolnokon a fűtésre használt, zárt geotermikus rendszer üzemel­tetése az igen nagy visszasajtolási nyomás (4-4,7 bar) miatt gazdaságtalan, ezért itt ma már a vissza­sajtolás fenntartása kérdéses (Szőcs és társai 2017). Iparágak közötti konfliktushelyzetek és azok megoldásai A szénhidrogén (CH) termelések hatással lehetnek a velük egy hidraulikai rendszert alkotó, közeli geotermikus vízhasználatokra mind mennyiségi, mind minőségi szem­pontból. Ez azonban igaz fordítva is, bár ritkábban. A ha­tások meglehetősen változatosak, a rétegenergia csökkené­sektől kezdve azoknak a szennyezett vizeknek a visszasaj­­tolásáig, melyek a CH termelési körzetekben keletkeznek. Ez utóbbi helyzeteket azonban szigorú feltételek mellett a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet lehetővé teszi. Mindenhez egy teljeskörű országos felmérés, előzetes hatásvizsgálati stratégiai terv kialakítása volt szüksé­ges, országos földtani és vízügyi háttérintézmények ve­zetésével, a CH termelő vállalkozások részvételével és egyetemi, akadémiai kutatóműhelyek bevonásával. A Korm. rendelet ilyen jellegű előkészítése jó például szolgálhat más konfliktus-megelőzést, megoldást igénylő problémák számára is. Az említett stratégiai terv (Nádor és társai 2000) nem­csak a jogszabályi lehetőségeket alapozta meg, de egyúttal megfogalmazta az azokat megalapozó lokális, (rezervoár­­szintű), regionális és országos teendőket is. Több ilyen konkrét eset közül mintapéldaként hivatkozhatunk a 2010- ben Hajdúnánás-Görbeháza térségében lévő szénhidrogén termeléshez tervezett vízlikvidáló kút hatásvizsgálatára, mely numerikus áramlási és transzportmodellezéssel bizo­nyította mind a regionális, mind a lokális rendszerben vár­ható folyamatokat. A modellezés és értékelés egyúttal ala­pul szolgálhat a Miskolc és Debrecen között félúton, rend­kívül jó közlekedéssel rendelkező térség geotermikus vagy más hévízhasznosításainak tervezéséhez is. Mindezek az alkalmazások ahhoz a felismeréshez ve­zettek, hogy a mélységi pórusterekkel, mint nemzeti va­gyonnal való észszerű gazdálkodás bevezetésével ezek fenntartható hasznosítási láncai is kialakíthatók. Egy olyan szénhidrogén kutatás, melynél figyelemmel vannak a geo­termikus, a különböző CH és CO2 tárolási lehetőségekre és értékes oldottanyagok (pl. jód, lítium) kinyerésére, az le­hetővé teszi az ezekben érintett iparágak „win-win” (min­denki győztes) típusú hasznosításait is. Országok közötti konfliktusok és megoldási lehetőségek A határon átnyúló víztestek, és így a porózus termál és karsztos termál víztestek fenntartható vízgazdálkodásának megalapozása érdekében több nemzetközi kutatási projekt készült az elmúlt évtizedben. Ezeket a kutatásokat a szom­széd országok földtani szolgálataival történő olyan adat­harmonizáció jellemezte, mely lehetővé tette a természetes állapotok közös megértését és értékelését. Ehhez olyan nagyregionális és regionális áramlási- és hőtranszport mo­dellek készültek, melyek megfelelő kalibrációja után mód nyílott különböző vízgazdálkodási jövőképek vizsgálatára, előrejelzésére. Az ilyen nemzetközi projektek közül ki­emelhető a szlovén-magyar határral osztott Mura-Zala ter­­mál-víztestcsoport értékelése (T-JAM projekt), amely kü­lönösen a lendvai nagyarányú hévíztermelések által oko­zott országhatáron átnyúló depressziós hatások vizsgálatá­hoz és közösen kialakított mennyiségi igénybevételi kor­látok megadásához szolgált alapul. A T-JAM projekt tapasztalatai figyelembevételével im­már az EU négy tagállama: Magyarország, Ausztria, Szlo­vákia és Szlovénia állami földtani szolgálatai a Ny-Pannon medence, a Grazi medence és a Bécsi medence harmoni­zált geotermikus és hévízhasznosításaira létrehozták a TRANSENERGY projektet. A projekt fő célja az említett medencerészek geotermikus erőforrásaival történő fenn­tartható gazdálkodás szakmai megalapozása és a döntés­hozók, felhasználók, potenciális befektetők számára egy webalapú, interaktív döntés-előkészítő rendszer kialakí­tása, amely megmutatja a geotermikus rendszerek potenci­áljára, terhelhetőségére, érzékenységére és fenntartható hasznosítására vonatkozó információkat a vizsgált határ menti régiókban. A regionális tanulmányok egyike a szlo­vák-magyar határral osztott EK Dunántúli termálkarszt bá­nyászati víztelenítések karsztvízszint emelkedések utáni meglévő és potenciális geotermikus és hévízhasznosításo­kat vizsgálta (/. ábra).

Next

/
Thumbnails
Contents