Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / Különszám
4 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. különszám Fenyegető vízkonfliktusok térben és időben Major Veronika Magyar Víz-és Szennyvíztechnikai Szövetség, 1046 Budapest, Kiss Ernő utca 3/a. (E-mail: major.vera@botondok.hu) Kivonat A Föld népességének gyarapodásával, a fogyasztás növekedésével, a klímaváltozás hatásainak erősödésével, fokozódik a vízigény, szűkülnek a készletek. így a víz egyre inkább a konfliktusok forrásává válik, aláásva társadalmi rendszereink stabilitását. Az innovatív műszaki, intézményi, közgazdasági és jogi eszközök alkalmazása elősegíti a vízzel kapcsolatos viták megoldását és támogatja a határokon átnyúló vízügyi együttműködést és a nemzetek fenntartható vízgazdálkodásának mielőbbi kialakítását. Kulcsszavak Vízbiztonság, helyi és nemzetközi konfliktusok, konfliktus kezelő eszközök.___________________________________________ Threatening water conflicts in space and time Abstract As the Earth's population grows, consumption increases, the effects of climate change intensify, water demand increases, and water resources decreases. Thus, water is increasingly becoming a source of conflict, looming the stability of our social systems. The early use of innovative technical, management, economic, legal and diplomatic tools will help resolve water disputes and support transboundary water cooperation and the development of sustainable national water management systems. Keywords Water safety, local and international conflicts, conflict management to o ls._____________________ BEVEZETÉS A vizek birtoklásával, minőségével és mennyiségével kapcsolatos konfliktusok végig kísérik az emberiség történetét. Az erős és nagy civilizációk a nagy folyók partjain születtek, virágoztak (Eufrátesz, Indus, Nílus, Tigris stb.). Az emberiség életszínvonalát, jelenét és jövőjét alapvetően meghatározza, hogy a Földön a rendelkezésünkre álló vízkészletekkel miképp gazdálkodunk. Ahogy a Föld népessége növekszik, fokozódik a vízigény, erősödnek a klímaváltozás hatásai, ahogy szűkülnek az elérhető készletek, úgy válik a víz a konfliktusok forrásává, aláásva társadalmi rendszereink stabilitását. Felkészülhetünk ezek kezelésére? A KONFLIKTUSOS JELEN Napjainkban a víz egyre inkább a konfliktusok középpontjába kerül. Mintegy kétmilliárd embernek nincs hozzáférése a biztonságos ivóvízhez. Ezek az emberek leginkább politikailag törékeny, gyakran erőszakkal terhelt régiókban élnek. Napjainkra már a vízkészletek és a vízi létesítmények is a fegyveres konfliktusok célpontjává válhatnak, sőt akár fegyverekként is használják azokat. Ezzel egyidőben meg kell találnunk annak a módját, hogy az indokolt vízigények kielégítésével egyidejűleg az évszázad közepére 50 százalékkal több élelmet állítsunk elő, és megduplázzuk az energiatermelést (Geneva Water Hub 2017). Az amerikai székhelyű Pacific Institute már az 1980- as évektől nyomon kíséri és értékeli a vízzel kapcsolatos konfliktusokat. Az évente frissülő adatbázis 2019-ig 926 esetet tart nyilván. A sor Krisztus előtt 3000-ben kezdődik, mikoris egy sumér legenda szerint az isten hatnapos viharral büntette az embereket. Az adatbázist jelenleg a 2019-es Kelet-Ukrajnai konfliktus zárja, ahol a térségben folytatott harcok miatt mintegy 3,2 millió ember vízellátása került veszélybe (Pacific 2020, UNICEF 2019). A Pacific Institute a konfliktusokat három csoportba sorolja, úgymint azok a konfliktusok: • melyeknél a víz a konfliktus kiváltó oka (áradás, vízhiány, aszály, ciánszennyezés), • ahol magát a vizet használják, fegyver"-ként (politikai mozgalom hajtó ereje, gát megnyitása, kutak megmérgezése Szomáliában), • melyeknél a vízkészletek, vagy vízrendszerek a konfliktus elszenvedői (Arai tó, Mali vizes élőhelyeinek sérülése).
