Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
54 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. különszám IRODALOMJEGYZÉK Fülöp S. (2010). A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának állásfoglalása az Ajkai Timföldgyár területén bekövetkezett vörösiszap katasztrófa építésügyi jogi és hatósági háttere vonatkozásában. Ügyszám: JNO-619- /2010. Gorzó Gy. (1990). A Kis-Balaton tározó nitrogénforgalmának vizsgálata. Vízügyi Közle-mények, 3. szám, pp. 233-242. Károlyi Cs. (1983). A Vízügyi Igazgatóság intézkedései: Váci vízszennyezés. Hidrológiai Tájékoztató. 1983/2. pp. 38-39. Pintér P., Thurnay B. (1989). Felszíni vizek nukleáris veszélyeztetése. MHT Vándorgyűlés, pp.126-147. Radványi R. (1975). Az 1974.évi dunai pakura szenynyezés és védekezés tapasztalatai. Flidrológiai Tájékoztató. pp.84-88. Takács P., Turcsányi B., Bíró P. (2013). Társadalmi konfliktusokat generáló ökológiai történések a Balaton életében az utóbbi néhány évtizedben - Halpusztulások. Act. Sei. Soc. 39. pp.51-56. Somlyódy L. (2018). Felszíni vizek minősége: Modellezés és szabályozás. Typotex Kiadó, Budapest, ISBN 978 963 279 983 4, pp. 371. Varga P., Fekete ./., Kiss B. (1989). Szerves mikroszennyező alkil-aril-foszfát észterek vizeinkben. Vízügyi Közlemények 71. évf. 1. szám. pp.71-85. Varga P. (2019). Vízminőségi csapdahelyzetek a Ráckevei-Soroksári Dunán. MHT Vándorgyűlés. Varga P., Steindl Zs. (2020). Vizeink minőségének védelme. Hidrológiai Közlöny, 100. évf. 2.szám. pp 5-13. UNEP (2000). Cyanide spill at Baia Mare Romania, http: //www.unep.ch/roe/baiamare.htm VARGA PÁL okleveles vegyészmérnök (1967), mérnök-biológus szakmérnök (1973), egyetemi doktor (1977). Szakmai pályafutását vízanalitikusként kezdte a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságon (Környezetvédelmi Felügyelőségen), majd laboratóriumi vezető, vízvédelmi osztályvezető beosztásban folytatta (1967- 1990) és szakértői főosztályvezetőként fejezte be az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen (1991-2010). Fő munkaterülete a vízminőség védelem, mely kiterjed a „befogadóktól a szennyvizekig, vízellátástól a szennyvíztisztításig, szennyezőforrásoktól a vízgyűjtőkig, vízszennyezések hatásvizsgálatától az auditálásig, vízhasznosítástól a vízikömyezet védelméig”. További szakterületei: hulladékgazdálkodás, körkörös gazdaság, üvegházhatású gázok, szennyezett területek rehabilitációja, környezetvédelmi mérések minőségbiztosítása, környezetvédelmi szabályozás és ezek végrehajtása. A víz és levegő védelem, hulladékgazdálkodás meghívott előadója a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Magyar Hidrológiai Társaságnak (MHT) 1967 óta tagja, a Környezetvédelmi szakosztály elnöke. Az MHT Pro Aqua (2014) és dr. Schafarzik Ferenc-emlékéremmel (2019) ismerte el több évtizedes eredményes társasági munkáját. A SZERZŐ