Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
15 Szilágyi F. és Major V.: Vízkészleteivel való okos gazdálkodás lehet Magyarország számára a XXI. század egyik meghatározó... vonatkozóan is előrevetíti a vízkockázatok forgatókönyveit, három különböző modell alapján integrálva a társadalmi-gazdasági változásokat (WWF 2020). A kockázatok a kihasználtságtól és a szabad készlettől függenek. A kihasználtság a fogyasztás és a hasznosítható felszíni vízkészlet hányadosa. A szabad vízkészlet a hasznosítható készlet és a fogyasztás különbsége. A hasznosítható készlet az augusztusi 80 %-os vízhozam csökkentve az ökológiai szempontból szükséges minimális vízhozammal. Az éghajlatváltozással járó kockázatokat külön értékelték. A Körös-Maros hordalékkúpon az öntözővíz ellátásával kapcsolatban kimutatták, hogy az intenzív mezőgazdasági hasznosítás céljára igénybe vehető hazai felszíni vízkészletek elégtelenek. A vízkészletek pótlására Románia területéről történik vízátvezetés. Hasonló vízpótlásos megoldás más extrém magas és magas kockázatú területek esetében is lehetséges, de ennek költsége nagy. A Homokhátság és a Nyírség esetében eddig nem sikerült megoldani a problémát. A kockázati térképet a 8. ábra mutatja. Az ábrán látható, hogy elsősorban a Nyírségben, az Alföld keleti részén, a Körös-Maros hordalékkúpon és a Homokhátságon találhatók extrém magas, illetve magas rizikójú területek. Ugyanakkor a Dunántúl déli részén is vannak magas és extrém magas rizikójú foltok, de kisebb felülettel. A nagyobb folyóink mentén nincs kockázati probléma. Körös-Maros hordalékkúp A felszíni vízkészletek rendelkezésre állása alacsony rizikó közepes rizikó ■ magas rizikó extrém rizikó mérsékelt rizikó 8. ábra. A felszíni vizek rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok (Forrás: WWF 2020) Figure 8. Risks related to surface water availability (Source: WWF 2020) A jelenlegi kockázatosságból adódó jövőbeni vízstressz mértékét jelentősen növelhetik a globális éghajlatváltozás hazánkat kedvezőtlenül érintő jelenségei. Ezek közé tartozik az éves átlaghőmérséklet emelkedése, az időjárási szélsőségek növekedése, és a csapadékátlag csökkenése a vegetációs időszakban. Az elkövetkező 20-30 évben várható hidrológiai hatásokra való felkészülés lehetőségeit az OVF (2015) és az OVGT2 (2015) részletesen elemzi. Megfelelő időben elvégzett komplex kárenyhítő intézkedések elvégzése nélkül komoly problémákra lehet számítani az ország más területein is. Felszín alatti vizek Mennyiség A Dunántúli hegyvidéki és karsztos vízadók hasznosítható készlete 318 Mm3/év, kihasználtságuk 39 %-os. Az Észak-Magyarországi hegyvidéki és karsztos vízadók 180 Mm3/év hasznosítható készlettel rendelkeznek 34 %-os kihasználtsággal. Legnagyobb a hasznosítható készlete a dunántúli medence területek hideg porózus vízadóinak (1 361 Mm3/év), és ezeket csak 17 %-ban használják ki. Ezzel szemben az alföldi hideg porózus vízadók hasznosítható készlete csak 462 Mm3/év, viszont kihasználtságuk 114 %-os (!!). Talán mennyiségileg a többihez képest a porózus termál vízadók hasznosítható készlete a legkevesebb (90 Mm3/év, kihasználtsága 44 %), de ezek a vizek játszanak rendkívül nagy gazdasági szerepet a geotermikus energia és gyógyászati hasznosításban. A mennyiségi adatok (Simonffy 2011) munkájából származnak. Minőség A felszín alatti vizek esetében a mennyiségi és a kémiai állapot alapján történik a minősítés. Az eredmények szerint a 185 felszín alatti víztest közül 98 jó állapotú, 64 állapota gyenge és 23 víztest a ,jó, de gyenge kockázatú” integrált minősítést kapta. Az eredmények azt mutatják, hogy a felszínhez közeli sekély porózus víztesteink vannak a legrosszabb állapotban mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. 11 olyan víztest van, ahol mind a mennyiségi, mind a kémiai állapot gyenge, mindegyik sekély porózus víztest, 5 a Duna részvízgyűjtőn, 4 a Tisza és 1-1 a Dráva, illetve Balaton részvízgyűjtőn található. 27 olyan felszín alatti víztest van, amelynek csak a menynyiségi és 26, amelynek csak a kémiai minősítése gyenge. 10 víztest gyenge minősítésű az egyik értékelés szerint és a másik miatt ,jó, de gyenge kockázatú” figyelmeztető jelzést kapott. Végül 4 olyan víztestnél mind a mennyiségi, mind a kémiai állapot ,jó, de gyenge kockázatú” lett az eredmény (OVGT2).
