Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)

2021 / 4. szám

42 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 4. szám 2. táblázat. A keverék talajok talajfizikai jellemzői, mért és számított eredmények Table 2. Soil mechanics parameters of the mixtures, test results and calculated values Talajfajta A B C D Keverék arány 15%S 1 85%G 15%S3 85%G 15%S2 85%G 10%S2 90%G hézagtérfogat (n): % 34 37 37.5 36.5 áteresztőképesség (k): cms'1 0.45 0.84 0.86 1.8 kritikus szemcseátmérő (dc): mm 0.168 0.220 0.221 0.324 kritikus átmérőnél kisebb szem­csék súlyszázaléka 8.5 6.0 1.5 1.8 első szemcse kimosódásakor mért kritikus hidraulikus gradi­ens (ic.p) 0.125 0.18 0.49 0.49 ic.p -bői számított kritikus szemcseátmérő: (dc.„): mm 0.059 0.093 0.154 0.226 általános kimosódásnál mért hid­raulikus gradiens (ic) 0.20 0.34 1.0 1.0 i, -bői számított kritikus át­mérő: (dc,sb): mm 0.075 0.128 0.221 0.324 A szemeloszlási görbéken (i. ábra) látható, hogy a kri­tikus hidraulikus gradiens értéke mellett kialakuló lokális talajtöréshez tartozó kritikus átmérők mind a négy keverék talaj esetén nagyobbak, mint a keverék legkisebb szemcse­átmérői. A számított kritikus átmérőnél kisebb szemcsék aránya az A, B, C, és D keverékeknél, sorrendben 8,5, 6,0, 1,5 és 1,8 súlyszázalék. Ez a szemcse tartomány a kritikus gradiens elérése előtt kisebb hidraulikus gradiens mellett veszti el egyensúlyát, tehát a teljes talajtörés bekövetke­zése előtt ez a szemcsetartomány, ha a talaj nem önszűrő, kimosódhat. A kísérletek során mérték az első szemcse kimosódá­­sához tartozó hidraulikus gradiens értékeket, melyek minden esetben kisebbek voltak, mint a kritikus gradiens értéke. Az első szemcse kimosódásánál mért hidraulikus gradiens alapján az egyensúlyát e gardiens mellett el­vesztő szemcse mérete az 1 egyenlet alapján számítható. A számított első szemcse kimosódáshoz tartozó kritikus átmérők (dc p), mind a négy keverék talaj esetében azo­nosak a talajban található legkisebb szemcse átmérőjével (d00) (4. ábra). A számított és mért értékek praktikusan tökéletes egye­zése azt jelzi, hogy az elméleti összefüggések félhasználá­sával levezetett lokális egyensúlyi feltétel jól írja le a talaj­ban kialakuló hidraulikus törés folyamatát. A kísérletek általános kimosódást eredményező hidra­ulikus gradiens értékeiből az általános talajtöréshez tar­tozó kritikus átmérők (dcsb) is számításra kerültek. Az eredmények a 2. táblázatban találhatók. Az első (dc p) és az általános kimosódáshoz (dc sb) tartozó kritikus átmé­rők a 4. ábrán láthatók. Mind a négy keverék esetében az általános kimosódáshoz tartozó kritikus átmérők a keverék szemeloszlási görbéjének kb. 3 súlyszázalékhoz tartozó át­mérőjével azonosak. Ebből az a következtetés vonható le, hogy ha a kritikus átmérő eléri a talaj szemeloszlásának körülbelül 3 súlyszázalékához tartozó méretét, akkor be­következik az általános hidraulikus talajtörés. Mind a négy talajkeverék esetén a kavics frakció stabil maradt, és csak a homok frakció rész vesztette el egyensúlyát, mosódott ki. 4. ábra. Az első szemcse stabilitás vesztésekor és a teljes hidra­ulikus talajtörés bekövetkezésekor mért talajfizikai jellemzőkből számított kritikus szemcse átmérők Figure 4. Critical diameters calculated from the observed soil conditions observed at the first particle movement and at the development of general heave Egy esetben a B talaj keveréknél mérték a kísérlet alatt kimosódott szemcsék tömegét, ami a teljes talajtömeg 12 tömegszázaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a talajkeverékből a homoktalaj (S3) 80 százaléka kimosódott. A kimosódott talajszemcsék átmérője meghaladja az általános talajkimosódásnál mért hidraulikus gradiens ér­tékéből (i = 0.34) számított kritikus átmérőt (5. ábra). Az áteresztő képességi együttható értéke a kimosódás követ­keztében növekszik. Ennek a növekedésnek az értéke nem került közlésre, ezért a kritikus átmérő az áteresztőképes­­ségi együttható eredeti értékéből került kiszámításra. A számított kritikus átmérőnél nagyobb szemcsék kimosó­­dása azt jelzi, hogy a kimosódás megkezdése előtti, eredeti talajfizikai állapotok a kimosódás következtében megvál­toznak. Ezek a változások a teljes talajtörés kialakulásához vezethetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents