Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
34 Hidrológiai Közlöny 2021. 101. évf. 4. szám Eredmények összegzése A bemutatott vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a több éves terepi tapasztalat, illetve a Mosonyi-Kovács kisminta törvény felhasználásával megtervezett és megépített kisminta-modellen végzett mérések valós példával történő igazolása nem könnyű feladat. A fő nehézséget a terepi mérések és a laboratóriumi körülmények közötti hasonlóság biztosítása jelenti. Ezt az is bizonyítja, hogy próbaszivattyúzással foglalkozó kisminta kísérletek során eddig sem hazai, sem nemzetközi szinten nem publikáltak olyan eredményt, melynél bármely mértékű hasonlóság teljesítése mellett valós méretre jól átszámítható volt a kicsinyített méretű anyakútban kialakult leszívás és a kitermelt hozam. A kisminta-modellen végzett vizsgálatok igazolásához két mintaterületen végzett próbaszivattyúzás adatait használtuk fel. A kisminta-modell és a Mázsa téren végzett vizsgálatok között a geometriai és kinematikai hasonlóság is fennállt, emellett volt olyan laboratóriumi mérés, melynek leszívás-, vízhozam- és szivárgásitényező értékei egyaránt 2%-os eltéréssel közelítették a terepen megfigyelteket. A Könyves Kálmán körúti terepi vizsgálat esetében a geometriai hasonlóság teljesült, viszont a mintaterület és a laboratóriumi modell szivárgási tényezőiben tapasztalt eltérés következtében kinematikai hasonlóságot nem lehetett megállapítani. A kinematikai hasonlóság hiányát olyan átszámítással kíséreltük meg áthidalni, amelyben a leszívás azonosságának feltételezése mellett a szivárgási tényezők arányát is beépítettük a vízhozamokra vonatkozó átszámítási tényezőbe. Az átszámított értékek azonban 46%-kal meghaladták a terepi vízhozamot, mely meghaladta az elfogadható hiba mértékét. így kijelenthető, hogy a kinematikai hasonlóság teljesülése nélkül nem volt sikeres a laboratóriumi eredmények kiterjesztése valós méretre. ÖSSZEFOGLALÁS Próbaszivattyúzást szimuláló kisminta-modell mérési eredményeinek valós léptékre történő átszámíthatóságát, egyúttal a kisminta-törvény validációját vizsgáltuk két mintaterület mérési adatainak felhasználásával. A hasonlósági kritériumok teljesülése az egyes mintaterületeknél nem volt egyenrangú: a Mázsa térnél teljes, míg a Könyves Kálmán kőrútnál csak geometriai hasonlóság állt fenn. Teljes hasonlóság mellett a kisminta-modell valós méretekre átszámított leszívás- és vízhozameredményei nagyon jó egyezést mutattak. A Könyves Kálmán kőrútnál a kinematikai hasonlóság nem teljesült (a szivárgási tényezők nagyságrendi különbsége miatt), Megkíséreltük a vízhozam átszámítását a szivárgási tényezők egymáshoz viszonyított arányának felhasználásával, viszont a számítások alapján a vízhozamokban jelentkező eltérés túl nagy (26%) volt. A kisminta vizsgálatok igazolása a két terepi példán keresztül rámutatott arra, hogy csak a geometriai hasonlóság megléte nem elegendő a laboratóriumi és terepi mérések egymással való megfeleltetéséhez, ehhez a teljes hasonlóság megléte szükséges. Ugyanakkor a szivattyúzott kút környezetét leképező laboratóriumi modell sikeres igazolása a teljes hasonlóságot mutató terepi méréssel bizonyította, hogy a Mosonyi és Kovács (1956) által leírt elméleti módszer alapján felépített és alkalmazott kisminta alkalmas valós méretű jelenségek tanulmányozására. A modelligazolás elvi értékét adhatja, hogy a próbaszivattyúzással foglalkozó szivárgás- vagy kúthidraulikai témájú szakirodalomban a Mosonyi-Kovács törvényt még nem igazolták hasonló módon. Az eredmény gyakorlati hasznosságát jelenti, hogy a laboratóriumi méretarányban nyert korábbi eredmények (Farkas és társai 2018, Farkas és társai 2019) is kitérjeszthetővé válhatnak valós méretekre, valamint jó alapot biztosít a jövőben elvégzendő vizsgálatok hitelességére egyaránt. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A vizsgálatok a „FIKP VIZ4: Hazai karsztos vízadók készletgazdálkodási állapotértékelése”, valamint a TKP2020 BME-IKA-VÍZ projekt keretein belül készültek. IRODALOM Barta, E., Hajnal, G., Veczán, É., Vasvári, V. (2012). Bestimmung des durchlassigkeitsbeiwertes mithilfe von modellversuchen, in: zenz g (ed.): Wasserbau symposium 2012: Global Denken - Lokal Handeln. 672 p. Graz: verlag der Technischen Universität Graz, 2012. Pp. 307-314. (ISBN:978-3-85125-230-9) Barta, E., Hajnal, G., Karay, Gy., Vasvári, V. (2013). Determination of the Coefficient of Permeablility by Physical Model test and Numerical Modelling, Proceedings of the 35th IAHR Congress, Chengdu, Kina, 2013.09.08- 2013.09.13. Beijing: Tsinghua University Press, 2013. Paper CD. 11 p. (ISBN:978-7-89414-588-8) Bialas, Z, Kleczkowski, A.S. (1970). O przydatno'sci niektórych wzorów empirycznych dia okre'slenia wspólczynnika filtracji k. Über den praktischen Gebrauch von einigen empirischen Formeln zur Bestimmung des Durchlässigkeitskoeffizienten k. Arch. Hydrotech. (Warschau) 17(3), 405-417 (1970) in poln. Sprache mit russischer (S. 416) und englischer (S. 417) Zusammenfassung. Clark, L., Turner, P. A. (1983). Experiments to assess the hydraulic efficiency of well screens. Ground Water 21 (3):270—281. Darcy, H. (1856). Les Fontaines Publiques de la Ville de Dijon, Paris. 647 p. Devlin, J. F. (2015). HydrogeoSieveXL: an Excelbased tool to estimate hydraulic conductivity from grainsize analysis. Hydrogeology Journal, 23(4), 837-844. doi: 10.1007/s 10040-015-1255-0 Dupuit, J. (1857). Mouvment de l’eau a travers le terrains permeables. C. R. Hebd. Seances Acad. Sei., 45:92-96. Farkas D., Hajnal, G., Vasvári V. (2018). Validation of a Physical and Numerical Model to Solve Problems of Seepage Flow. Periodica Polytechnica - Civil Engineering 63(2) pp. 388-400. Farkas D., Hegedűs N., Farkas-Karay Gy. (2019). Szivárgási tényező laboratóriumi meghatározása szemeloszlási görbe és kisminta-modell felhasználásával. Hidrológiai Közlöny 99. évf. 4. szám, pp 42-51.
