Hidrológiai Közlöny, 2021 (101. évfolyam)
2021 / 4. szám
Farkas Dávid: Szivárgáshidraulikai kisminta-modell igazolása terepi mérésekkel 31 Az építési terület nyugati oldalán 10 méter mély anyakúttá képzett fúrás (jele: 2NF) közelében két, egymásra merőleges irányban 3-3 darab megfigyelőkutat helyeztek el (3. ábra). A 160 mm átmérőjű anyakúl szűrőzött szakasza a kúttalptól számítva körülbelül 4 méter hosszúságban volt kialakítva, a szűrőcső kialakításáról nem állt rendelkezésre információ. Az iszapos homokréteg kevésbé áteresztő közegnek bizonyult, mint a felette lévő homokos kavicsréteg, viszont vízzáró funkciót nem látott el. 26 >—-v o X— 25 O—v 00 24 >—v 23 22 21 ? 10 8 5' 2NF s y / / anyakút 3. ábra. Mázsa téri kutak helyszínrajzi elhelyezkedése (Jobbágy 2009) Figure 3. Top view of the well's location at Mázsa Square (Jobbágy 2009) Terepi vizsgálat eredményei Az anyakutat 130 1/min hozammal szivattyúzták 75,5 órán keresztül (4. ábra). A leszívás az anyakútban 2,0 m körüli (kvázi-permanensnek tekinthető szakaszon 1,89 m) vízszintcsökkenést eredményezett, a megfigyelőkutakban 0,1-0,4 m közötti süllyedés jelentkezett. A szivárgási tényező meghatározásához használt Dupuit-módszer egyik feltétele a vízzáró fekü helyzetének ismerete. A talajfeltáró fúrások nem azonosítottak ilyen réteget, ezért a helyzetét három különböző mélységben feltételezték a számítások elvégzésekor: az anyakút talpsíkjában, az anyakút talpsíkja alatt két méterrel, illetve a geológiai feltárás alsó határán, mely nyolc méterrel fekszik mélyebben, mint a kút talpsíkja. A szivárgási tényező számításakor a homokos kavicsnak megfelelő homogén közeget és a feltételezett feküszintig mélyített teljes kutat vették figyelembe. A kitermelt hozamból, illetve az anyakútban és megfigyelőkutakban mért leszívásokból Dupuit-módszerrel számították a vízvezető átlagos szivárgási tényezőjét. Mivel pontosan nem lehetett megállapítani a vízzáró réteg felső síkjának szintjét, így az adatok kiértékelésekor több értéket is társítottak ehhez a paraméterhez (Petik és társai 2005, Hajnal és társai 2009). A szivárgási tényező annál nagyobb értéket vett fel, minél kisebb rétegvastagságot feltételeztek az iszapos homok esetében. Ha a szivárgásban részt vevő teljes rétegvastagság 5 m, akkor a szivárgási tényező értéke 4,55* 10-4 m/s. 7 m-es rétegvastagság mellett 2,43* 10'4 m/s, 13 m-es értéknél 1,63* 10'4 értékre csökkent az átlagos szivárgási tényező értéke. 4. ábra. Kőbányán végzett szivattyúzás leszívási görbéje az anyakútban és három megfigyelőkútban (Hajnal és társai 2009) Figure 4. Time-drawdown curves for pumped and observation wells from Kőbánya (Hajnal et al. 2009) Második mintaterület: Könyves Kálmán körút, Budapest Helyszín bemutatása A Könyves Kálmán körút fejlesztéséhez kapcsolódóan 1997-ben készítettek talajmechanikai szakvéleményt, melynek részét képezte egy próbaszivattyúzás vizsgálat is a kivitelezési munkálatok során szükséges víztelenítési kérdések megoldására (FŐMTERV 1997a, 1997b). A kútcsoport az anyakútból (jele: 6) és 3-3 darab egymásra merőlegesen elhelyezett megfigyelőkútból állt, melyek közül többre készült talajmechanikai vizsgálat. Az anyakút átmérője 165 mm, melyet egy 244 mm-es furatba helyeztek, talpmélysége 12,5 m. A talp fölött 2,0 m vastag iszapzsák készült, ezt egy 5 m-es szűrőzött szakasz követte. A réseit szűrő és a lyukfal közötti rést 2-3 mm-es gyöngykaviccsal töltötték ki. A megfigyelőkutakat 203 mm-es furatba helyezték el, átmérőjük 125 mm, talpmélységük 10,5 m, szűrőzött szakaszuk szintén 5,0 m-es, az iszapzsák 1 m vastagságú. A szűrőzött szakasz alja mindegyik kútnál belenyúlik az agyagba, tehát a vizsgálatok során teljes kútként kezelhetők. A szűrőzött rész teteje döntően a nyugalmi talajvízszint fölött található, így teljes hosszában szűrözöttnek tekinthetjük a kutakat (Hajnal és társai 2009). A vizsgált terület rétegsoráról (5. ábra) leolvasható, hogy a felszíntől számítva körülbelül 4,5 m vastag homok anyagú feltöltés található, ami alatt egy 1,0 m vastag iszapréteg húzódik. Ez egy 3,0 m vastag homokrétegre települt, mely helyenként kavicsszórványos, máshol iszapos jelleget vesz fel. A vízzáró feküje jól behatárolható, mintegy 8,5 m-es mélységben található szürke kövér agyag alkotja (Hajnal és társai 2009).
