Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
31 Vízigényekről és konfliktusokról ökológiai szemlélettel Szilágyi Ferenc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, H-l 111 Budapest, Műegyetem rkp. 3-5. (E-mail: szilagyi.ferenc@epito.bme.hu) Kivonat Felszíni vizeink minőségét, a bennük levő élőlénytársulások szerkezetét és biomasszáját természetes körülmények között is rendkívül sok tényező egymásra hatása határozza meg. A tényezők között fontosabbnak tekinthetők a vízgyűjtő morfológiai és klimatikus adottságai, a vízfolyás hidrológiai és vízmozgási jellemzői. Ezek a tényezők különböző hatást közvetítő folyamatokon keresztül érvényesülnek, melyek között vannak fizikaiak, vízkémiaiak geokémiaiak és biológiaiak. E kölcsönhatások önmagukban is nagyon összetettek. Ilyen összefüggés rendszer eredményeképpen alakul ki a felszíni vizek ökoszisztémája. Az ökoszisztémák léte általában függ a rendelkezésre álló víztől mennyiségi és minőségi értelemben is. A cikk áttekinti, hogy a társadalmi és az ökológiai (ideértve a természetvédelmet is) vízigények hogyan alakulnak Magyarországon, és a vízhiányos időkben és területeken ez milyen konfliktusokat okoz. Kulcsszavak Társadalmi és ökológiai vízigények, felszíni víz, vízhiány, vízkonfliktus, vízgyűjtő.____________________________________________ About water needs and conflicts from an ecological perspective Abstract The quality of our surface waters, the structure and biomass of the organisms in them are determined by the interaction of many factors, even under natural conditions. Among the factors, the morphological and climatic conditions of the catchment, the hydrological and water movement characteristics of the watercourse can be considered more important. These factors prevail through a variety of impact-mediating processes, including physical, hydrochemical, geochemical, and biological ones. These interactions are very complex in themselves. Such a interconnected system results in the formation of a surface water ecosystem. The existence of ecosystems generally depends on the water available, both in terms of quantity and quality. The article reviews how social and ecological (including nature conservation) water needs are evolving in Hungary, and what conflicts this causes in times and areas of water scarcity.... Keywords Social and ecological water needs, surface water, water scarcity, water conflict, river basin._____________________________________ BEVEZETÉS Felszíni vizeink minőségét, a bennük levő élőlénytársulások szerkezetét és biomasszáját természetes körülmények között is rendkívül sok tényező egymásra hatása határozza meg. A tényezők között fontosabbnak tekinthetők a vízgyűjtő morfológiai és klimatikus adottságai, a vízfolyás hidrológiai és vízmozgási jellemzői. Ezek a tényezők különböző hatást közvetítő folyamatokon keresztül érvényesülnek, melyek között vannak fizikaiak, vízkémiaiak geokémiaiak és biológiaiak. E tényezőknek és folyamatoknak összessége alakítja az élőlénytársulások élettelen környezetét. Az élőlénytársulásokon belül további egymásra hatás eredményeképpen alakul ki az egyes fajok populációjának egyedszáma és biomasszája. A kölcsönhatások közül a versengés (kompetíció) és a prédaragadozó (predátor) viszony tekinthető a legfontosabbnak, de számos más kölcsönhatás is létezik. E kölcsönhatások önmagukban is nagyon összetettek. Ilyen összefüggés rendszer eredményeképpen alakul ki a felszíni vizek ökoszisztémája. Az ökoszisztémák léte általában függ a rendelkezésre álló víztől mennyiségi és minőségi értelemben is (Szilágyi 2002). A továbbiakban átnézzük, hogy a társadalmi és az ökológiai (ideértve a természetvédelmet is) vízigények hogyan alakulnak Magyarországon, és a vízhiányos időkben és területeken ez milyen konfliktusokat okoz. TÁRSALDALMI VÍZHASZNÁLATOK, KONFLIKTUSOK Társadalmi vízhasználatok, vízigények A hazánkban a társadalom által felhasznált vízkészletek 70 %-át a mezőgazdaság, 20 %-át az ipar és 10 %-át a lakosság használja fel (Somlyódy 2018). A használt víz és szennyvíz azután tisztítás nélkül vagy szennyvíztelepeken megtisztítva jut vissza a felszíni, illetve felszín alatti befogadóba. Fogalmi definíciók Az OVF (2013) szerint a vízkészlet meghatározott térrészben, adott időpontban található vízmennyiség. Ugyanez az anyag a vízigényt a következők szerint definiálja: A fogyasztók adott helyre és időszakra vonatkozó, vízfelhasználatra irányuló szándéka. Ezek a meglehetősen lakonikus és antropocentrikus definíciók egy kicsit bővebb meghatározást igényelnek. Dévai és társai (1998) szerint: vízkészlet egy topográfiai egységhez (pl. víztérhez, vízgyűjtő területhez) kötött, időben változó (dinamikus) vízgazdálkodási sajátosság, ami az adott helyen és az adott időben rendelkezésre álló vízmennyiséggel jellemezhető. Ez egy olyan adottság, amelyet a vízigények kielégítésénél a legtágabb keretként kell értelmezni és elfogadni (beleértve a természetes adottságoknak a lehetőségek és a szükségletek szerinti mesterséges bővítését is)." Ez a fogalommeghatározás a téma szempontjából elfogadható:
